Leírás
A latin nyelv az indoeurópai (régebbi nevén indogermán) nyelvcsalád tagja. Ez a nyelvcsalád, mint neve is mutatja, hatalmas területeken terjedt el Indiától egészen Nyugat-Európáig. A latin eredetileg csak Itália egy részének, Latiumnak (innen a név) és Rómának a nyelve volt; a félsziget más tájegységeit elfoglaló egyéb italikus törzseknek saját nyelvük volt. A latin nyelv csak Róma katonai és politikai szerepének növekedésével szorította háttérbe rokonait, és vált Itália, majd később a római birodalom nyugati felének meghatározó nyelvévé (a birodalom keleti felében a görög töltötte be ugyanezt a szerepet). A Kr. u. 5. századtól kezdve a latin nyelv egysége megbomlott, és a korábban is meglévő területi változatokból, „nyelvjárásokból” lassan és fokozatosan a római birodalom egyes, politikailag is önállósuló részein új, önálló nyelvek alakultak ki. Ezeket a latin leánynyelveinek („neolatin” vagy „újlatin” nyelveknek) nevezzük: olasz, francia, spanyol, portugál, román, rétoromán.
A latin nyelvet a középkoron át egészen az újkor derekáig Európa számos országában használták a tudományos és a hivatalos politikai érintkezés nyelveként. Hazánknak 1845-ig (a magyar mellett) hivatalos állami nyelve volt. A latin nyelv több mint 2000 éves története során természetesen sokat változott, ha tehát latinul tanulunk, világosan meg kell határoznunk, melyik nyelvállapotot vizsgáljuk. Ennek a nyelvnek az ismerete bárki számára jó alapot adhat, hogy ezután egyéni érdeklődésének megfelelően a későbbi vagy korábbi korok nyelvi sajátságait könnyen elsajátíthassa.
Oktatási Hivatal, 2021.
Írta: Nagy Ferenc – Kováts Gyula – Péter Gyula
Paraméterek
| Szerző | Nagy Ferenc – Kováts Gyula – Péter Gyula |
| Cím | Latin nyelvtan a középiskolák számára |
| Alcím | 34. kiadás |
| Kiadó | Oktatási Hivatal |
| Kiadás éve | 2021 |
| Terjedelem | 244 oldal |
| Formátum | A/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 19 3703 8 |
Tartalom
Bevezetés
A latin nyelv eredete
A latin nyelv szerkezete, szókincse
A latin nyelv történeti fejlődésének fő korszakai
Hangtan
A latin betűsor hangjai
Magánhangzók (vocales)
Mássalhangzók (consonantes)
Hangváltozások
Szótagolás, szóelválasztás
A szótagok időtartama
A hangsúly (accentus)
Helyesírás
Alaktan
Szófajok a latin nyelvben
A szófajok ragozása: névszóragozás (declinatio) és igeragozás (coniugatio)
A főnév és melléknév
A névszóragozás két száma és esetei
A névszók szótári alakja: névszótövek
Első névszóragozás
Második névszóragozás
Az a-o-tövű melléknevek
Harmadik névszóragozás
Mássalhangzós tövűek
I-tövűek
A harmadik névszóragozáshoz tartozó melléknevek
Negyedik névszóragozás
Ötödik névszóragozás
Az öt declinatio esetvégződéseinek összefoglalása
A megszólítás esete
Helyhatározó eset
Rendhagyó névszók
Görög szók declinatiója
A melléknév fokozása
A határozószó
A számnév
A névmás
Névmási határozószó
Elöljárók
Kötőszók
Módosító szók
Az ige
Az igeragozás rendszere
Az ige szótári alakja: igetövek
A sum ige és összetételei
Bevezetés a négy igeragozáshoz
Első igeragozás
Második igeragozás
Harmadik igeragozás
Negyedik igeragozás
Megjegyzések a négy igeragozáshoz
Összevont igealakok
Körülírt igeragozás
Álszenvedő
Félig álszenvedő
Rendhagyó igék
Hiányos igék
Személytelen igék
Szóalkotás
Mondattan
Az egyszerű mondat és a mondatrészek
Az egyszerű mondat fajai
A kijelentő mondatok
A kérdő mondatok
A felkiáltó mondatok
Az óhajtó és felszólító mondatok
A mondatrészek
Az állítmány
Az alany
Az általános alany
Az alany és az állítmány egyezése
Az állítmánykiegészítő nominativus
Az alany és az állítmánykiegészítő névszó egyezése
A jelző
A melléknévi jelző egyezése
Az értelmező
Az állítmányi jelző és értelmező
A többi mondatrész (Az esetek szerepe a mondatban)
Az accusativus használata
A genitivus használata
A dativus használata
Az ablativus használata
A locativus használata
Az ige a mondatban
Az ige fajai
Igemódok, igeidők
Az indicativus általában
Igeidők az indicativusban
A coniunctivus általában
A coniunctivus önálló használata
Az imperativus
Az ige névszói alakjai
Az infinitivus
Az accusativus cum infinitivo
A nominativus cum infinitivo
A gerundivum és a gerundium
A supinum
A participium
A participium coniunctum
A participium absolutum
Az összetett mondat
A mellérendelő összetett mondatok
A kapcsolatos mondatok
Az ellentétes mondatok
A választó mondatok
A következtető mondatok
A magyarázó mondatok
Az alárendelő összetett mondatok
A coniunctivus viszonyított használata
Alanyi és tárgyi mellékmondatok
A célhatározói mellékmondatok
A következményes mellékmondatok
Az okhatározói mellékmondatok
Az értelmező mellékmondatok
A megengedő mellékmondatok
Az időhatározói mellékmondatok
A feltételes mondatok
A hasonlító mellékmondatok
A vonatkozó mellékmondatok
Oratio obliqua
Verstan
Függelék
A római naptár
A latin és orosz nyelv főbb közös sajátságai
Gyakorló mondatok
Tárgy- és szómutató (index)
Kapcsolódó kiadványok
