Leírás
Pethőné Nagy Csilla, Bálint Andrea, Oroszlán Anikó és Szakács Emília könyve azok számára készült, akik fakultációs tárgyként a magyart választják, és ebből a tárgyból szeretnének emelt szintű érettségit tenni a 2024-es részletes követelmények szerint. A kiadvány az elsajátítandó tárgyi tudás mellett a művek elemzéséhez-értelmezéséhez kíván eszközrendszert biztosítani. Ezért olyan tanulási segédletet kínálunk, amely könyv, munkafüzet és szöveggyűjtemény elegye. Kiadványunk felépítése nem elsősorban kronologikus, hanem olyan fejezetekből épül fel, melyek egy-egy problémát, kérdést járnak körül, irodalmi konvenciókat, motívumokat, műfajokat állítanak középpontba.
A kötetnek 12.-es folytatása is készült. A két kötet együtt hatékonyan segíthet az irodalomról megszerzett tudás újrarendezésében: új nézőpontok, gondolkodási utak bevonásával egy átjárhatóbb, felhasználhatóbb, hálózatosabb tudás kialakításával támogathatja a diákok eredményesebb tanulását, érettségi vizsgára való felkészülését.
Mozaik Kiadó, 2023.
MS-3341U
Írta: Bálint Andrea – Oroszlán Anikó – Pethőné Nagy Csilla – Szakács Emília
Paraméterek
| Szerző | Bálint Andrea – Oroszlán Anikó – Pethőné Nagy Csilla – Szakács Emília |
| Cím | Irodalom 11. – Emelt szintű érettségire készülőknek |
| Kiadó | Mozaik Kiadó |
| Kiadás éve | 2023 |
| Terjedelem | 488 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | MS-3341U |
Tartalom
Előszó
I. rész – Az irodalomtörténet korszakai
Az irodalomtörténet korszakai, a korszakolás problémái (Pethőné Nagy Csilla)
1.1. Az antikvitás irodalma (Pethőné Nagy Csilla)
Az antikvitás általános jellemzői
Az ókori görög és római irodalom
Az ógörög és a latin kultúra korszakai, az antikvitás stílusjegyei
Az epigramma az antikvitásban és az irodalmi hagyományban
Az ógörög és a latin epigramma
Az epigramma a magyar irodalmi hagyományban
Janus Pannonius epigrammái
Sírfelirat, halotti varázsmondás
Tanító-bölcselő hagyomány
Romantikus hazafiság és történelembölcselet
Romantikus individualizmus
Anakreón és anakreóni dalok a magyar irodalomban
Antik minta, termékeny hagyomány
A horatiusi óda és az „élj a mának” életbölcsessége
A latin Horatius és a magyar Horác
1.2. A középkor (Szakács Emília)
A középkor általános jellemzői
A középkor irodalmából
Himnuszköltészet
A himnuszköltészet hagyományai későbbi korok lírájában
Dante Alighieri és az Isteni színjáték
François Villon
1.3. A reneszánsz és a szonett (Pethőné Nagy Csilla)
A reneszánsz általános jellemzői
A reneszánsz és szellemi áramlatai
A reneszánsz önértelmezésének kritikája
A reneszánsz szonett két változata, művek beszélgetése
Petrarca Daloskönyve és Shakespeare szonettgyűjteménye
Egy 21. századi szonett a 22. századból
A francia szimbolista költők és a szonettforma
Két programvers a világ és a költészet titkairól
Szemelvények a magyar szonettirodalomból
Egy bujkáló szonett
A megismerés lehetőségei és korlátai
Szociológiai körkép és ars poetica
(Majdnem) kortárs hagyománykövetés és megújulás
1.4. A barokk és az eposz műfaja (Pethőné Nagy Csilla)
A barokk általános jellemzői
A magyar barokk
A magyar romlás százada
A barokk műveltségeszmény Magyarországon
Az ellenreformáció
Zrínyi barokk eposza és a műfajhagyomány
Zrínyi jelentősége, önértelmezése
Hagyomány, korszerűség és műfaji hitelesség
Paradox tétel és kompozíció
Tasso megújító mintakövetése és hatása Zrínyire
Az eposz barokk világképe és üdvtörténeti szemlélete
A barokk világkép hatását mutató eposzi kellékek
A Szigeti veszedelem nyelvi megalkotottsága, stílusa
A Szigeti veszedelem fogadtatása, utóélete
Az antik hagyomány
A homéroszi eposzok
A homéroszi kérdés
Vergilius és a homéroszi minta
Az eposz műfajának tovább élése a magyar irodalomban
Vörösmarty Mihály: Zalán futása
A hőseposz két „fonákja”
