Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Jövőnk gyökerei

Paraméterek

Szerző Andrásfalvy Bertalan
Cím Jövőnk gyökerei
Alcím Írások a népművészetről
Kiadó Magyar Művészeti Akadémia
Kiadás éve 2019
Terjedelem 512 oldal
Formátum A/5, keménytáblás
ISBN 978 615 5869 45 7
Ár:
3.800 Ft
3.420 Ft
Kedvezmény: 10%

A Jövőnk gyökerei Andrásfalvy Bertalan népművészeti tárgyú cikkeit gyűjti egybe. A szerző a táncban, dalban, hímzésben megnyilvánuló önkifejezés módjait az emberi kapcsolatokon keresztül igyekszik leírni és bemutatni.

Leírás

A Jövőnk gyökerei Andrásfalvy Bertalan népművészeti tárgyú cikkeit gyűjti egybe. A szerző a táncban, dalban, hímzésben megnyilvánuló önkifejezés módjait az emberi kapcsolatokon keresztül igyekszik leírni és bemutatni.

Írta: Andrásfalvy Bertalan

Válogatta, szerkesztette és az utószót írta: Máté Gábor

 

Andrásfalvy Bertalan Sopronban született, 1931. november 17-én, apja kolozsvári tüzérfőhadnagy volt, 1919-ben menekült Magyarországra, anyja pedig ötvös. Elemi iskoláit szülővárosában végezte, a gimnáziumot a soproni bencéseknél kezdte, a család Budapestre költözése után a cisztercieknél folytatta, 1950-ben a jogutód József Attila Gimnáziumban (ma Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium) érettségizett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1950-től román–magyar nyelv és irodalom, 1951-től muzeológia–néprajz szakon tanult, 1955-ben szerzett diplomát. Muharay Elemér jóvoltából már egyetemistaként bekapcsolódott az akkori Népművészeti Intézet munkájába, évfolyamtársaival, Martin Györggyel és Pesovár Ferenccel. 1954-55-ben a budapesti Néprajzi Múzeumban gyakornok volt, majd 1955-60-ban Szekszárdon, a Béri Balogh Ádám Múzeum muzeológusa, itteni – sárközi – gyűjtéséből írta (1961) doktori disszertációját. Szekszárdi évei alatt a Garay János Gimnázium tánccsoportját is vezette. 1965-ben, Kecskeméten a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum gyümölcs- és szőlőtermesztési szakán kertész üzemmérnöki diplomát szerzett. 1960-tól Pécsett lakott, az 1990-es években Hosszúheténybe költözött. 1960 és 1976 között Pécsett az MTA Dunántúli Tudományos Intézet, 1976-77-ben a Baranya Megyei Levéltár tudományos főmunkatársa, 1977-85-ben a pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályvezetője, 1985-89-ben az MTA Néprajzi Kutatócsoportja főmunkatársaként, majd osztályvezetője volt. 1972-től a Pécsi Tanárképző Főiskola, 1982-től a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) meghívott előadója, 1989-90-ben docense, a Néprajz Tanszék megszervezője. 1993 és 2001 között a JPTE (2000-től Pécsi Tudományegyetem) Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszékének egyetemi tanára, 2001-től professor emeritusa. A történelemtudomány (néprajz-folklór) kandidátusa (1971), a néprajztudomány doktora (1990), az MTA Néprajzi Bizottságának és a Doktori Tanács néprajztudományi szakbizottságának tagja, a Szent István Akadémia tagja (1999). 1980-ban egyik szerzője volt a Bibó Emlékkönyvnek. 1988-ban belépett a Magyar Demokrata Fórumba (MDF), 1989-90-ben az országos választmány tagja és a párt pécsi elnöke volt, 1993-ban a Baranya megyei választmány elnökének választották. Az 1990-es országgyűlési választáson egyéni jelöltként bejutott az Országgyűlésbe (Baranya megye 1. vk., Pécs). 1990-93-ban, az Antall-kormányban, a rendszerváltás utáni első művelődési és közoktatási miniszter volt, végrehajtotta a rendszerváltozás által megkövetelt változásokat a magyar kulturális életben. 1993-94-ben az országgyűlés külügyi bizottságának tagja, az MDF-frakció elnökségi tagja, 1994-ben és 1998-ban a párt országgyűlési képviselőjelöltje volt. 2005-ben távozott az MDF-ből és a Lezsák Sándor által alapított Nemzeti Fórum tagja lett. Tudományos munkásságát újszerű témaválasztások, eredeti módon felépített kutatások jellemzik. Legnagyobb hatású publikációi a Duna menti népek életmódjához, gazdálkodásához, a szőlő- és borkultúrához kapcsolódnak. A táncos és tánczenei hagyományok gyűjtésében is részt vett, elsősorban a Dunántúlon és Erdélyben. Vizsgálta a dél-dunántúli nemzetiségek értékrendjét, társadalomszervezetét, munkamegosztását, valamint a Kárpát-medence antropogén környezeti változásait. Számos publikációjában érintette a balkáni népek és a magyarság kapcsolatait, tanulmányúton járt Albániában és Macedóniában. Az Acta Ethnographica és az Ethnographia szerkesztő-bizottságának tagja, 1995-től az Acta Ethnographica főszerkesztője, 1954-től a Magyar Néprajzi Társaság tagja, 1973-tól főtitkára, alelnöke, 1990 és 1997 között a Magyar Néprajzi Társaság elnöke volt. A Finn Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja, 1990-94-ben az IPU magyar-finn baráti tagozata elnöke volt. 1993-94-ben a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány kuratóriumának elnöke, 1994-98-ban a Közalkalmazottak Keresztény Szakszervezeti Szövetsége elnöke, a Keresztény Szakszervezeti Szövetség társelnöke, 1998-tól örökös tiszteletbeli elnöke.

