Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Kempelen Farkas

Kempelen Farkas Katt rá a felnagyításhoz

Paraméterek

Szerző Reininger, Alice
Cím Kempelen Farkas
Alcím Wolfgang von Kempelen (Életrajz)
Kiadó Hantken Kiadó
Kiadás éve 2011
Terjedelem 397 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 615 5086 01 4
Ár:
4.600 Ft
4.370 Ft
Kedvezmény: 5%

Császári tisztviselő, földbirtokos, gyáros, mérnök, feltaláló, drámaíró és költő egy személyben. Kempelen Farkas a 18. századi Ausztria-Magyarország lenyűgöző alakja volt.

Leírás

Császári tisztviselő, földbirtokos, gyáros, mérnök, feltaláló, drámaíró és költő egy személyben. Kempelen Farkas a 18. századi Ausztria-Magyarország lenyűgöző alakja volt. Noha a maga korában kivételes „reneszánsz ember”, ugyanakkor hétköznapi volt és a hagyománytisztelő. Feljebbvalói, közöttük maga Mária Terézia is nagyra értékelte és jutalmazta odaadását, hűségét, valamint műszaki és közigazgatási téren tanúsított hozzáértését. Alice Reininger méltóképpen ábrázolja Kempelen Farkas sokrétű tevékenységét. Könyve a levéltárakban és a szakirodalomban végzett óriási kutatómunka eredménye. A szerző célja az volt, hogy eloszlassa a legendákat és szóbeszédeket, amelyek hősének személye köré fonódtak, hogy kibogozza az igazságot, s így Kempelen életét és tevékenységét „objektív alapra” helyezze.
 
