Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Korai személyiségfejlődés és énfunkciók

Paraméterek

Szerző Kulcsár Zsuzsanna
Cím Korai személyiségfejlődés és énfunkciók
Alcím Pszichoanalitikus elméletek biopszichológiai elemzésben
Kiadó Argumentum Kiadó
Kiadás éve 2006
Terjedelem 436 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 963 446 385 6
Ár:
3.500 Ft
3.325 Ft
Kedvezmény: 5%

A pszichoanalízis fejlődik és változik. Freud műve nem statikus szöveg, hanem folytonosan módosuló gondolatok készlete, amely egy mindenkori dialógus kontextusában alakul. Az új pszichoanalízis nem érthető meg a klasszikus nélkül és viszont, a régi sem az új nélkül; azonban a klasszikus és modern pszichoanalízis nem érthető meg a pszichológia és környéke, a határtudományok új ismeretei nélkül sem. Ez a könyv akkor éri el a célját, ha e gondolat belátásához segíti az olvasót.

Leírás

„Aki forgatja majd a könyvet, kétfajta hatást és egy sajátos törekvést fog felismerni, vagy arra ismer rá a munkámban. Az egyik a pszichoanalízisé, amely klasszikusaival és modern irányzataival áthatja gondolkodásomat, ahogyan áthatja a magyar pszichológiát és talán túlzás nélkül állítható a magyar kultúrát. A pszichoanalízis fejlődik és változik. Freud műve nem statikus szöveg, hanem folytonosan módosuló gondolatok készlete, amely egy mindenkori dialógus kontextusában alakul. Az új pszichoanalízis nem érthető meg a klasszikus nélkül és viszont, a régi sem az új nélkül. Nézetem szerint azonban a klasszikus és modern pszichoanalízis nem érthető meg a pszichológia és környéke, a határtudományok új ismeretei nélkül sem. Ez a könyv akkor éri el a célját, ha e gondolat belátásához segíti az olvasót. Az az ismeretanyag, amelyet a pszichoanalízissel ütköztetni fogok, a modern idegélettan, nevezetesen a fejlődés-neurofiziológia, konkrétan annak néhány, általam relevánsnak talált eredménye és elképzelése a percepció, a memória, a szociabilitás és az önkontroll fejlődésével kapcsolatban. Megközelítésem nemzetközi összehasonlításban meglehetősen szabálytalan. Ha áttekintjük a kurrens fejlődés- és gyermeklélektani kézikönyveket, a pszichoanalitikus fejlődéselméletekre többnyire utalást sem találunk, és ez a lehangoló helyzet a pszichoanalízis belső ellentmondásaival lehet kapcsolatban. A pszichoanalízisen belül csak az utóbbi években találkozunk olyan próbálkozásokkal, amelyek a lazán használt fogalmak tisztázását célozzák, vagy az egyes iskolák mondanivalóit integrálni próbálják. Minden kritikai szempont ellenére meggyőződésem, hogy a pszichoanalízis fejlődéskoncepcióját fel fogja fedezni a pszichológia akadémikus iránya, mivel a klinikai tapasztalat alapján és közvetlen megfigyelések útján kialakított kulcsfogalmai jól illeszkednek a fejlődés-neurofiziológia korábbi és legújabb felfedezéseihez. A pszichoanalízis és az élettudományok dialógusához szeretnék kapcsolódni, amelyben mindkettő gazdagodik. Ez a meggyőződésem vezetett a könyv megírásában.”

A szerző

Írta: Kulcsár Zsuzsanna

Tartalom

Bevezető

I. A korai személyiségfejlődés pszichodinamikai elméletei

1. Melanie Klein: A korai személyiségfejlődés történései és szakaszai Ogden tolmácsolásában, kísérleti pszichológiai és 'távoli' asszociációkkal

Életrajzi vázlat

A kleini koncepció kulcsfogalma: a fantázia

Az életösztön és a halálösztön mint az élményszervezés belső tényezői és a gyermekkori temperamentum

A csecsemő „saját lelkiállapota foglya”

Kilépés a börtönből. A projektív identifikáció

Projektív identifikáció, indulatátvitel és néhány valláspszichológiai asszociáció

A korai személyiségfejlődés két pozíciója: a paranoid-szkizoid és a depresszív pozíció

