Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Kempelen Farkas

Paraméterek

Szerző Reininger, Alice
Cím Kempelen Farkas
Alcím Wolfgang von Kempelen (Életrajz)
Kiadó Hantken Kiadó
Kiadás éve 2011
Terjedelem 397 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 615 5086 01 4
Ár:
4.600 Ft
4.370 Ft
Kedvezmény: 5%

Császári tisztviselő, földbirtokos, gyáros, mérnök, feltaláló, drámaíró és költő egy személyben. Kempelen Farkas a 18. századi Ausztria-Magyarország lenyűgöző alakja volt.

Leírás

Császári tisztviselő, földbirtokos, gyáros, mérnök, feltaláló, drámaíró és költő egy személyben. Kempelen Farkas a 18. századi Ausztria-Magyarország lenyűgöző alakja volt. Noha a maga korában kivételes „reneszánsz ember”, ugyanakkor hétköznapi volt és a hagyománytisztelő. Feljebbvalói, közöttük maga Mária Terézia is nagyra értékelte és jutalmazta odaadását, hűségét, valamint műszaki és közigazgatási téren tanúsított hozzáértését. Alice Reininger méltóképpen ábrázolja Kempelen Farkas sokrétű tevékenységét. Könyve a levéltárakban és a szakirodalomban végzett óriási kutatómunka eredménye. A szerző célja az volt, hogy eloszlassa a legendákat és szóbeszédeket, amelyek hősének személye köré fonódtak, hogy kibogozza az igazságot, s így Kempelen életét és tevékenységét „objektív alapra” helyezze.
 
