Színház- és filmművészet
Jordán-sztorik, kitárulkozó vallomások egy kötetben. Több mint egy tucat interjúban Jordán Tamásról, a botrányos szombathelyi színházigazgató-választás főszereplőjéről pályatársak, kollégák, barátok, családtagok vallanak. Megszólal többek között Alföldi Róbert, Molnár Piroska, Pogány Judit, Koltai Róbert és Bálint András. A kötet kuriózuma, hogy Tamás életének három legfontosabb nőalakja is interjút adott a szerzőnek.
Homoki-Nagy István (1914–1979) mostanáig kéziratban őrzött, utolsó írásainak gyűjteménye A kamera leáll. A Kossuth-díjas filmrendező, operatőr – amellett, hogy bepillantást enged műhelytitkaiba, máig etalont jelentő természetfilmjeinek és végtelen türelemmel, precizitással készült fotóinak alkotási folyamatába – igazi irodalmi élménnyel ajándékozza meg olvasóját.
Hideg napok, Falak, Nehéz emberek. Csupán néhány cím a hatvanas évekből, amikor a filmművészet viharos gyorsasággal és sikerrel közügy lett Magyarországon. Mindhárom az 1925-ben Erdélyben született Kovács András filmje, aki egy nagy filmes nemzedék egyik „motorjaként” remekművek egész sorának volt bábája.
2017. október 15-én lett volna 100 éves Fábri Zoltán, a Körhinta, a Hannibál tanár úr, a Két félidő a pokolban, Az ötödik pecsét és sok más emlékezetes film rendezője. Egy termékeny életpálya számokban: 22 film, mintegy 60 színházi rendezés és díszletterv, 47 fennmaradt festmény, legalább 8 betiltott forgatókönyv – és 77 év. A magyar és az egyetemes filmművészet nagy formátumú alakjának legjobb alkotásai a huszadik század jelentős kordokumentumai. (DVD-melléklettel)
Sokat elárul Huszárik Zoltánról, hogy negyven évvel a halála után csaknem félszáz barát, egykori osztály- és munkatárs, tisztelő és filmesztéta, s természetesen lánya, Huszárik Kata örömmel állt Mohi Sándor mikrofonja és kamerája elé, hogy elmondja emlékeit, gondolatait a csupán ötven évet élt, s mindössze néhány rövid- és két egész estés filmet alkotó, ám annál nagyobb hatású rendezőről.
Húsz beszélgetés, amelyben Cseh Tamás elmeséli az életét. Mit csinált a tordasi kisgyerek az ötvenes években, hogyan történt meg az első fellépés a Kex együttes koncertjén, hogyan született meg az Indián ötlete…
Morsányi Bernadett Dobai-monográfiája nemcsak egy részben ismert, részben elfelejtett, részben félrevonult alkotó egészében izgalmas és felkavaró életművét rajzolja újra, hanem egy olyan szellemi perspektívát rekonstruál, amely átható fényt vet mintegy ötven év kormozgásaira, felragyogtatva annak egyes sűrűsödési és csúcspontjait is.
Harsányi Gábor Kossuth-díjas színművész, író, az Írószövetség tagja. Színdarabjait évtizedek óta játssza Budapesten és vidéki városokban – ezt a 8 színdarabot mint életművet jelenteti meg ebben a könyvben. A színművész internetes oldalán előadott 30 novella képezi a könyv címét: Fecsegő kulisszák.
A Férfikor hajnalán Huszti Péter önéletrajzi trilógiájának második kötete. Míg a 2015-ben megjelent Srác a kakasülőn a gyermek- és ifjúkor, illetve a Színművészeti Főiskolán eltöltött évek krónikája, a folytatásban a színházi és filmes szerepek sokaságát eljátszó színművész életének következő évtizedeiről mesél.
Méltatlanul keveset emlegetett Mensáros László 1956-os debreceni Hamlet-alakítása, pedig annak idején a fővárosból és az ország más részeiről is zarándokoltak a nézők, hogy láthassák a fiatal tehetséget a drámairodalom egyik legfontosabb szerepében. Könyvük emléket állít e legendás alakításnak és a kötet mellékleteként olyan hanganyagot kínálunk javított és tisztított formában, mely túlzás nélkül történelmi kincs: az 1956-os debreceni Hamlet-előadás egyetlen fennmaradt felvételét.
