Kós Károly

Kós Károly meggyőződése szerint az igaz embernek „a Sors által rendeltetett kötelezettsége volt, van és lesz, hogy a maga népének és szülőhazájának sorsát vállalja és élete munkájával szülőhazáját és annak népét, megbecsült hagyományaik szellemében, hűségesen szolgálja. Ezt vállaltam és cselekedtem, nem mást és nem többet.” Erdély érdek nélküli vállalása és szolgálata – ez Kós Károly reánk hagyott és folytatásra váró öröksége.

Az építész talán legjellemzőbb alkotása az otthona. Itt hivatkozhat legkevésbé kényszerű kompromisszumokra vagy váratlan anyagi kiadásokra. Kós Károly sztánai Varjúvára nemcsak az építészről beszél, de a gyökerekről is, amelyek Kalotaszeghez kötötték; a „szeretetem köveiből épült” nyaralóhely az érett művészt mutatja. Sas Péter Kós-monográfiájából megismerhetjük az elismert építészt, a könyvillusztrátort, a grafikust, a művészetelmélet-írót, a folyóirat-szerkesztőt, a sikertelen politikust, és a beérkezett aggastyánt is.