Fordította: Vissi Zsuzsanna 

Tartalom

Bevezető
1.1 Időrendi áttekintés
1.2 A Kempelen és a Spindler család
1.2.1 Ifjúság és iskoláztatás
1.2.2 Kempelen Farkas mint magánember
1.2.3 A két Kempelen fivér
1.2.4 Költözés Bécsbe
1.2.5 Helyreigazítás
2.1 A Habsburg monarchia gazdaságirányítása
2.1.1 A kamarai hivatalnokokra és a ügykezelésre vonatkozó szabályok
2.1.2 A államvezetés új eszméi
2.2 Engelbert Kemplen pozsonyi főharmincados (1715-1754)
2.2.1 Gosztonyi István utóda
2.2.2 Nemességadományozás és főharmincadosi kinevezés
2.2.3 Kempelen Engelbert hivatali működése
2.2.4 Kempelen Engelbert nyugdíjas évei, halála, Karl Gottlieb von Windisch gyászbeszéde
2.3 Kempelen Farkas hivatali pályafutása
2.3.1 A pályafutás következő lépcsőfoka 1757-ben: titkár
2.3.2 A következő előléptetések: 1764 – kamarai tanácsos, 1765 – magyarországi sóügyi igazgató
2.3.3 Másodbiztosi kinevezés a Temesi Bánság megszervezésére alakult bizottsághoz
2.3.4 Átlagos hivatalnoki élet
2.3.5 Lényegbevágó változások a hivatalnokok számára II. József trónra lépésével
2.3.6 A közigazgatás további változásai II. József uralkodása idején
2.3.7 Az utolsó szakmai változás
2.3.8 Újabb előrelépés a hivatalnoki ranglétrán II. Lipót uralma alatt
2.3.9 Kempelen nyugdíjazása, 1798
2.3.10 Adományozások és kedvezmények
2.3.11 Egy 1802-ben a császárhoz intézett kérvény elutasításra talál
2.4. Kempelen Farkas, mint a sóügyek igazgatója, 1765-1798
2.4.1 A só – az állam egyik fontos jövedelemforrása. A sóalap létrehozása
2.4.2 A sószállítmányok válsághelyzete
2.4.3 A szegedi sóraktárak megépítése és renoválása
2.4.4 Máramaros betelepítése
2.4.5 A Maros vízi szállítási útvonalként való kiépítése
2.4.6 A pesti Sóügyi Hivatal hétköznapjai. Hosszadalmas vizsgálat a hivatali hatalommal való állítólagos visszaélés ügyében
2.4.7 Kempelen tervezete a sóhivatal tisztviselőinek béremelésére, a további balfogásokat elkerülendő
2.5. Kempelen Farkas textilnyomó üzemet alapít Pozsonyban
2.6. Az apatini kincstári posztómanufaktúra, 1764-1771
2.6.1 Megbízás egy manufaktúra alapítására
2.6.2 Miért éppen Apatin?
2.6.3 A gyáralapítás első lépései
2.6.4 A harmadik szakasz: új korszak kezdődik Kempelen igazgatása nyomán
2.6.5 A negyedik szakasz: Minden kezdet nehéz!
2.6.6 Az ötödik szakasz: Az új aligazgató
2.6.7 A hatodik szakasz: Az elkerülhetetlen vég
2.7 Betelepítési politika a Magyar Királyságban
2.7.1 Az indítóokok
2.7.2 Az első bánsági tartományi közigazgatás
2.7.3 A betelepítés Mária Terézia korában
2.7.4 A rokkantak és a katonák családtagjainak letelepítése
2.7.5 A civil családok Bánságba települése során adódó visszásságok vizsgálata
2.7.6 Kempelen 1768. február 10-én beadott részletes jelentése
2.7.7 Irányelvek egy bánsági tartományi közigazgatási szabályzathoz
2.7.8 Eugen Wrbna gróf bizottsági jegyzőkönyve
2.7.9 Új kerületi és bányaügyi közigazgatás a Bánságban
2.7.10 Bevándorlási politika II. József alatt, 1786-ig
2.8. A nagyszombati egyetem átköltöztetése Budára, 1777
2.8.1. A jezsuita rend feloszlatása és az első intézkedések az egyetem intézményeinek Budára történő áttelepítése ügyében
2.8.2. A 23 pontos jegyzőkönyv
2.8.3. A vár helyiségeinek átépítése és a csillagvizsgáló felépítése
2.8.4. A könyvtár
2.8.5. A szállítás lebonyolítása Nagyszombatról Budára
2.8.6 Az egyetem ünnepélyes átadása 1777. november 9-én, és az újjászervezési dekrétum hivatalos átnyújtása 1780. július 25-én
2.8.7. A Teréziánus Akadémia Budán
2.8.8. Zárszó
2.9. A budai karmelita kolostor színházzá történő átépítése 1786-ban
2.9.1. A karmeliták rendjének feloszlatása
2.9.2. Az épület új rendeltetése
2.9.3. Tervezés és kivitelezés
2.9.4. Kempelen Farkas munkateljesítménye
