Leírás
A kötet az Irodalom 11. – Emelt szintű érettségire készülőknek című kiadvány folytatása, azok számára készült, akik fakultációs tárgyként a magyart választják, és ebből a tárgyból szeretnének emelt szintű érettségit tenni a 2024-es részletes követelmények szerint. A tanulási segédlet mind műfajában, mind felépítésében illeszkedik az első kötethez: könyv, munkafüzet és szöveggyűjtemény elegye; felépítése nem elsősorban kronologikus, fejezetei egy-egy problémát, kérdést járnak körül, irodalmi konvenciókat, motívumokat, műfajokat állítanak középpontba. A könyv a 11. osztályosoknak szóló kötettel együtt hatékonyan segíthet az irodalomról megszerzett tudás újrarendezésében: új nézőpontok, gondolkodási utak bevonásával egy átjárhatóbb, felhasználhatóbb, hálózatosabb tudás kialakításával támogathatja a diákok eredményesebb tanulását, felkészülését. Szerzőinek – Bálint Andrea, Oroszlán Anikó, Pethőné Nagy Csilla és Szakács Emília – több évtizedes irodalomtanításban és tananyagfejlesztésben szerzett tapasztalata, valamint emelt szintű érettségire való felkészítésben (és javításban) való jártassága egyfajta garancia is az érettségi vizsgára való sikeres felkészüléshez.
Mozaik Kiadó, 2025.
MS-3342U
Írta: Bálint Andrea – Oroszlán Anikó – Pethőné Nagy Csilla – Szakács Emília
Lektor: Gémesi Ildikó, Zeman Csaba
Paraméterek
| Szerző | Bálint Andrea – Oroszlán Anikó – Pethőné Nagy Csilla – Szakács Emília |
| Cím | Irodalom 12. – Emelt szintű érettségire készülőknek |
| Kiadó | Mozaik Kiadó |
| Kiadás éve | 2025 |
| Terjedelem | 544 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 670 014 0 |
Tartalom
Előszó
I. rész – Művelődéstörténeti korszakok
1.1. A romantika és a történeti realizmus. A 19. századi regény alakulástörténetéből
A modernség felé – a 19. század két meghatározó stílusirányzata
A romantika és a történeti realizmus általános jellemzői
A romantika és a történeti realizmus esztétikai-poétikai jellemzői
Szemelvények a 19. századi romantikus és realista regényirodalomból
A történelmi regény születése
Kísérlet az eposz megújítására – a verses regény
A történeti realizmus regényirodalmából
Női sorsok: vágyak és lehetőségek a történeti realizmus regényeiben
1.2. A modernség. Szemelvények a modernség irodalmából
A modernség fogalma, jelentései
Az esztétizáló vagy klasszikus modernség
A csonkaság tapasztalata
A klasszikus modernség irányzatai és poétikai jellemzői
Az avantgárd modernség
Az avantgárd irányzatai
A magyar avantgárd emblematikus hosszúverse
A későmodernség
A későmodernség jellemzői az irodalomban
A hagyományban levés mint önazonosság
Pillantás a posztmodern irodalomra
A posztmodern jellemzői
Posztmodern fordulat irodalmunkban
1.3. Szövegek párbeszéde – szövegköztiség
Az irodalmi szövegek hálózatai
A Halotti beszéd – Intertextualitás és hipertextualitás
Megszólított szövegek
Születésnapomra – egy vers parafrázisai
Palimpszeszt – a szöveg mögött fölsejlik a másik szöveg
Egy metafora továbbélése – József Attila: Reménytelenül
II. rész – A műnemek alakulástörténetéből
2.1. A 20. század második felének meghatározó költészetirányai irodalmunkban
Szakaszok és költészetirányok az esztétizáló és az avantgárd modernség után
A késő- és utómodernség líraváltozataiból
A közösségi érdekeltségű, (vátesz)költői hagyomány és lebontása
Tárgyiasság és hermetizmus
Alakváltó költészetünkből – forma- és stílusjáték
Egy posztmodern sakk-nyelv játszma
2.2. Szépprózairányok a tágan értett modernségben
Korszerűsített valószerűség
Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio
