Jelky András kalandjai
Paraméterek
Sorozat | Jonatán Könyvmolyképző |
Szerző | Hevesi Lajos |
Cím | Jelky András kalandjai |
Alcím | Ifjúsági regény |
Kiadó | Könyvmolyképző Kiadó |
Kiadás éve | 2003 |
Terjedelem | 368 oldal |
Formátum | A/5, keménytáblás |
ISBN | 963 9492 21 3 |
Fordulatos, izgalmakban bővelkedő kalandregény, melyet alig lehet letenni. Jelky András, a főhős, szabólegényként indul útnak, majd öregkorában sokat tapasztalt világutazóként érkezik haza Bajára. |
|
|
Leírás
Aki Baján jár, ne felejtse el megnézni Jelky András szobrát. Világjáró, nagy lendületű lépése van ott bronzba öntve. A szobor tekintete bizakodó és messzire néző – olyan, amilyen a valóságban is lehetett. Előtte is, utána is sokan járták a világot, hírneves utazók fedeztek föl népeket és földeket – Jelky András bajai szabólegény kalandos életének históriája azonban újból és újból lázba hozza az olvasókat. Igaz nem akármilyen szabólegény volt ő: nemcsak varrótűt, hanem hogyha kellett a kardot is derekasan forgatta. Ki is vágta magát minden helyzetből. S bármilyen messzire, bármilyen különös tájakra sodorta is a sorsa, hazáját sohasem felejtette. Öregkorában tért haza élményekben gazdagon – híre a mesék világjáró királyfiainak népszerűségével vetekszik. Róla – életéről, kalandjairól – szól ez az érdekfeszítő regény.
Könyvmolyképző Kiadó, 2003.
Írta: Hevesi Lajos
Tartalom
Első fejezet
Amelyben Jelky András elbúcsúzik szülővárosától, és elindul a nagyvilágba
Második fejezet
Amelyben Jelky András megérkezik Bécs városába, tanul, dolgozik, álmodozik, és végül ismét nagy útra készül
Harmadik fejezet
Amelyben hősünket nagy veszedelem fenyegeti, és végül is meg kell neki tanulnia, milyen utazás esik egy hátiputtonyban
Negyedik fejezet
Amelyben Jelky Andrásnak alkalma van megtudni, hogy ő bizony egy fabatkával sem ér többet negyven tallérnál
Ötödik fejezet
Amelyben Jelky András és Portius Péter hideg fürdőt vesz, ami a hesseni gróf őmagasságának kereken nyolcvan tallérjába kerül
Hatodik fejezet
Amelyben Jelky András igen szomorú módon ismerkedik meg a tengerjáró hajók feneketlen gyomrával
Hetedik fejezet
Amelyben Jelky András egész beható ismeretséget köt a tengerrel
Nyolcadik fejezet
Amelyben Jelky András vízbe merül, nehogy megégjen, és gerendán lovagol, nehogy a vízben végképp elmerüljön
Kilencedik fejezet
Amelyben Jelky András szeretne visszatérni a mesterségéhez, de inkább a mestersége tér vissza őhozzá
Tizedik fejezet
Amelyben Jelky András úgy megéhezik, hogy jázminillatot, fokhagymaszagot és tekintélyes titulusokat kénytelen vacsorázni
Tizenegyedik fejezet
Amelyben Jelky András ismeretséget köt egy muzulmán hitű ágyúgolyóbissal
Tizenkettedik fejezet
Amelyet Jelky András mint harcos tengerész kezd meg, és mint eladott rabszolga végez be
Tizenharmadik fejezet
Amelyben Jelky András megfeketedik, és egy ideig urasan jár, hogy később pórul járjon
Tizennegyedik fejezet
Amelyben András se éhen, se szomjan nem hal, hanem feketéből fehérré változik
Tizenötödik fejezet
Amelyben egy pávatollas mandarin különös figyelmet tanúsít Jelky András hasa iránt
Tizenhatodik fejezet
Amelyben Andrásnak megmenekül a hasa, viszont hosszú időre elmegy az étvágya
Tizenhetedik fejezet
Amelyben Jelky András egyszerre tesz szert egy hatalmas barátra és egy még hatalmasabb ellenségre
Tizennyolcadik fejezet
Amelyben Jelky András megismerkedik Jelky Andrásnéval, a helytartóné úrasszony pedig megismerkedik Jelky Andrásné meggyszín ruhájával
Tizenkilencedik fejezet
Amelyben egy kis kakas és egy nagy kakas párbajt vívnak egymással – és András lesz a vesztes
Huszadik fejezet
Amelyben Jelky András hallomásból megismerkedik Buddha isten szent fogával
Huszonegyedik fejezet
Amelyben Jelky András elevenné varázsol egy kétszáz éves, de legalább húsz esztendős szobrot
Huszonkettedik fejezet
Amelyben az oszlopszent nagy hirtelen eltűnik, és a szent fog fekete füstté változik
Huszonharmadik fejezet
Amelyben két hadsereg békésen hazavonul, csak egy király átkozódik magában a csatatéren
Huszonnegyedik fejezet
Amelyben Jelky András igen furcsákat álmodik és utóbb még furcsább valóságra ébred
Huszonötödik fejezet
Amely csúfosan majdhogy az utolsó fejezete nem lett Andrásunk hányatott pályafutásának
Huszonhatodik fejezet
Amelyben Jelky András megismerkedik egy mindentudó, mindenható, csodálatos istenséggel, és illő tisztelettel viseltetik iránta
Huszonhetedik fejezet
Amelyben Jelky András kedvéért csodát tesz a mindenható nagy fétis
Huszonnyolcadik fejezet
Amelyben nyolc fekete pont tűnik fel a tengeren
Huszonkilencedik fejezet
Amelyben felépül a Reménység szigetének védőműve, a Gondoró felcsap festőművésznek
Harmincadik fejezet
Amelyben nyílzáporok zuhognak, emberevők ordítozása hallatszik, és Sokuma tengernagyi kinevezésben részesül
Harmincegyedik fejezet
Amelyben András kígyót fogad a keblére, bár tudva tudja, hogy a kígyó megmarhatja
Harminckettedik fejezet
Amelyben a kígyó Jelky Andrást csakugyan megmarja, és a Reménység szigete másodszor is a pusztulás szigetévé változik
Harmincharmadik fejezet
Amelyben Jelky András megöleli boldog hitvesét, és megismerkedik ifjabb Jelky Andrással – Sokuma és Gondoró pedig Batávia főutcáján sétálnak, a város lakóinak nem csekély rémületére
Utószó
Amelyben elbúcsúzunk hősünktől, és lezárjuk életének kalandos történetét