Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Király László

Paraméterek

Sorozat Közelképek írókról
Szerző Cs. Nagy Ibolya
Cím Király László
Kiadó Magyar Művészeti Akadémia
Kiadás éve 2019
Terjedelem 320 oldal
Formátum A/5, keménytáblás
ISBN 978 615 5869 00 6
Ár:
3.400 Ft
3.060 Ft
Kedvezmény: 10%

A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának máig gyarapodó életművét Cs. Nagy Ibolya dolgozta fel gazdag idézetanyaggal, történelmi és szellemtörténeti kontextusba helyezve.

Leírás

„Azt a művészetet szeretem, amelyik ébren tartja és nem elaltatja az embert. A magyar költészet legjava ilyen, nem kifejezetten altató dalokból áll. Tudjuk, hogy az irodalomhoz író kell és olvasó. S amint látni: Író és Olvasó is változik. Mint az idők. Nem vagyok csillagjós, de a reményről nem mondok le, ami a közös jövőnket illeti. Nem magamnak írok.” (Király László)

Az 1943-ban, Sóváradon született Király László még húsz éves sincs, mikor első versét közli az Utunk. Hatásos belépője után egy folyamatosan fejlődő, szellemiségében kezdettől fogva határozott és következetes életpálya rajzolódik elénk. Verseiben kortársai mellett a művelődéstörténet nagyjai is felsorakoznak, hiszen – őt idézve – „tanúnak is érzem magam, a mindenkori jelen tanúságtevőjének”. A Kék farkasok című regény nyilvánvaló nagyszerűsége ellenére Király lírikus alkat, stílusa egyik méltatója szerint „korszerű és férfias”.

A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának máig gyarapodó életművét Cs. Nagy Ibolya dolgozta fel gazdag idézetanyaggal, történelmi és szellemtörténeti kontextusba helyezve.

Tartalom

Bevezető

„Szülőföld mitológia”?

Korszakos belépő, pályakezdés

A pályakezdő líra szemléleti rétegei

Vadásztánc, 1967; Rendhagyó délután, 1968; Ballada a fáradt asszonyokról, 1970

Próza – „versszünetben” – novellák, elbeszélések

A Santa Maria makettje, 1970

Fény hull arcodra, édesem, 1981

A kibeszélés lehetőségei – regényben

Kék farkasok, 1972

A líra szemléleti-formai kiteljesedése, a személyes és történelmi idő

Sétalovaglás, 1976

A „szellemi szülőföld” alakzatai

Az elfelejtett hadsereg, 1978

A költői én megsokszorosítása; a kétely, a magány elégiái; a semmi közelében

Amikor pipacsok voltatok, 1982

A téli tábor, 1984; A költő égő asztala, 1986

A Föld körüli pálya, 1988

A magány létmódjai, az irónia, a groteszk alakzatai – a kilencvenes évek költészete

Skorpió, 1993; Azték imádság, 1998; A Csomolungma bár, 2000

Melankolikus, búbánatos, szomorú, számvető, optimista, dühös, dacos?

A szibárdok története, 2002; Míg gyönyörű késemet fenem, 2007; Nyitott könyv, 2008

Életleltár, korkép: versjátékokban, elégiákban

Készülődés Pazsgába, 2013

A Bethlen bástya dallama, 2015; Sziklarajz, 2018

Utószó

Függelék

Életrajzi adatok

Válogatott szakirodalom

Képmelléklet