Gabriel García Marquez: Száz év magány
Az önéletrajziság
Márai Sándor: Egy polgár vallomásai
Szabó Magda: Az ajtó
Irodalmi szociográfia
Illyés Gyula: Puszták népe
Változatok parabolára és a metaforikus olvashatóság
Móricz Zsigmond: Úri muri
Ottlik Géza: Iskola a határon
Az elbeszélésmódot és szövegszerűséget hangsúlyozó próza
2.3. Drámaformák a 19-20. századi magyar irodalomban
A magyar színjátszás kezdetei és a nemzeti dráma megjelenése a magyar irodalomban
Katona József: Bánk bán
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Madách Imre: Az ember tragédiája
Történelem és emberi sorsok a 20. századi drámákban
Herczeg Ferenc: Bizánc
Magyar dráma a 20. század második felében
Örkény István: Tóték
Szabó Magda: Az a szép, fényes nap
Spiró György: Csirkefej
III. rész – Szerzők, életművek, kánonok
3. Tízek társasága
3.1. Vörösmarty Mihály (1800-1855)
3.2. Petőfi Sándor (1823-1849)
3.3. Arany János (1817-1882)
3.4. Jókai Mór (1825-1904)
3.5. Mikszáth Kálmán (1847-1910)
3.6. Ady Endre (1877-1919)
3.7. Babits Mihály (1883-1941)
3.8. Kosztolányi Dezső (1885-1936)
3.9. József Attila (1905-1937)
3.10. Herczeg Ferenc (1863-1954)
IV. rész – Témák és kódok
4.1. A Biblia, a művészetek nagy kódja
Biblia és irodalom
Egy bibliai nagyelbeszélés irodalmi parafrázisa – Thomas Mann: József és testvérei
A valóságot a Biblia kódjai olvassák – Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
4.2. Totemállatok és mitikus lények
A csodaszarvas és a téma néhány feldolgozása
A turul
Egy klasszikus állatmese és klasszikus újraírásai
Az állatmese (fabula) és kései változatai
Állatmese és még valami más
Allegorikus-szimbolikus kifejezésmód
A bűn allegóriája
A megváltatlanság szenvedéstörténete
A növényjelképekről
A romantika boldogságszimbóluma
Ami egy növényi létezőre kivetül
4.3. Belső és külső utak
Az út, utazás szimbólumrendszere
Véget érő utazások
Egy megrázóan közönséges villamosutazás
A halál mint újjászületés – Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála
4.4. Ars poeticák
Szűkebb és tágabb értelemben vett ars poeticák
Előíró költészettanok
Irányzatos, programadó ars poeticák
Költői önmeghatározás és vallomásosság
Költői szerepek, szereplehetőségek és szerepkényszerek
4.5. Létösszegzés, létértelmezés
Számvetés és világkép
Siker vagy sikertelenség?
Számvetés Arany János Epilógusában és Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal című versében
A lét elviselhetetlenségétől az élet szépségének magasztalásáig
Szabó Lőrinc három verse
Szűkülő lehetőségek – bezáruló világ
4.6. A 20. század történelmének reprezentációja irodalmunkban
Modern apokalipszisek
Az apokaliptikus hagyomány
A „Nagy Háború”
A történelmi Magyarország felbomlásának traumája: Trianon
A második világháború és a holokauszt
Frontok, ostromok
Munkaszolgálat, munkatábor, erőltetett menet
Holokausztirodalom - Nobel-díjas holokausztregényünk
A Rákosi-diktatúra és az 1956-os forradalom
V. rész – Határok és határátlépések
5.1. Irodalomközvetítés
Az irodalom kezdetei és fogalmi közelítései
Szóbeliség és írásbeliség
Világirodalom – nemzeti irodalom – nemzetiségi irodalom
Az irodalmi kultuszokról
Az irodalmi élet és intézményrendszer kialakulása Magyarországon
Folyóirat-kultúránkról a tágan értett modernségben
Irodalmi ismeretterjesztés, az irodalmi élet digitális terei
5.2. Az irodalom határterületei
Az irodalom határain és azon túl
Alkalmazott irodalom – Irodalomterápia
Részlet egy irodalomterápiás foglalkozás forgatókönyvéből
Publicisztika és szépirodalom határán – a tárcanovella
Bűnügyi történetek
A skandináv krimi
Kapcsolódó kiadványok
