Általános
A kötet több mint ezer hosszabb-rövidebb szócikkében a folklorisztika és bizonyos rokon tudományok – összehasonlító irodalomtudomány, néprajz, antropológia, poétika és esztétika, művelődéstörténet, kultúraelmélet, szemiotika – legfontosabb fogalmait, jelenségeit rendszerezve és egymással összekapcsolva találja meg az olvasó.
A Lexikográfiai füzetek 2004-ben megjelent első száma, azaz a jelen bibliográfia első kiadása a magyar nyelvtudomány régi adósságát törlesztette. Az új kiadás a benne szereplő szótárak adatainak leadási határideje, azaz 2002. december 3l-e óta napjainkig (2010 elejéig) terjedő időszak szótártermésével gazdagítja bibliográfiánkat.
Az Akadémiai Kiadó Magyar értelmező szótára a Magyar értelmező kézi szótár anyagának egyharmadát öleli fel. A mintegy 25 ezer címszó kiválasztásában a gyakoriság, szerkesztésében pedig a könnyebb tájékozódás biztosítása, sőt ösztönzése volt a fő szempont.
A Hasonlatszótárt haszonnal lapozgathatják a hivatásos tollforgatók (írók, újságírók, fordítók, szerkesztők) mellett mindazok, akik beszédüket, írásukat képszerűbbé, színesebbé kívánják tenni.
A kötet a ma használatos idegen szavak javát értelmezi az eddigi legnagyobb terjedelemben, több mint 40 000 címszóval.
Az ember és a kutya együttélése ősidők óta tart. Valószínűleg a legelső háziállatunk. Az évezredek során több száz, egymástól igen különböző tulajdonságú kutyafaj alakult ki, melyek mindegyikének nevet adott az ember. A Kutyaszótár 410 szócikkben dolgozza fel teljeskörűen a kutyafajták nevét, feltüntetve a hozzájuk kapcsolódó számos művelődéstörténeti, kultúrtörténeti ismeretet.
A szótár a 2017. május 1-jétől érvénybe lépő akadémiai helyesírás szabályzat legújabb, 12. kiadása alapján, az MTA Nyelvi Bizottsága tagjainak közreműködésében készült. Az MTA, az EMMI és az OH közös állásfoglalása alapján a 2016/2017-es tanév érettségi vizsgáin a vizsgaszervező intézményeknek már ezt a szótárat kell biztosítaniuk.
O. Nagy Gábor mintegy húszezer magyar szólást és közmondást felölelő gyűjteménye az eddigi legteljesebb ilyen jellegű munka. Tarka változatosságban tárja az olvasó elé anyanyelvünk legszínesebb, legjellemzőbb ékességeit.
Kötetünk 8250 örök érvényű igazságot tartalmaz szótárszerű elrendezésben. A nyelvünk hajdani gondolati-érzelmi gazdagságát bemutató kézikönyv ezeket értelmezi, s ahol szükséges, néprajzi-művelődéstörténeti megjegyzésekkel egészíti ki őket, mindezt népszerűsítő formában ‒ ám tudományos igényességgel, a nagyközönség számára összeállítva.
Emlékezetes szavak: Bambi, békekölcsön, beszolgáltatás, építőtábor, kulák, maszek, sztahanovista, tantusz, társbérlet, úttörő. Járművek: Csepel motorkerékpár, Dongó segédmotoros kerékpár, farmotoros Ikarusz, Trabant, úttörővasút... Megjelent a hiánypótló kötet 2. kiadása.
A közmondásokat és szólásokat folklórműfajnak tartjuk, de helyesebb, ha szóbeliséget mondunk, mert azok a helyzetek, amelyekben elhangzanak, nem csupán a folklór körébe tartoznak, hanem az emberi kommunikáció számtalan esetében létrejöhetnek.
A könyv 1800 szólás (kivágja a rezet), szóláshasonlat (szegény, mint a templom egere), helyzetmondat (Hátrább az agarakkal!), közmondás (A kutya ugat, a karaván halad.), szállóige (A stílus maga az ember.) pontos jelentésértelmezését, stiláris minősítését, valamint eredetmagyarázatát tartalmazza, és szemléleti, kultúrtörténeti hátterét mutatja be bőséges magyar és külföldi szakirodalomra támaszkodva, irodalmi, művészettörténeti kitekintésekkel, továbbá számos idegen nyelvi párhuzam megadásával.
Hajdu Endre több éves gyűjtőmunkával állította össze a Szómúzeumot. Lapozgatása a felfedezés és a rácsodálkozás örömét jelenti mindazoknak, akik érdeklődnek nyelvünk gyakran furcsa és mulattató értékei iránt. A szótárt illusztrációk teszik szemléletessé, használatát két szómutató segíti.
Gondolta volna, hogy több ezer kifejezés közül választhatunk, ha jellemezni szeretnénk egy embert? A Tulajdonságszótárban 3150 külső és belső emberi tulajdonságot sorolunk fel és magyarázunk...