Fordította: Vissi Zsuzsanna 

Tartalom

Bevezető
1.1 Időrendi áttekintés
1.2 A Kempelen és a Spindler család
1.2.1 Ifjúság és iskoláztatás
1.2.2 Kempelen Farkas mint magánember
1.2.3 A két Kempelen fivér
1.2.4 Költözés Bécsbe
1.2.5 Helyreigazítás
2.1 A Habsburg monarchia gazdaságirányítása
2.1.1 A kamarai hivatalnokokra és a ügykezelésre vonatkozó szabályok
2.1.2 A államvezetés új eszméi
2.2 Engelbert Kemplen pozsonyi főharmincados (1715-1754)
2.2.1 Gosztonyi István utóda
2.2.2 Nemességadományozás és főharmincadosi kinevezés
2.2.3 Kempelen Engelbert hivatali működése
2.2.4 Kempelen Engelbert nyugdíjas évei, halála, Karl Gottlieb von Windisch gyászbeszéde
2.3 Kempelen Farkas hivatali pályafutása
2.3.1 A pályafutás következő lépcsőfoka 1757-ben: titkár
2.3.2 A következő előléptetések: 1764 – kamarai tanácsos, 1765 – magyarországi sóügyi igazgató
2.3.3 Másodbiztosi kinevezés a Temesi Bánság megszervezésére alakult bizottsághoz
2.3.4 Átlagos hivatalnoki élet
2.3.5 Lényegbevágó változások a hivatalnokok számára II. József trónra lépésével
2.3.6 A közigazgatás további változásai II. József uralkodása idején
2.3.7 Az utolsó szakmai változás
2.3.8 Újabb előrelépés a hivatalnoki ranglétrán II. Lipót uralma alatt
2.3.9 Kempelen nyugdíjazása, 1798
2.3.10 Adományozások és kedvezmények
2.3.11 Egy 1802-ben a császárhoz intézett kérvény elutasításra talál
2.4. Kempelen Farkas, mint a sóügyek igazgatója, 1765-1798
2.4.1 A só – az állam egyik fontos jövedelemforrása. A sóalap létrehozása
2.4.2 A sószállítmányok válsághelyzete
2.4.3 A szegedi sóraktárak megépítése és renoválása
2.4.4 Máramaros betelepítése
2.4.5 A Maros vízi szállítási útvonalként való kiépítése
2.4.6 A pesti Sóügyi Hivatal hétköznapjai. Hosszadalmas vizsgálat a hivatali hatalommal való állítólagos visszaélés ügyében
2.4.7 Kempelen tervezete a sóhivatal tisztviselőinek béremelésére, a további balfogásokat elkerülendő
2.5. Kempelen Farkas textilnyomó üzemet alapít Pozsonyban
2.6. Az apatini kincstári posztómanufaktúra, 1764-1771
2.6.1 Megbízás egy manufaktúra alapítására
2.6.2 Miért éppen Apatin?
2.6.3 A gyáralapítás első lépései
2.6.4 A harmadik szakasz: új korszak kezdődik Kempelen igazgatása nyomán
2.6.5 A negyedik szakasz: Minden kezdet nehéz!
2.6.6 Az ötödik szakasz: Az új aligazgató
2.6.7 A hatodik szakasz: Az elkerülhetetlen vég
2.7 Betelepítési politika a Magyar Királyságban
2.7.1 Az indítóokok
2.7.2 Az első bánsági tartományi közigazgatás
2.7.3 A betelepítés Mária Terézia korában
2.7.4 A rokkantak és a katonák családtagjainak letelepítése
2.7.5 A civil családok Bánságba települése során adódó visszásságok vizsgálata
2.7.6 Kempelen 1768. február 10-én beadott részletes jelentése
2.7.7 Irányelvek egy bánsági tartományi közigazgatási szabályzathoz
2.7.8 Eugen Wrbna gróf bizottsági jegyzőkönyve
2.7.9 Új kerületi és bányaügyi közigazgatás a Bánságban
2.7.10 Bevándorlási politika II. József alatt, 1786-ig
2.8. A nagyszombati egyetem átköltöztetése Budára, 1777
2.8.1. A jezsuita rend feloszlatása és az első intézkedések az egyetem intézményeinek Budára történő áttelepítése ügyében
2.8.2. A 23 pontos jegyzőkönyv
2.8.3. A vár helyiségeinek átépítése és a csillagvizsgáló felépítése
2.8.4. A könyvtár
2.8.5. A szállítás lebonyolítása Nagyszombatról Budára
2.8.6 Az egyetem ünnepélyes átadása 1777. november 9-én, és az újjászervezési dekrétum hivatalos átnyújtása 1780. július 25-én
2.8.7. A Teréziánus Akadémia Budán
2.8.8. Zárszó
2.9. A budai karmelita kolostor színházzá történő átépítése 1786-ban
2.9.1. A karmeliták rendjének feloszlatása
2.9.2. Az épület új rendeltetése
2.9.3. Tervezés és kivitelezés
2.9.4. Kempelen Farkas munkateljesítménye