A korai ösztönfejlődés és a felettes-én kettőssége: az Ödipusz-konfliktus és az inceszttilalom

2. Margaret Mahler: Az embergyerek pszichológiai születése. Mikor jelenik meg a pszichológiai én?

Életrajzi vázlat

Bevezető

A szeparációs-individuációs folyamat előfutárai

A szeparáció-individuáció első alfázisa: a differenciáció és a testkép alakulása (4-5-től 7-9 hónapos korig)

Második alfázis: a gyakorlás (két szakasza: a 7-től 10-12 és a 10-12-től 16-18 hónapos korig)

Harmadik alfázis: az újraközeledés (két szakasza: 15-18, illetve 18-24 hónapos korig)

Negyedik alfázis: az individualitás konszolidációja és az emocionális tárgy-konstancia kezdetei (3. életév)

3. Kernberg személyiségfejlődési elképzelése

Bevezető

A normál autizmus vagy differenciálatlan primer stádium

A normál szimbiózis vagy a primer, differenciálatlan én-tárgyképzet kialakulásának stádiuma

Az én-tárgyképzetek differenciálódása, harmadik stádium

Az én- és tárgyképzetek integrációja és az érettebb intrapszichikus struktúrák kialakulása, negyedik stádium

A felettes-én és az énintegráció konszolidációja, ötödik stádium

A tárgykapcsolat-elméletek alapfeltevései

II. Az elhárító mechanizmusok és a tudattalan nyelve

1. Az elhárító mechanizmusok formái

Primitív elhárítási formák

Az elfojtás és a vele rokon elhárítási formák

2. A tudattalan nyelve

A tudattalan „előcsalogatása”. Hermann Imre megfigyelései

A 'végtelen' kogníció helye a modern személyiségteóriákban és a keleti filozófiákban

A pszichoterápiára, a gyógyító kapcsolatokra és az alkotómunkára vonatkozó következtetések

A tudattalan kérdése a kognitív pszichológiában

III. Kísérletek a fejlődéslélektani és pszichodinamikus irányzatok integrálására

1. A tárgykoncepció kialakulásáról szóló pszichoanalitikus elképzelések és a kötődés (attachment)-elméletek Piaget kognitív fejlődéselméletének tükrében, I. G. Leon nyomán

Akciótárgy és esemény mint a kongníció legkorábbi egységei

Asszimiláció és akkomodáció

A humán tárgykoncepció kialakulásának fázisai Leon szerint

2. Daniel Stern: az énfejlődés kezdetei fejlődéslélektani megközelítésben

Az énérzés egyes aspektusai Stern modelljében

Az énérzés fejlődési szakaszai

A perceptuális integráció csecsemőkori formái

A perceptuális integráció mint 'amodális percepció'. Amodalitás, fiziognómiás észlelés és 'vitalitási affektusok'

Összefoglalás

IV. A korai személyiségfejlődés biológiai vonatkozásai

Bevezető

1. Gyermekkori temperamentum-kutatás

A környezet, az érés és a temperamentum viszonya

A szervezet-környezet interakció formái és a temperamentum alakulása

A gyermekkori temperamentum-kutatás főbb irányai

A csecsemőköri temperamentum és az anyai viselkedés interakciója

A temperamentum mint affektus: Goldsmith

Emocionalitás, aktivitás, szociabilitás: Buss és Plomin

A temperamentum mint „viselkedésgátlás”: Kagan

A vágusztónus, a féltekei lateralizáció és a frontális funkciók fejlődésének individuális különbségei a csecsemőkori temperamentum függvényében: Nathan Fox

Reaktivitás és önszabályozás: a Rothbart-csoport

Módszertani próbálkozások: a csecsemőkori, gyermekkori és a felnőttkori temperamentum dimenziói a Rothbart-csoport elemzésében

A gyermektemperamentum-kutatás néhány tanulsága a korai személyiségfejlődés szempontjából

2. Játék és szabályozófunkciók

Panksepp a játékról

MacLean a játékról

Grastyán a játékról

A játék szabályozó szerepe a korai személyiségfejlődésben

3. A percepció fejlődése: az interocepciótól az exterocepcióig

A viszcerocepció ontogeneziséről

Az exteroceptív és interoceptív ingerek differenciációjának elvi problémája és a legkorábban fejlődő érzékleti minőségek