Békés Itala, vérbeli színésznő, aki 75 éves pályafutása során a színpadon és a filmvásznon nyújtott emlékezetes alakításai mellett csaknem húszféle műfajban alkotott. Ez a könyv egy örökmozgó színésznő mozgalmas életének foglalata, tele képekkel és fordulatos történetekkel.
A kötetben három hosszú interjú olvasható Jancsó Miklóssal, munkatársai közül szerepel Grunwalsky Ferenc, Böjte József és Márton István. Családtagjai gyakran munkatársai is voltak: Mészáros Márta, Jancsó Nyika, Jancsó Katalin, Jancsó Zoltán, Csákány Zsuzsa és Jancsó Dávid. A Függelékben Gary Vanisian interjúja olvasható Giovanna Gagliardoval, Jancsó olaszországi élettársával és forgatókönyvírójával.
A kritikus, esztéta Marx József részletekben gazdag portrét ad egy olyan személyről, aki meghatározta filmművészetünk arculatát.
A Köszönöm, Prospero! Huszti Péter önéletrajzi trilógiájának harmadik kötete. Ez alkalommal is a tőle megszokott pontos és szép szavakkal tárja elénk emberi és művészi tapasztalatainak kvintesszenciáját.
Kóti Árpád a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a debreceni Csokonai Színház örökös tagja, Debrecen díszpolgára.
Hannibál tanár úr, Édes Anna, Elveszett paradicsom, Hideg napok, Az életbe táncoltatott leány, Hogy szaladnak a fák… – a magyar filmművészet kiemelkedő alkotásai, amelyek hatása igen nagy részben az operatőr: Szécsényi Ferenc egyedi látásmódján, fölényes mesterségbeli tudásán és művészi megjelenítő erején alapszik.
Megannyi sikeres szerep után Benedek Miklós most a legnagyobb kihívással birkózott meg: saját magáról, a saját életéről mesél. Együtt sírhatunk és nevethetünk a pályatársakkal, az idősebb és a fiatalabb kollégákkal, a barátokkal és a családtagokkal. A gyerekkortól a jelenkorig tartó történetben minden szóba kerül: a sikerek, a mindennapi örömök mellett a kudarcok és a megrendítő családi tragédiák is.
Karinthy Márton 1973-tól Békéscsabán, Pécsett, a Gorsiumi Nyári Játékokon, a Thália Színházban, a Játékszínben, a Népszínházban és a Reflektor Színpadon, valamint a Magyar Televízióban rendezett, majd 1982-ben társigazgatóként megalapította a Hököm Színpadot, a színházak államosítása utáni első magyar magánszínházat, mely 1988-tól Karinthy Színházként működik, évtizedek óta Buda egyetlen állandó kőszínházaként. Könyvünk bepillantást enged az igazgató-rendező életébe, megismerjük sikereit és kudarcait, a színház iránti szenvedélyes elkötelezettségét. Bemutatja rendezői pályájának állomásait, színpadi és televíziós rendezéseinek kulisszatitkait és korabeli kritikai fogadtatását.
Kósa Ferenc a filmkészítőknek ahhoz a nemzedékéhez tartozik, amely a hatvanas években kezdte el pályáját, s tehetsége és elhivatottsága révén meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet korabeli megújításában. Könyvünk arra vállalkozik, hogy elemzések, visszaemlékezések, dokumentumok és interjúk révén bemutassa a rendező pályájának sajátosságait s felidézze annak főbb állomásait. (DVD-melléklettel)
Tóth János (1930–2019) életműve rendkívül gazdag és sokszínű. Operatőrként nemcsak egész estés játék-, hanem rövid- és animációs filmek is fűződnek a nevéhez, a saját rendezésében és fényképezésében készült etűdök pedig eredeti látásmódjukkal és stílusukkal önálló fejezetet alkotnak a magyar film történetében.
Léner Péter rendező, a József Attila Színház volt igazgatója három pályaképet rajzol meg a XX. század második felének magyar színháztörténetéből: Egri István, Marton Endre és Kazimir Károly életét és munkásságát foglalja össze és menti meg a méltatlan feledéstől.