Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Iskolázottsági verseny és humánerőforrások a 21. század közepén

Paraméterek

Sorozat Társadalom és oktatás
Szerző Polónyi István
Cím Iskolázottsági verseny és humánerőforrások a 21. század közepén
Kiadó Gondolat Kiadó
Kiadás éve 2021
Terjedelem 224 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 556 122 3
Ár:
3.000 Ft
2.700 Ft
Kedvezmény: 10%

A világ népességének átlagos iskolázottsága az 1950. évi 3,71 évről az ezredfordulóra nagyjából kétszeresére, 7,38 évre növekedett, ma 2020-ban 8,80 év, s 2050-re várhatóan 10,6 évre, az 1950-esnek majdnem háromszorosára emelkedik. Talán az iskolázottság növekedése hozta el a hosszú békét. Vagy ha nem is közvetlenül az hozta el, talán van köze ahhoz. Ebből az aspektusból sem véletlen tehát, hogy a 20. század közepétől iskolázottsági verseny zajlik a világon.

Leírás

Annak, aki a 20. század közepén született – mint én –, a mai napig kissé megrendítő, hogy ma a 21. században élünk. Megrendítő, ha ismeri a történelmet, hiszen az eltelt háromnegyed évszázad megdöbbentő változásokkal járt. A számtalan tudományos vívmány és életforma-változást hozó innováció mellett, talán a legfontosabb a háromnegyed évszázada tartó béke, egy olyan évszázad után, amelynek első felében két globális háború zajlott.
És hogy jelen könyv kutatási területére térjünk: egy másik hatalmas változás az iskolázottság radikális növekedése. A világ népességének átlagos iskolázottsága az 1950. évi 3,71 évről az ezredfordulóra nagyjából kétszeresére, 7,38 évre növekedett, ma 2020-ban 8,80 év, s 2050-re várhatóan 10,6 évre, az 1950-esnek majdnem háromszorosára emelkedik.
Jelen könyv írója mint oktatáskutató hajlamos a fenti két tényt összekapcsolni. Talán az iskolázottság növekedése hozta el a hosszú békét. Vagy ha nem is közvetlenül az hozta el, talán van köze ahhoz. Ebből az aspektusból sem véletlen tehát, hogy a 20. század közepétől iskolázottsági verseny zajlik a világon.
Ebben a könyvben ennek az iskolázottsági versenynek elsősorban felsőoktatási vonatkozásait elemezzük, annak különbözői elemeit és aspektusait vizsgálva. E könyv első része nemzetközi, a második része hazai vonatkozású írásokból áll. A második részt a hazai humánerőforrás-helyzet romló állapotát bemutató írás zárja. Végül, a harmadik részben néhány, a tárgyalt témához kapcsolódó aktuális esszét talál az olvasó.
Kinek ajánlható a könyv? Az oktatással foglalkozó kutatóknak, hallgatóknak és lényegében mindenkinek, aki érdeklődik a felsőoktatás folyamatai és az emberi erőforrások fejlődése iránt.

Társadalom és oktatás–sorozat

Írta: Polónyi István

Tartalom

1. fejezet Bevezetés

Hivatkozások

ELSŐ RÉSZ Az iskolázottsági versenytől az új világhatalmakig

2. fejezet A felsőoktatás és a beiskolázási verseny

Bevezető

Múlt és jövő

Iskolázottsági verseny

Verseny a hallgatólétszám növelésében

Hallgatólétszám és minőség

Doktoranduszok

Konklúzió

Hivatkozások

Melléklet

3. fejezet A felsőoktatás fejlődésének ingadozásai

A felsőoktatás fejlődése

A növekedés ingadozásai

A felsőoktatás ciklikussága az államszocializmusban

A hallgatólétszám ingadozása a piaci országokban

Gross enrolment ratio és az autonómia

A Gross enrolment ratio éves növekedési ütemének ingadozása

A Gross enrolment ratio éves növekedési üteme és az autonómia

Az éves gazdasági fejlődés ingadozása és a Gross enrolment ratio éves növekedési üteme közötti kapcsolat

Konklúzió

Hivatkozások

Melléklet

4. fejezet Még kevesebbért?

