Jelky András kalandjai

Első fejezet

Amelyben Jelky András elbúcsúzik szülővárosától, és elindul a nagyvilágba

Második fejezet

Amelyben Jelky András megérkezik Bécs városába, tanul, dolgozik, álmodozik, és végül ismét nagy útra készül

Harmadik fejezet

Amelyben hősünket nagy veszedelem fenyegeti, és végül is meg kell neki tanulnia, milyen utazás esik egy hátiputtonyban

Negyedik fejezet

Amelyben Jelky Andrásnak alkalma van megtudni, hogy ő bizony egy fabatkával sem ér többet negyven tallérnál

Ötödik fejezet

Amelyben Jelky András és Portius Péter hideg fürdőt vesz, ami a hesseni gróf őmagasságának kereken nyolcvan tallérjába kerül

Hatodik fejezet

Amelyben Jelky András igen szomorú módon ismerkedik meg a tengerjáró hajók feneketlen gyomrával

Hetedik fejezet

Amelyben Jelky András egész beható ismeretséget köt a tengerrel

Nyolcadik fejezet

Amelyben Jelky András vízbe merül, nehogy megégjen, és gerendán lovagol, nehogy a vízben végképp elmerüljön

Kilencedik fejezet

Amelyben Jelky András szeretne visszatérni a mesterségéhez, de inkább a mestersége tér vissza őhozzá

Tizedik fejezet

Amelyben Jelky András úgy megéhezik, hogy jázminillatot, fokhagymaszagot és tekintélyes titulusokat kénytelen vacsorázni

Tizenegyedik fejezet

Amelyben Jelky András ismeretséget köt egy muzulmán hitű ágyúgolyóbissal

Tizenkettedik fejezet

Amelyet Jelky András mint harcos tengerész kezd meg, és mint eladott rabszolga végez be

Tizenharmadik fejezet

Amelyben Jelky András megfeketedik, és egy ideig urasan jár, hogy később pórul járjon

Tizennegyedik fejezet

Amelyben András se éhen, se szomjan nem hal, hanem feketéből fehérré változik

Tizenötödik fejezet

Amelyben egy pávatollas mandarin különös figyelmet tanúsít Jelky András hasa iránt

Tizenhatodik fejezet

Amelyben Andrásnak megmenekül a hasa, viszont hosszú időre elmegy az étvágya

Tizenhetedik fejezet

Amelyben Jelky András egyszerre tesz szert egy hatalmas barátra és egy még hatalmasabb ellenségre

Tizennyolcadik fejezet

Amelyben Jelky András megismerkedik Jelky Andrásnéval, a helytartóné úrasszony pedig megismerkedik Jelky Andrásné meggyszín ruhájával

Tizenkilencedik fejezet

Amelyben egy kis kakas és egy nagy kakas párbajt vívnak egymással – és András lesz a vesztes        

Huszadik fejezet

Amelyben Jelky András hallomásból megismerkedik Buddha isten szent fogával

Huszonegyedik fejezet

Amelyben Jelky András elevenné varázsol egy kétszáz éves, de legalább húsz esztendős szobrot

Huszonkettedik fejezet

Amelyben az oszlopszent nagy hirtelen eltűnik, és a szent fog fekete füstté változik

Huszonharmadik fejezet

Amelyben két hadsereg békésen hazavonul, csak egy király átkozódik magában a csatatéren

Huszonnegyedik fejezet

Amelyben Jelky András igen furcsákat álmodik és utóbb még furcsább valóságra ébred

Huszonötödik fejezet

Amely csúfosan majdhogy az utolsó fejezete nem lett Andrásunk hányatott pályafutásának

Huszonhatodik fejezet

Amelyben Jelky András megismerkedik egy mindentudó, mindenható, csodálatos istenséggel, és illő tisztelettel viseltetik iránta

Huszonhetedik fejezet

Amelyben Jelky András kedvéért csodát tesz a mindenható nagy fétis

Huszonnyolcadik fejezet

Amelyben nyolc fekete pont tűnik fel a tengeren

Huszonkilencedik fejezet

Amelyben felépül a Reménység szigetének védőműve, a Gondoró felcsap festőművésznek

Harmincadik fejezet

Amelyben nyílzáporok zuhognak, emberevők ordítozása hallatszik, és Sokuma tengernagyi kinevezésben részesül

Harmincegyedik fejezet

Amelyben András kígyót fogad a keblére, bár tudva tudja, hogy a kígyó megmarhatja

Harminckettedik fejezet

Amelyben a kígyó Jelky Andrást csakugyan megmarja, és a Reménység szigete másodszor is a pusztulás szigetévé változik

Harmincharmadik fejezet

Amelyben Jelky András megöleli boldog hitvesét, és megismerkedik ifjabb Jelky Andrással – Sokuma és Gondoró pedig Batávia főutcáján sétálnak, a város lakóinak nem csekély rémületére

Utószó

Amelyben elbúcsúzunk hősünktől, és lezárjuk életének kalandos történetét