2.9.5 Az építkezési munkálatok befejezése. A színház kialakítása
2.9.6. A Helytartótanács elszámolása
2.9.7. Fényes megnyitóünnepség és a színház fennmaradása mind a mai napig
2.9.8. Tervrajzok, ábrák, fotók
3.1 A schönnbrunni kastély új vízvezetéke: a St. Veit-i vízvezeték
3.1.1. Egy vízkiemelő gép építése, 1772-1773
3.1.2. Két további vízkiemelő gép Schönnbrunn számára, 1780-1782
3.1.2 A Schönbrunnban lévő Kempelen féle vízkiemelő gép végső sorsa, 1793
3.2. A pozsonyi vár új vízkiemelő gépe, 1773
3.3. Az új koronázó domb Pozsonyban, 1776
3.4. Építési munkák a pozsonyi várban és a városban
3.5. Teherfelvonó a Tiszán Szolnoknál, 1775
3.5.1. Keletkezésének története
3.5.2 Felvonó berendezés megépítése Szolnoknál
3.6. Kempelen gőzgépe, és a lökhajtás elvén működő reaktív gép
3.6.1 Előkészítő munkák és a találmány kihirdetése
3.6.2 A felsőbb hatóságok állásfoglalása
3.6.3 A gép 1:1 arányú felépítése a bécsi Münzgrabennél
3.6.4 Az utolsó előkészítési munkálatok. A gép bemutatása a hatósági bizottságnak
3.6.5 Kempelen anyagi problémái
3.6.6 A felvonulási épületek és a megmaradt anyagok áruba bocsátása
3.6.7 Matthew Boulton meglátogatja Kempelent és beszámol James Wattnak
3.6.8 A két gép sikeres bemutatója 1788. augusztus 24-án
3.6.9. Az illetékes hatóságok elégedetten reagálnak. A szabadalom
3.6.10 A gőzgépnek a felső-magyarországi bányákban való alkalmazására vonatkozó terv meghiúsul
3.6.11 Utólagos megjegyzések
3.7 Írókészülék a vak művésznő, Maria Theresia von Paradis részére
3.7.1 A kézi nyomtatógép megkönnyíti az írásos kommunikációt
3.7.2 Johann Ludwig Weissenburg
3.7.3 Paradis és Weissenburg levélváltása
3.7.4 Maria Theresia von Paradis találkozása Valentin Haüyvel Párizsban, 1784-ben
3.7.5 Helyreigazítás
3.8. Kempelen beszélőgépe. Kiegészítések
3.8.1 Tudományos ismeretek forrásai, melyekből Kempelen a gépéhez és a beszéddel kapcsolatos kutatásaihoz merített, hogy az alapokat lefektethesse
3.8.2 A beszélőgép létrehozásának indítéka
3.8.3 Elméleti megfontolások és a tudományos, valamint filozófiai elmélkedések kritikai megközelítése
3.8.4 A sikerek és a kudarcok után Kempelen végül célba ér
3.8.5 Kempelen európai utazása, málhájában a sakkozó törökkel és a beszélőgéppel
3.8.6 Utazás hazafelé, és találkozások német tudósokkal
3.8.7 Kratzenstein Vox Humana-ja
3.8.8 Kempelen kutatói munkásságának értékelése és recenziói
3.8.9 A könyv nemzetközi beharangozása
3.9. A Ferenc csatorna a Tisza és a Duna között (1793-1802)
3.9.1 A projekt: összekötő csatorna a Tisza és a Duna között
3.9.2 A projektet bemutatják a nyilvánosságnak
3.9.3 Kemény tárgyalások
3.9.4 További tárgyalások
3.9.5 A részvénytársaság létrehozója
3.9.6. A csatorna építése
3.9.7. További terv, amely azonban teljes egészében nem valósult meg
3.10 Ágy Mária Terézia számára, 1774
3.11 A sólepárló tökéletesítése, 1797
3.12 Az idriai vízkiemelőgép
3.13 Textilfesték szűrő modellje a gloggnitzi gyár számára, 1798
3.14 Dohányvágógép a hamburgi dohánygyár számára, 1798
3.15 Kémiai folyamatok tanulmányozása
3.16 A sakkozógép legendája. Kiegészítések
3.16.1 Utazás Párizsba és Londonba
3.16.2 Utazás hazafelé, és vendégjáték néhány német városban
3.16.3 Egy nagy tűzvész elpusztítja a gépet, de a képzelőerőt nem
3.16.4 ...és a történet él tovább
3.17 A „Kempelen-híd”
4.1 Tiszteletbeli tagság a bécsi Képzőművészeti Akadémián
4.2 Kempelen tagsága az augsburgi Császári Művészeti és Tudományos Akadémiában
4.3 A grafikai munkák
4.4 A monogram Kempelen művein
4.5 Kempelen Farkas elkallódott művei
5.1 Androméda és Perseus, zenés játék (melodráma) (1780)
Kempelen Farkas költeményei és prózája
Függelék
Irodalom