1.5. Felvilágosodás: klasszicizmus és szentimentalizmus (Bálint Andrea)
A felvilágosodás kora
A felvilágosodás filozófiai háttere
Az egyházhoz való viszony, istenfelfogások
Klasszicizmus és szentimentalizmus
A modern értelemben vett polgári regény születése
A lehető legjobb világ
Az első magyar lélektani regény
Stílusirányzatok határán
Rokokó és klasszicizmus
Klasszicizmus és romantika
II. rész – Az irodalom műnemei, műfajai
Az irodalom műnemei, műfajai – bevezető (Pethőné Nagy Csilla)
2.1. Egy lírai műfaj alakulástörténete. Az elégia (Szakács Emília)
Az elégia alakulástörténetéből
Személyes és általános az elégiában
Elégikus versbeszéd és létösszegzés
Elégikus értékszerkezet
A szerelem elégiái
Elégia epigrammába zárva
2.2. Egy epikus műfaj alakulástörténete. A novella (Pethőné Nagy Csilla)
A 19. század magyar novellairodalmából
A novella fogalma és jellemzői
Romantikus mesenovella – Jókai Mór: A tengerszem tündére
Jókai és az anekdotikus hagyomány
Hangsúlyossá váló elbeszélésmód
Modern magyar novellaformák a 20. század első felében
A modern novella néhány fontosabb jellemzője
Naturalista prózavilág
Az emlékezés poétikája
Egy modern parabolanovella
Lélektani érdekeltség és beavatástörténet
Szatirikus elbeszélés, politikai pamflet
2.3. Az európai dráma (és színház) alakulástörténetéből (Dr. Oroszlán Anikó)
A dráma és a színház kapcsolatáról
A drámamodellek és a drámai műfajok
Az ókori görög dráma és színház
A görög dráma és színház kialakulása
Szophoklész tragédiái
A reneszánsz dráma: William Shakespeare
A reneszánsz színház és dráma előzményei és kialakulása
William Shakespeare tragédiái
A francia klasszicista dráma
A klasszicista dráma és Molière komédiái
A képmutatás és a vakbuzgóság komédiája: a Tartuffe
A későklasszicista és koraromantikus dráma: Goethe Faustja
A modern polgári dráma kialakulása a 19. század második felében
Henrik Ibsen és az analitikus dráma
Anton Pavlovics Csehov és a drámaiatlan dráma
Dráma és színház a 20. században: Bertolt Brecht, Samuel Beckett és Friedrich Dürrenmatt
Brecht és az epikus színház
Az abszurd dráma – Beckett: Godot-ra várva
A tudomány és a hatalom kapcsolata Dürrenmatt A fizikusok című drámájában
III. rész – Témák és kódok
Témák és kódok – bevezető (Pethőné Nagy Csilla)
3.1. A görög-római mitológia mint az európai művészetek egyik kódja (Pethőné Nagy Csilla)
Velünk élő mitológia – istenek, hősök, történetek
Hagyományteremtő mitikus hősök – Prométheusz, Héraklész és Sziszüphosz
A művészethez kapcsolódó további mitológiai helyek, alakok, lények
3.2. Teremtéstörténetek, világkorszakok, időszemléletek (Pethőné Nagy Csilla)
Teremtésmítoszok és a bibliai teremtéstörténet
A babiloni teremtéseposz
A világ és az ember teremtése a görög mitológiában
A finn teremtéstörténet
Az ősi magyar hitvilág világképéből
A bibliai teremtéstörténet, a világ és az ember teremtése
Időszemléletek, világkorszakok
Elképzelések az időről
A görög mitológia világkorszakai
A Biblia üdvtörténeti szemlélete
Időszemlélet a magyar költészet néhány alkotásában
Egy Vörösmarty-vers nyomában
3.3. Átváltozástörténetek (Bálint Andrea)
Az átváltozás mint toposz
Néhány átváltozástörténet az ókortól napjainkig
Az átváltozástörténetek gyűjteménye
Az elidegenedés metamorfózisa
A sírvirág motívuma
3.4. Évszakok és napszakok (Bálint Andrea)
Az időtoposzok
Évszakok és napszakok a magyar líra néhány alkotásában
Az alkonyi táj mint a szerelem díszlete
Az idő ciklikussága
Idő – táj – ember
3.5. A szerelmi líra (Bálint Andrea)
A szerelmi líra mint tematikus verscsoport
Néhány szerelmi költemény a reneszánsztól a modernitásig
Továbbélő és megújuló hagyomány
A kimondhatatlan kimondása
Az életet meghatározó szerelmi kudarc
Harc és menedék
Körkép a szerelemről
A szerelmi líra vége?
