Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó
Az alkalmazott nyelvészetet oktató egyetemi tanszékek – ELTE, Miskolci Egyetem, Pannon Egyetem, Szegedi Tudományegyetem hallgatói minden év tavaszán Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek Országos Találkozója keretében vázolják fel, adják elő kutatási témájuk egy-egy részét.
A szerző a nyelvi játékok rendszerező összefoglalására vállalkozik jórészt magyar és német viccek, reklámok, sajtó- és irodalmi szövegek segítségével.
A tanulmánykötet a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar sorozatának tagja az Alkalmazott nyelvészet a magyar nyelv és irodalom tanításában tárgykörben.
A könyv egy 70 évvel ezelőtt politikai okokból megszüntetett, de előtte évtizedekig hatékony, motiváló és kedvelt olvasás-írástanítási módszert mutat be. Az elv ugyanaz, mint Kodály Zoltán szolmizáció kézjelei: a hang/betűt jelképező gesztus (fonomimika) mozdulata a gyermekeknek örömet okoz, gyorsabbá teszi a rögzítést, a differenciálást és az összeolvasást.
A könyv célja, hogy a Mészöly-életmű intratextuális hálóját néhány ponton érintse. Az életmű prózai része ugyanis egy tudatosan szerveződő, belülről is újraépülő, önmagát is anyagnak tekintő, folyamatosan változó, hullámzó, örvénylő folyam, mely bizonyos mintázatok, ismétlődések és szerveződési formák, tehát egyfajta prózazsilipek mentén is vizsgálható.
A kötet szerzőjének szándéka az orosz, ukrán, szerb, bolgár irodalomból választott művek alapján megmutatni azt az „általánost”, ami az e szövegek mögötti közös szellemi és gyakorlati tapasztalatból fakad, s azt az „egyedit”, ami az adott alkotók „különös ismertetőjegye”.
A kötet tanulmányait a szerkesztők a XII. és XIII. Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásaiból válogatták.
A kötet az intézeti kutatásokban résztvevő hallgatók és témavezetőik közös tanulmányait tartalmazza.
A kötet a szemiotikai szövegtan Petőfi S. János által kidolgozott modelljébe kíván betekintést nyújtani. Bemutatja e dinamikusan fejlődő kutatási ágazat alapfogalmait, terminus technicusait.
A kötet tematikája a Szemiotikai szövegtan című periodika körül működő tudományos műhely kutatási programjának egyik centrális irányához, a multimediális humán kommunikáció tanulmányozásához kapcsolódik.
Az oktatás és képzés különböző szintjein a „tanulási eredmények” megközelítés az elmúlt évek legnagyobb hatású fejlesztő eszközévé és az európai oktatási reform legfontosabb elemévé vált. A tanulási eredmény (learning outcome) a tanulással – a tanulási szakasz végére – elérhető kimeneti követelmények leírását jelenti, a Magyar Képesítési Keretrendszerhez illeszkedő tudás + képesség + attitűd + autonómia-felelősség kontextusában meghatározott cselekvő szintű kompetencialeírás.
Kötetünkben a gender szituációtól és kontextustól való függőségére világítanak rá például azok a tanulmányok, amelyek azt a nézőpontot közvetítik, hogy a genderre nemcsak hatással vannak a kommunikációt befolyásoló tényezők, hanem a gender maga is módosítja azokat.
A nemekről alkotott elképzelések, a nőkről és a férfiakról bennünk élő képek, metaforák és szimbólumok áthatják a gondolkodási sémáinkat, és fontos értelmezési keretet adnak a nőiség, a nőiesség, illetve a férfiség, a férfiasság interpretációjához is. Ezek a sztereotípiák különösen erősen hatnak, ha olyan kontextusokról van szó, mint a munkahelyi szituációk, az orvos-beteg kommunikáció, a szülői szerepek vagy a szervezeti kommunikáció.
A könyv a kezdő televízióműsor-készítőknek kíván támpontokat adni a mindennapi munkához, elsősorban a nem-fikciós műfajokra, a mozgóképes híranyagokra, a televíziós tudósításokra és riportokra, a magazinműsor-bejátszásokra és a stúdióbeszélgetésekre koncentrálva. Áttekintést ad a műsorkészítés folyamatáról, szereplőiről és eszközeiről, megismerteti az olvasót a mozgóképtechnikai alapfogalmakkal.
A kötet a biológia tudománytörténetét dolgozza fel népszerűsítő, könnyed, a nem szakember számára is emészthető formában.
Gulyás László professzor úr egyetemi tankönyvét ajánljuk mindazoknak, akiket érdekel a Trianonhoz vezető út, az előzmények, okok és események végzetes alakulásának ismertetése egy szakmailag megalapozott, tárgyilagos összefoglalásban.
Az elmúlt harminc évben Pukánszky Béla oktatóként, kutatóként, tankönyv szerzőként, kutatási projektek vezetőjeként, országos szakmai szervezetek tagjaként kitörölhetetlen nyomott hagyott a magyar neveléstörténet-íráson.
Az egyenlő eséllyel hozzáférhető információ készítésének, a könnyen olvasható és könnyen érthető nyelv alkalmazásának a célja, hogy a sztenderd információk megértéséhez magas támogatást igénylő emberek (elsősorban értelmi sérült személyek) másokhoz hasonló módon élvezhessék az olvasást, az emberiség kulturális javaihoz való hozzáférést.