A taktilis érzékelés fejlődése, a fejlődés ortogenetikus elve és a hasítás biológiai értelmezése

A fejlődés ortogenetikus elve, mezőfüggés-mezőfüggetlenség

4. A csecsemőkori memóriafejlődés idegélettani modellje: kettős memóriarendszerek, patológiás és pszichodinamikai összefüggések

Állapotfüggő tanulás: a tanulás korai formája

Emlékezeti funkciók stresszhelyzetekben: a fóbiák patogeneziséről

Következtetések

5. Útban az önkontrollfunkciók kialakulása felé

A propriorecepció fejlődése

A vesztibuláris rendszer

6. Az önkontroll (viselkedésszabályozás, akarati kontroll) ontogeneziséről

A késleltetési képesség ontogenezisének agyi hátteréről

A késleltetési képesség vizsgálata humán csecsemőknél

Perszeveráció és válaszalternálás csecsemőkorban, a nevelési feltételek függvényében

A prediktív motoros programozás mechanizmusai és fejlődése

A szupplementer motoros área lateralizációjáról

7. A szociabilitás biológiai aspektusai

A szociabilitás vonás a személyiségkutatásban

A szociabilitás szerepe a személyiségfejlődésben, szociabilitás és endogén opiátaktivitás

Személyiségfejlődés 'jó' én- és tárgyképek viszonylagos hiánya esetén

Még egyszer a viselkedés önszabályozásának ontogeneziséről. Neurotranszmitter-rendszerek az önkontroll kialakulásában

Biokémiai mechanizmusok az önszabályozás (viselkedésgátlás) szolgálatában

Az elválasztás szerepe a biológiai és a viselkedéses önkontroll alakulásában

8. Függelék

A táplálkozási (orális) aktivitás szerepe a viselkedésszervezésben

V. A latencia- és serdülőkori személyiségalakulás pszichológiai és központi idegrendszeri tényezői

Bevezető

1. A latencia- és serdülőkori személyiségalakulás mint a korai énfejlődési minta ismétlődése

A 'gyakorlási' fázis ismétlődése latenciakorban

A kisiskoláskor legfőbb kognitív és személyiségjellemzői

A preadoleszcenskori viselkedéses aktivitásfokozódás. A dopaminerg rendszerek preadoleszcenskori fejlődéséről

Az adoleszcens újraközeledési krízis

A nárcisztikus személyiségzavar diagnosztikus kritériumai

Az adoleszcenskor pszichoszociális kihívása: elkötelezettségek vállalása. Erikson koncepciója: az adoleszcens krízis

Adoleszcens krízis, regresszió és kreativitás

Adoleszcens krízis és a 20. századi ifjúsági mozgalmak

Regresszió és deautomatizáció

Struktúra és 'antistruktúra' társadalmi méretekben

Összefoglalás

2. A központi idegrendszer változásai latencia- és serdülőkorban

A szinapszissűrűség adoleszcenskori változásai. A túlprodukció-elimináció elve az idegrendszer fejlődésében

Az alvásmintázat adoleszcenskori változásai

Az eseményfüggő potenciálok (event related potential: ERP) változásai adoleszcenskorban

Az agyi metabolizmus (cerebral metabolic rate, CMR) adoleszcenskori változásai

Neuroanatómiai agyi plaszticitás és funkcionális 'erő'

Szinaptikus sűrűség és deltahullám-amplitúdó

Az adoleszcenskor központi idegrendszeri és pszichés történéseinek lehetséges összefüggései

VI. Énfunkciók és az én neurofiziológiája

Bevezető

Az 'énkiterjesztés' és szinonimái a személyiségelméletekben

Énállapotok és alszemélyiségek

Az énfejlődés felsőbb fokai. Wilber koncepciója

Énérzés és egoautonómia

Önindította mozgás és énérzés

Énérzés és mozgásindítás összefüggése szkizofrén betegeknél

A szupplementer motoros área lehetséges szerepe az énérzés szervezésében

Féltekei lateralizáció, SMA-funkció és egoautonómia

A következményes kisülés, efferenciakópia vagy belső feedback-funkció, a mozgástervek belső regisztrálása, az autopragmatikus és autobiografikus emlékezet

Önreflexió, énkép és énazonosság

Önreflexió és self-monitoring

Zárszó

Irodalom

Névmutató

Tárgymutató