Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Látásra nevelés

Paraméterek

Szerző Kepes György
Cím Látásra nevelés
Kiadó Argumentum Kiadó
Kiadás éve 2008
Terjedelem 194 oldal
Formátum Album, keménytáblás
ISBN 978 963 7381 93 5
Ár:
3.600 Ft
3.240 Ft
Kedvezmény: 10%

A látás az ember alkotóképességének egyik kulcsa, még a legalapvetőbb szinten is. Vizuális élményeink a minket körülvevő világ látható jellemzőiből származnak.

Leírás

Minden jól működő emberi lény a külvilágból érkező vizuális jeleket strukturált, értelmes dologgá alakítja. Ha érzékeléseit nem rendszerezné térbeli dolgok képévé, az ember képtelen lenne tájékozódni. Az ember nem maradhat fenn anélkül, hogy fizikai környezetét e képekkel összhangban át ne alakítsa. Azon képességünk, hogy környezetünket igényeink szerint strukturáljuk – vagyis az, hogy valamiféle viszonyt vagyunk képesek létrehozni saját világunkkal –, meghatározza életünk minőségét.
Így a látás, a világra adott kreatív válaszunk elemi fontosságú, függetlenül attól, hogy a világhoz mely területen kapcsolódunk. Központi szerepe van fizikai, térbeli környezetünk formálásában, abban, hogy a természet modern tudomány által feltárt új aspektusait megértsük, s mindenekfelett a művészek élményeiben, amelyek révén magunk is fokozottabban érzékelhetjük az élet sajátosságait, örömeit, bánatát.
A látás az ember alkotóképességének egyik kulcsa, még a legalapvetőbb szinten is. Szemünk csupán véletlenszerű fényinger-áradatot észlel; a fénysugarak, melyek a retinára érkeznek, saját rendszer nélküliek. Erős rendszerteremtő hajlamunk révén azonban a fényjelek alapvető érzéki benyomásait jelentéssel bíró formákká alakítjuk át. A szemünk retináját bombázó tengernyi benyomásból struktúrákat, képeket formálunk; a keveredő, összekapcsolódó optikai képek változó áradatából maradandó mintákat, tárgyakat, eseményeket különítünk el. Ily módon egy ábra érzékelése részvétel egy alkotó folyamatban; kreatív tett. A vizuális tájékozódás legegyszerűbb formájának, illetve egy műalkotás legátfogóbb egységének hátterében ugyanaz az alapvető jelenség áll: a látómezőben észlelt benyomások csoportosítása és elrendezése.
A látás, noha a legfontosabb elrendező, mindamellett az általa elrendezett dolog révén nyeri el hatókörét és léptékét. Vizuális élményeink a minket körülvevő világ látható jellemzőiből származnak. Vizuális környezetünktől függenek bizonyos fokig az általunk létrehozott vizuális formák, azok ereje, gazdagsága és rendszerezettsége. Amennyiben az ember a világban a természet folyamatainak ritmusát látja feltárulkozni maga körül, és ha a látott színek, formák és mozgások organikus események kifejezői, úgy látása – Walt Whitmant idézve – a „természet ősi ésszerűségéből” táplálkozik. Ha az emberi látás képes ezt az ésszerűséget befogadni, ha az ember eljut odáig, hogy meglássa, akkor a maga alakította világban is reprodukálhatja azt.
 
Amiért Kepes tanai aktuálissá válhatnak ma – és amit mindazonáltal az 1960-as években nem láthatott előre –, az a posztmodernre következő elméleti „paradigmaváltás”. Az avantgárdot követő új teoretikus-nemzedékek felfedezik a „Visual Studies”- t, más szavakkal a „vizuális kultúrát”, amely nem más, mint a kultúratudomány és a kulturális antropológia (vizuális antropológia) szinonimája, a vizuális kommunikáció társadalomkritikai szemlélete. Új interdiszciplináris tervezési, művészeti és oktatási területek nyílnak, amilyen a kommunikációdizájn vagy a médiadizájn is, melyek nem jöhettek volna létre Kepes alapozó tevékenysége nélkül.
Beke László
 
Fordította: Kovács Attila

Tartalom

Miért aktuális Kepes? (Beke László)
Kepes György: Bevezető
Rudolf Arnheim: A vizuális gondolkodás
Wolfgang Metzger: Az esztétikai minták hatása
Anton Ehrenzweig: Tudatos tervezés és tudattalan pásztázás
Gerald Holton: Vizuális szemléltetés az előadóteremben
Will Burtin: Tervezés és kommunikáció
William J. J. Gordon: Metaforikus és képi gondolkodás a tudományos megismerésben
Johannes Itten: Előkészítő tanfolyam (Vorkurs) a Bauhausnál
Tornás Maldonado: A dizájn oktatása
Paul Rand: Dizájn és játékösztön
Mirko Basaldella: Gondolatok a látásról
Julian Beinart: Vizuális nevelés modernizálódó kultúrákban: az afrikai lehetőség
Bartlett H. Hayes, jr.: Művészet és oktatás: múlt és jelen
Robert Preusser: Vizuális nevelés természettudomány- és mérnök szakos hallgatók részére
Jobert Jay Wolff: Vizuális intelligencia az általános oktatásban
Életrajzi jegyzetek a szerzőkről