Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Kémiai számítások általános kémiából

Paraméterek

Szerző Szűcs Árpád
Cím Kémiai számítások általános kémiából
Kiadó JATEPress
Kiadás éve 2015
Terjedelem 106 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN JATE28
Ár:
2.205 Ft
2.095 Ft
Kedvezmény: 5%

Az Általános Kémia oktatása három részből áll. Az elméleti anyag (az előadások) feldolgozását és a gyakorlati anyag (a laboratóriumi gyakorlat) mélyebb megértését segíti elő a gyakorlatokhoz kapcsolódó szemináriumok munkája. Ezeken a hallgatók az alapvető kémiai számításokkal ismerkednek meg.

Leírás

Az Általános Kémia oktatása három részből áll. Az elméleti anyag (az előadások) feldolgozását és a gyakorlati anyag (a laboratóriumi gyakorlat) mélyebb megértését segíti elő a gyakorlatokhoz kapcsolódó szemináriumok munkája. Ezeken a hallgatók az alapvető kémiai számításokkal ismerkednek meg. A szemináriumok tematikája az elméleti anyag és a gyakorlatok tematikájához illeszkedik. Az egyes témákat úgy dolgoztuk fel, hogy a számításokhoz szükséges általános összefüggések (elméleti bevezető rész) után néhány feladat részletes magyarázattal kísért megoldása követezik (példák). Ezek ismeretében, a bemutatott módon lehet a gyakorló feladatokat megoldani, az összefüggések használatát elsajátítani. A gyakorló feladatok megoldásai az egyes fejezetek végén megtalálhatók önellenőrzés céljából.
A mintafeladatok megoldásánál törekedtünk a részlépések feltüntetésére, s minden esetben, ahogy természetes is, a mértékegységekkel is számoltunk. Ehhez nyújt segítséget az 1. fejezet, amelyben a jegyzetben használt mértékegységek definíciói találhatók, ill. esetleges kapcsolatai más mértékegységekkel megkereshetők. A mértékegységekkel való számolás nyomatékosan javasolt az egyéni feladatmegoldások során is. Ha ugyanis a helyes egység – pl. egy keresett térfogatra m, dm vagy cm – nem adódik a számolás során, bizonyosan rossz volt a felhasznált összefüggés is. (Sajnos fordítva nem igaz, azaz a várt mértékegység nem feltétlenül jelenti, hogy helyes összefüggést használtunk!) A példák megoldása ún. paraméteres alakban történik, azaz a legutolsó lépésig az egyes mennyiségeket szimbolizáló jelekkel végezzük el a műveleteket, s csak a végső kifejezés származtatása után helyettesítjük be a konkrét számadatokat és mértékegységeket. Ez a módszer esetenként meglehetősen bonyolult egyenleteket ad. Cserébe viszont a konkrét adatoktól független megoldást szolgáltat, amely után a hasonló feladatok ugyanígy számolhatók. A paraméteres alakban való számolás lehetővé teszi, hogy olyan mennyiségekkel, amelyek az egyszerűsítések miatt kiesnek, ne is kelljen számolni. Ez jelentősen csökkenti a számolási hibák esélyét. Megjegyzendő ugyanis, hogy a „csak egy kicsit elszámoltam” védekezés egy helytelen eredmény esetén nem elfogadható. Egy adott kémiai reakció megvalósításánál a „csak egy kicsit elszámoltam” jelentheti azt is, hogy felrobban a laboratórium, meghal a beteg stb.
 
Írta: Dr. Szűcs Árpád
Lektor: Prof. Dr. Dombi György

Tartalom

BEVEZETÉS
1. MÉRTÉKEGYSÉGEK
2. GÁZTÖRVÉNYEK
2.1. Elméleti bevezető
2.2. Példák
2.3. Gyakorló feladatok
2.4. Megoldások
3. OLDATOK ÖSSZETÉTELE
3.1. Elméleti bevezető
3.2. Példák
3.2.1. Összetétel számítások
3.2.2. Összetételkifejezések átváltásai
3.2.3. Hígítási számítások
3.3. Gyakorló feladatok
3.4. Megoldások
4. HÍG OLDATOK TÖRVÉNYEI
4.1. Elméleti bevezető
4.1.1. Tenziócsökkenés
4.1.2. Forráspont-emelkedés és fagyáspontcsökkenés
4.1.3. Ozmózis
4.2. Példák
4.3. Gyakorló feladatok
4.4. Megoldások
5. SZTÖCHIOMETRIA
5.1. Elméleti bevezető
5.1.1. Kémiai képlet
5.1.2. Reakcióegyenlet
5.1.3. Redoxi reakciók
5.2. Példák
5.2.1. Képlet meghatározások
5.2.2. Reakcióegyenletek
5.2.3. Redoxi reakciók
5.3. Gyakorló feladatok
5.4. Megoldások
6. TERMOKÉMIA
6.1. Elméleti bevezető
6.2. Példák
6.3. Gyakorló feladatok
6.4. Megoldások
7. KÉMIAI EGYENSÚLYOK
7.1. Elméleti bevezető
7.1.1. Az egyensúlyi állandó
7.1.2. LeChatelier-elv
7.1.3. Heterogén egyensúlyok
7.1.4. Egyensúlyok vizes oldatokban
7.1.4.1. Disszociációs egyensúlyok
7.1.4.2. A víz autoprotolízise és a pH fogalma
7.1.4.3. Sók reakciója vízzel (hidrolízis)
7.1.4.4. Oldhatósági egyensúlyok
7.2. Példák
7.3. Gyakorló feladatok
7.4. Megoldások
8. ELEKTROKÉMIA
8.1. Elméleti bevezető
8.1.1. Elektrolit oldatok vezetése
8.1.2. Elektrokémiai cellák
8.1.3. Elektródpotenciálok, Nernst-egyenlet
8.1.4. Elektrolízis
8.2. Példák
8.3. Gyakorló feladatok
8.4. Megoldások
9. KÉMIAI KINETIKA
9.1. Elméleti bevezető
9.1.1. A reakciósebesség
9.1.2. A reakciósebesség koncentrációfüggése
9.1.3. A reakciósebesség hőmérsékletfüggése
9.2. Példák
9.3. Gyakorló feladatok
9.4. Megoldások
10. FÜGGELÉK
I. A görög ABC
II. Matematikai alapfogalmak
III. Fontosabb fizikai állandók
IV. Az elemek neve, rendszáma, relatív atomtömege (Ar) és elnevezése vegyületekben