3.6. A magyar tájköltészet változataiból (Pethőné Nagy Csilla)
A tájköltemény mint tematikus verscsoport
A táj szemlélője
A táj mint a szemlélet (leírás) tárgya
Néhány tájvers a reneszánsztól a modernitásig
Az első magyar humanista tájvers
Vitézi költészet és tájszemlélet
Szülőföld, otthonosság- és szabadságélmény
Tájélmény és létfilozófia
Szemelvények a modernség tájköltészetéből
Hangulat és látomás
Tárgyiasság és tárgyiasítás
A táj és a személyiség pusztulástörténetei
A tájleírás néhány lehetséges szerepe a magyar szépprózában
A táj mint lélekrajz
A tudat kivetülése a tájba
A tájelemek metaforikus többletjelentései
A „rés” hatalma
3.7. Irodalmunk haza- és magyarságverseiből (Pethőné Nagy Csilla)
Két vers a török- és Habsburg-ellenes küzdelmek korából
A „vitézlő nép” dicsérete
A magyarság titkos himnusza
Eredet- és/vagy hagyományközösségi hazaszemlélet a 19. században
Erkölcsi alapozású nemesi nemzetszemlélet
Nemzeti énekeink hazafogalma
Kulturális modellváltás: a népi, a nemzeti és a költő
Magyarságversek a modernség különböző szakaszaiból
Az eltévedés és útvesztés verse
Személyes és közösségi önazonosság a történetiségben
A nyelvi-kulturális közösségi reprezentáció elégtelensége
A haza mint szövegtörmelékek hálózata
3.8. Az istenkeresés versei (Szakács Emília)
Istenkapcsolat régi és modern kori klasszikusaink verseiben
Istenkapcsolat és személyesség Balassi Bálint költészetében
Ady Endre istenes verseiről
Babits Mihály istenkapcsolata
Krónikás és tanúságtevő hang
József Attila istenes verseiből
„A vágy már nem elég”
Kegyelem és félelem
Istenes hagyomány a kortárs lírában
IV. rész – Nyelvi megalkotottság
Nyelvi megalkotottság – bevezető (Pethőné Nagy Csilla)
4.1. Az irodalom stíluseszközei (Pethőné Nagy Csilla)
A szóképek
Képi és fogalmi gondolkodás
Képhasználat az irodalomban
Metafora és metonímia típusú képek
Bonyolultabb költői képek
Alakzatok
Az ismétlés
A halmozás és fokozás alakzatai
Az ellentét, a kihagyás és a felcserélés alakzatai
Költői képek és gondolatalakzatok prózai szövegben
A hangszimbolika
A névszói és az igei stílus
4.2. Poétikai alapismeretek a vershez és a verseléshez (Pethőné Nagy Csilla)
Mitől vers a vers?
A vers írásképe és a forma kötöttsége
Szövegforma és műfaj
Verselési formák
Az időmértékes verselés
Az időmértékes vers nevezetes sorfajtái és strófaszerkezetei
Az ütemhangsúlyos verselés
A szimultán vagy bimetrikus verselés
A rím
A rím fajtái
Verssorok, versformák, strófaszerkezetek
Két táncforma
Kapcsolódó kiadványok
