„Jelet hagyni”
Paraméterek
Sorozat | JEL–KÉP–TÉR |
Szerző | Újvári Edit |
Cím | „Jelet hagyni” |
Alcím | Vizuális alkotások és rítusok szemiotikai elemzése (egyetemi tankönyv) |
Kiadó | Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó |
Kiadás éve | 2015 |
Terjedelem | 432 oldal |
Formátum | A/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 615 5455 19 3 |
Eredeti ár:
2.000 Ft
Újvári Edit „Jelet hagyni” című kötete egy sorozat első darabja, melynek célja, hogy a szemiotika elméleti keretein belül vizsgálja a jelhasználat megnyilvánulásait, a térhasználat, vizuális jelek sokrétű világát. |
|
|
Leírás
Újvári Edit „Jelet hagyni” című kötete egy sorozat első darabja, melynek célja, hogy a szemiotika elméleti keretein belül vizsgálja a jelhasználat megnyilvánulásait, a térhasználat, vizuális jelek sokrétű világát. A Juhász Gyula Pedagógusképző Karán megalakult munkacsoport készülő JEL-KÉP-TÉR sorozatának bemutatkozó szövegében kifejti, hogy helyet kívánnak adni a kortárs szemiotika elméleti irodalmának és az interdiszciplináris megközelítéseknek. Hasonló, nagyon színvonalas vállalkozás volt a JATEPress Ikonológia-sorozata az ezredfordulón, mely a vizuális reprezentáció, vizuális kultúra, ikonológia, képelmélet témaköreiben tematikusan rendszerezett tanulmányokat, fordításokat közölt.
Izgalmas, interdiszciplináris munka ez a félig a művészettörténet-tudomány, félig pedig a szemiotika módszereit, paradigmáit ötvöző kötet. Bár a teltházas könyvbemutató résztvevői egy könnyed beszélgetés fültanúi lehettek, és a vetítés is a populárisabb, közérthetőbb témákra fókuszált, biztos vagyok benne, hogy aki ezt követően kezébe vette a kötetet, már a bevezető résznél nehézségekbe ütközött a több tudományág (irodalomtudomány, művészettörténet, grammatika stb.) terminusait szintetizáló szakmai nyelvhasználat, és a komoly ikonográfiai ismereteket feltételező műelemzések miatt. Ez egy olyan interdiszciplináris tanulmánykötet, amelyet elsősorban szakmai közösségek – irodalmárok, művészettörténészek és esztéták – tudnak majd használni, azonban a laikus olvasóközönség számára nem lesz könnyed nyári olvasmány.
Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2015.
JEL–KÉP–TÉR-sorozat 1.
Írta: Újvári Edit
Lektor: Voigt Vilmos
Kapcsolódó kiadványok:
Tartalom
Előhang a JEL-KÉP-TÉR sorozat köteteihez
Voigt Vilmos: Milyen jelet hagyunk (nem kérdőjellel)
Bevezető
Keresztény ikonográfiai témák – szemantikai megközelítésben
Az Isten báránya szimbólum a korai középkor keresztény jelrendszereiben
Növényi jelstruktúra – keresztény jelentés az Harbaville-i triptychonon
Testoppozíció az Isenheimi oltár táblaképein
A forma szemantikája – a kegyelem trónusa egy korai képtípusának ikonikai elemzése
A Mária megkoronázása téma kultikus háttere és szemantikája
A pokol torka képtéma jelentésrétegei
Vallási képtémák jelkapcsolatainak szintaktikai elemzése
Ókeresztény jelképek jelentésintegrációja a Theodorus-szarkofágon
Három vallási jelkép struktúrája
Egy vallási eszme képi reprezentációja: a Verduni oltár tipológiai kompozíciója
Abduktív következtetés és jelkapcsolati struktúra a tipológiai szimbolizmusban, a Biblia pauperum néhány képciklusa alapján
Szimbolikus képelemek és tipológiai narráció a késő középkori Schön-epitáfium ikonográfiai típusán
Rítusszimbólumok és szakrális jelképek a pragmatikai dimenzió szemszögéből
A fényteológia és a gótikus üvegművészet
„Éberen kell figyelnie minden jelre, amit adtál nekünk” – A sziú rítusszimbólumok eredete
Zarándokút és spirituális utazás – A jávai Borobudur építészeti jelrendszere
A római valláspolitika és az egyházi jeltér változásai a 4. században
A nyári napforduló – Ünnepváltozatok szemantikai és pragmatikai megközelítésben
Tradíció és modernitás – interikonicitás és intermedialitás jelenségei a modern európai kultúrában
Ut pictura philosophia – Goya Los Caprichos rézkarcai és Voltaire antiklerikális eszméi
A képi fordulat és az absztrakt festészet teóriái – Kandinszkij, Malevics és Mondrian képkoncepciói
Képi valóságok Tarkovszkij Andrej Rubljov című filmjében
Ikonográfiai tradíció és ikonográfiai stílus Kondor Béla A forradalom angyala című festményén