Bevezetés

A tömegesedés

Költségnövekedés

Költségmegosztás

Hallgatói hitelek

Gazdálkodási fejlemények és privatizáció

Igazságosság az oktatás finanszírozásában

És végül

Hivatkozások

5. fejezet A humán erőforrások és a vezető hatalmak a 21. század közepén

Bevezetés – a jövőnk emberi erőforrásai

Népesség, népesedés

Iskolázottság

Várható élettartam

A humán tőke

Humán tőkét mérő mutatók regionális és időbeli tendenciái

a) Human Development Index

b) Human Capitel Index

Iskolázottsági és keresetegyenlőtlenségek

Államháztartási kiadások

A kormányzás minősége

A katonai kiadások trendje

A jövő nagyhatalmai

Milyen is lesz a világ a 21. század közepén?

Konklúzió?

Hivatkozások

MÁSODIK RÉSZ A hazai kocsma

6. fejezet Harmadik csapás. A felsőoktatási felvételi ingadozásai – avagy az oktatáspolitika társadalomismeretének hiánya

A 2020-as felvételi

A jelentkezések és a felvételek hosszabb távú alakulása

Befejezésül

Hivatkozások

Melléklet

7. fejezet Felsőoktatási felvételi követelmény és a térségi rekrutáció

Adatok

Előzmények és következmények

A kistérségi rekrutáció jellemzőinek változása

A leghátrányosabb kistérségek fiataljainak bejutási esélye.

Az intézménycsoportok rekrutációjának változása

Végül

Hivatkozások

Melléklet

8. fejezet Vigaszág vagy királyi út

Bevezetés

A hazai felsőoktatás elmúlt negyedszázadának hallgató létszámalakulása

A felvételi tendenciák

A felvettek korstruktúrája

A szakirányú továbbképzés

Megéri-e a felnőttkori tanulás?

Befejezésül a felnőttoktatásról

Hivatkozások

9. fejezet Az életpályamodell bevezetése után

Bevezetés – elemzések és adatok

A pedagógus életpálya modell és bérkihatása

A pedagógusok rekrutációs jellemzőinek változásai

A pedagógusok korstruktúrája

Összegzésként

Hivatkozások

Melléklet

10. fejezet A nők esélyeinek változása a felsőoktatásba kerülésnél

A felsőoktatási nőhallgató arány alakulása

A magyar felsőoktatás általános tendenciái és a nőarány

A gross enrolment ratio

A felsőoktatási nőarány iskolai okai

A felvételi tendenciák és a nőarány

A nők képzési területenkénti megoszlása a felsőoktatásban

A nők a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon

Diplomás bérelőny

Felsőoktatási megtérülési ráta

Férfi-nő bérkülönbség

A felsőoktatási nőtöbblet társadalmi, demográfiai összefüggései

Termékenység és iskolázottság

A hipergámia

A szinglik

Születéskor várható élettartam

Befejezés helyett

Hivatkozások

Melléklet

11. fejezet A párhuzamosok csak a végtelenben találkoznak

Előzmények – mire volt való a tudományok doktora cím a szocializmusban

A fejlett világban ismeretlen

Fenntartások az akadémiai doktori cím és az egyetemi tanári cím összekapcsolásáról

Az egyetemi tanári kinevezés és az intézménypolitika

Befejezésül

Hivatkozások

12. fejezet Lefelé az alagsorba

A belépési ráták

A Gross enrolment ratio és a hallgatólétszám alakulása a felsőoktatásban

A felsőoktatás képzési szerkezete

Korai iskolaelhagyók

Születéskor várható élettartam

Születések, halálozások, népesség

Human Development Index

Konklúzió

Hivatkozások

HARMADIK RÉSZ Szubjektíven

13. fejezet Esszék

Korrupciós mélyrepülés

Hivatkozások

Melléklet

Orbán, a homo christianus, és Fukuyama – Elmélkedés egy iskolai átadó kapcsán

Önszerveződés vagy diktatúra

Hivatkozások

Távoktatási tévedések – és következményeik

Hivatkozások

Pandémia és oktatás – magyar módra

A hazai közoktatás és a pandémia

A hazai felsőoktatás és a pandémia

Hivatkozások

Alapítványosdi – avagy a felsőoktatás politikai elfoglalása

Hullámok hátán

14. fejezet Befejezésül

Ábrajegyzék

Táblázatjegyzék