Díjai, kitüntetései

Eriksson-díj (Svéd Királyi Akadémia, 1980)

Györffy István-emlékérem (1983)

Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1994)

Magyar Örökség díj (2002)

Pázmány Péter-díj (2007)

Prima díj (2007)

Magyar Művészeti Akadémia (MMA) aranyérme (2008)

Pécs díszpolgára (2010)

Széchenyi-díj (2013)

Lancea Regis díj (2017)

Tartalom

A néprajz, mint „nemzeti tudomány” (Andrásfalvy Bertalan 75. születésnapjára)

NÉPMŰVÉSZET

A hallgatóság nélküli népművészet

Mit jelenthet a néphagyomány a jövő műveltségében

A népművészet helyes szemlélete

Népművészet és természeti környezet

Szeretet a néphagyományban. A népköltészet szerepe a társadalom egészségének fenntartásában

NÉPCSOPORTOK MŰVELTSÉGE

Tolna megyei szőttesek

A sárközi (Őcsény) és a bukovinai székely (Majos) szőttes

A bukovinai székelyek kultúrájáról

A Dunántúl néprajza

Románia népművészete

A Dél-Dunántúl népviseleteinek néhány kérdése

Kiss Géza Ormánysága

Sárközi hímzések régen és ma

TÁNC

Uradalmi cselédek és pásztorok tánchagyománya Tolna és Somogy megyében

Párbajszerű táncainkról

Őseink táncai

A „tánc” születése

Gondolatok a táncról és a tánckedvről

NÉPKÖLTÉSZET ÉS VALLÁS

A népdalművelés alapjai

Történelem és népköltészet

Népballadáink szerepéről

Biblia és magyar néphagyomány

Őshagyomány és népköltészet

„Kőröshegyen jártam…” (Egy Szakcson feljegyzett népballadáról)

A vallásos hagyomány jelentősége a népéletben

NÉPMŰVÉSZET ÉS NEMZETI MŰVELŐDÉS

Néphagyomány, nemzettudat, történelemoktatás

Györffy István programja a népi műveltség elemeinek össztársadalmi elterjesztésére

Néphagyomány és művelődés

Népi értékek, művelődési hagyományok a 20. század első felében

A néphagyomány értékrendje és felhasználása egy közös nemzettudat kialakításában

A népművészet, néphagyomány megbecsülésének jelentősége és szerepe a magyar társadalom és műveltség rég óhajtott egyesülésében

INTERJÚK

Budai Ilona kérdez – Válaszol: Andrásfalvy Bertalan

A hagyomány mint éltető erő

Halász Péter beszélgetése a 80 éves Andrásfalvy Bertalannal

„Akkor Széken a hagyomány rendje még döbbenetes erővel érvényesült”

Szerkesztői utószó

A tanulmányok eredeti megjelenési helye