Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Két évszázad gyermekei

Paraméterek

Szerző Pukánszky Béla
Cím Két évszázad gyermekei
Alcím A tizenkilencedik-huszadik század gyermekkorának története
Kiadó Eötvös József Könyvkiadó
Kiadás éve 2003
Terjedelem 304 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 963 9316 65 2
Ár:
2.690 Ft
2.555 Ft
Kedvezmény: 5%

Ez a kötet a gyermekről, a gyermekkorról szól. Szerzői azt vizsgálják, hogy mi jellemezte az utóbbi kétszáz év gyermekképét Magyarországon.

Leírás

Ez a kötet a gyermekről, a gyermekkorról szól. Szerzői azt vizsgálják, hogy mi jellemezte az utóbbi kétszáz év gyermekképét Magyarországon. A tanulmányokat olvasva egyebek között megismerhetjük a neveléssel foglalkozó írók, pedagógusok gyermekről, gyerekségről kialakított szemléletmódját, a tankönyvekből kibontakozó gyermek-imázst. Egy esettanulmány segítségével bepillanthatunk egy nyitrai kosztosdiák életének hétköznapjaiba a századfordulót megelőző évtizedekből. Láthatjuk, hogyan tükröződött a korszellem és mentalitás Az Én Ujságom című közkedvelt gyermeklap képanyagában. Összefoglalót kapunk a gyermekekkel kapcsolatos népszokásokról. Korabeli folyóiratok (köztük a Nők Lapja) tartalomelemzése révén bepillantást nyerünk a gyermekkorról és a gyermeknevelésről alkotott vélemények 1945 utáni alakulásába. A határainkon túlra tekintést segíti az a két tanulmány, amelyek közül az egyik a századfordulón nemzetközivé terebélyesedő reformpedagógiai mozgalom gyermekszemléletét elemzi, a másik pedig a második világháború utáni berlini munkásgyerekek életének hétköznapjaiba kalauzolja el az olvasót.
 
Szerkesztette: Pukánszky Béla

Tartalom

Bevezetés
Szabolcs Éva: Gyermekkortörténet: Új elméleti megfontolások
Dombi Alice: A gyermekbarát pedagógia megjelenése Fáy András nevelési tartalmú műveiben
Pukánszky Béla: Tizenkilencedik századi magyar neveléstani kézikönyvek és tankönyvek gyermekszemlélete
1. Tanítóképzés és a középiskolai tanár-képzés a 19. században
2. Embereszmény, gyermekkép és gyermekfelfogás a tanítói kézikönyvekben
3. A kiválasztott neveléstani kézikönyvek és tankönyvek
4. A gyermekről a források tükrében
5. Összegzés, következtetések
Katona Csaba: „Én már itt tanítómtól eleget szenvedtem” – Egy diák hétköznapjai Nyitrán az 1860-as években
Nóbik Attila: Gyermek, család, iskola – változások és kapcsolatok a 19. század végi Magyarországon
1. Az iskolarendszer kiterjedése
2. Az iskola és a család együttműködése
3. A pedagógusok gondolkodásának néhány vonása
Németh András: A reformpedagógia gyermekkép – a szent gyermek mítoszától a gyermeki öntevékenység funkcionális gyakorlatáig
1. A reformpedagógia különböző értelmezési keretei
2. A reformpedagógia és az életreform-mozgalmak kapcsolata
3. A reformpedagógia gyermekfelfogásának sajátos eleme
Balogh Lídia: Egy századfordulós gyermeklap, Az Én Ujságom illusztrációi
1. Az Én Ujságom története
2. Az Én Ujságom arculatának változásai
3. Kép és szöveg Az Én Ujságomban
4. Jellemző témák Az Én Ujságom képein
Hegedűs Ildikó: Boldogasszony ágyában: Népi hiedelmek a termékenységgel, a terhességgel és a szüléssel kapcsolatban
1. A meddőség társadalmi megítélése
2. A várandós asszony és a magzat helyzetéről
3. „Teli van kívánsággal, mint a terhes asszony” (M) – a terhességgel kapcsolatos hiedelmekről
4. A szülés
5. Az anya és az újszülött ellátása
6. Az újszülött befogadása a közösségbe
7. „Sűrű csóknak gyerek a vége” (M) – a házasságon kívül született gyermek helyzetéről
8. Ízelítő a parasztság gyermeknevelési elveiből
Kéri Katalin: Gyermekkép Magyarországon az 1950-es évek első felében
1. A vizsgált korszakról
2. Népesedési viszonyok a vizsgált korszakban
3. Anya- és gyermekvédelem
4. Gyermekkép a sajtó tükrében
5. Címlapképek gyermekábrázolása
6. Az Óvodai Nevelés alapján rekonstruálható gyermekkép
7. Az Óvodai Nevelés címlapképei 1953-1954
8. Gyermekkép a könyvekben
9. Gyermekjátékok és az „ideális” gyermek
Kis-Molnár Csaba és Erdei Helga: Gyermekkép a magyar sajtóban 1950 után 
1. A kutatás alapelvei
2. A történelmi háttér (1945-1980-as évek vége)
3. Társadalmi értékrend, mentalitás
4. A családi és iskolai nevelés
Sonja Háder: „Munkásgyermek”-mítosz? Egy hagyományos keletberlini munkásnegyed gyermekeinek tanulási lehetőségei, mentalitás a és cselekvésmintái (1945-1958)
1. Elméleti háttér
2. Egy proletárnegyed a szocializmus árnyékában