2.9.5 Az építkezési munkálatok befejezése. A színház kialakítása
2.9.6. A Helytartótanács elszámolása
2.9.7. Fényes megnyitóünnepség és a színház fennmaradása mind a mai napig
2.9.8. Tervrajzok, ábrák, fotók
3.1 A schönnbrunni kastély új vízvezetéke: a St. Veit-i vízvezeték
3.1.1. Egy vízkiemelő gép építése, 1772-1773
3.1.2. Két további vízkiemelő gép Schönnbrunn számára, 1780-1782
3.1.2 A Schönbrunnban lévő Kempelen féle vízkiemelő gép végső sorsa, 1793
3.2. A pozsonyi vár új vízkiemelő gépe, 1773
3.3. Az új koronázó domb Pozsonyban, 1776
3.4. Építési munkák a pozsonyi várban és a városban
3.5. Teherfelvonó a Tiszán Szolnoknál, 1775
3.5.1. Keletkezésének története
3.5.2 Felvonó berendezés megépítése Szolnoknál
3.6. Kempelen gőzgépe, és a lökhajtás elvén működő reaktív gép
3.6.1 Előkészítő munkák és a találmány kihirdetése
3.6.2 A felsőbb hatóságok állásfoglalása
3.6.3 A gép 1:1 arányú felépítése a bécsi Münzgrabennél
3.6.4 Az utolsó előkészítési munkálatok. A gép bemutatása a hatósági bizottságnak
3.6.5 Kempelen anyagi problémái
3.6.6 A felvonulási épületek és a megmaradt anyagok áruba bocsátása
3.6.7 Matthew Boulton meglátogatja Kempelent és beszámol James Wattnak
3.6.8 A két gép sikeres bemutatója 1788. augusztus 24-án
3.6.9. Az illetékes hatóságok elégedetten reagálnak. A szabadalom
3.6.10 A gőzgépnek a felső-magyarországi bányákban való alkalmazására vonatkozó terv meghiúsul
3.6.11 Utólagos megjegyzések
3.7 Írókészülék a vak művésznő, Maria Theresia von Paradis részére
3.7.1 A kézi nyomtatógép megkönnyíti az írásos kommunikációt
3.7.2 Johann Ludwig Weissenburg
3.7.3 Paradis és Weissenburg levélváltása
3.7.4 Maria Theresia von Paradis találkozása Valentin Haüyvel Párizsban, 1784-ben
3.7.5 Helyreigazítás
3.8. Kempelen beszélőgépe. Kiegészítések
3.8.1 Tudományos ismeretek forrásai, melyekből Kempelen a gépéhez és a beszéddel kapcsolatos kutatásaihoz merített, hogy az alapokat lefektethesse
3.8.2 A beszélőgép létrehozásának indítéka
3.8.3 Elméleti megfontolások és a tudományos, valamint filozófiai elmélkedések kritikai megközelítése
3.8.4 A sikerek és a kudarcok után Kempelen végül célba ér
3.8.5 Kempelen európai utazása, málhájában a sakkozó törökkel és a beszélőgéppel
3.8.6 Utazás hazafelé, és találkozások német tudósokkal
3.8.7 Kratzenstein Vox Humana-ja
3.8.8 Kempelen kutatói munkásságának értékelése és recenziói
3.8.9 A könyv nemzetközi beharangozása
3.9. A Ferenc csatorna a Tisza és a Duna között (1793-1802)
3.9.1 A projekt: összekötő csatorna a Tisza és a Duna között
3.9.2 A projektet bemutatják a nyilvánosságnak
3.9.3 Kemény tárgyalások
3.9.4 További tárgyalások
3.9.5 A részvénytársaság létrehozója
3.9.6. A csatorna építése
3.9.7. További terv, amely azonban teljes egészében nem valósult meg
3.10 Ágy Mária Terézia számára, 1774
3.11 A sólepárló tökéletesítése, 1797
3.12 Az idriai vízkiemelőgép
3.13 Textilfesték szűrő modellje a gloggnitzi gyár számára, 1798
3.14 Dohányvágógép a hamburgi dohánygyár számára, 1798
3.15 Kémiai folyamatok tanulmányozása
3.16 A sakkozógép legendája. Kiegészítések
3.16.1 Utazás Párizsba és Londonba
3.16.2 Utazás hazafelé, és vendégjáték néhány német városban
3.16.3 Egy nagy tűzvész elpusztítja a gépet, de a képzelőerőt nem
3.16.4 ...és a történet él tovább
3.17 A „Kempelen-híd”
4.1 Tiszteletbeli tagság a bécsi Képzőművészeti Akadémián
4.2 Kempelen tagsága az augsburgi Császári Művészeti és Tudományos Akadémiában
4.3 A grafikai munkák
4.4 A monogram Kempelen művein
4.5 Kempelen Farkas elkallódott művei
5.1 Androméda és Perseus, zenés játék (melodráma) (1780)
Kempelen Farkas költeményei és prózája
Függelék
Irodalom