L'Harmattan Kiadó
A kötet az első magyar összefoglalás a bantu nyelvekről, de tárgyalja a többi afrikai nyelvcsalád és nyelvcsoport témakörét is. A bantu nyelvcsaládhoz tartozó, 600 különböző nyelvet 170 millióan beszélik az Egyenlítőtől délre fekvő területeken. A nyelvi jellemzésen kívül a kötetben néprajzi, kulturális, történelmi adatok is olvashatók.
A Bibliotheca Corvina Hunyadi Mátyás király uralkodása dicsőségének egyik jelképe. A király az uralkodói reprezentáció és egy tervezett kulturális politika részeként hozta létre az udvarába érkezett humanisták, illetve az ország értelmiségének, főként főpapoknak a szellemi támogatásával.
A kötet szerzője másfél évtizede kutatja a Bodrogköz történeti néprajzát. Vizsgálatai során elsősorban arra keresett választ: a Bodrogköz, illetve annak népe valóban olyan elzárt, hagyományos műveltségében archaikus vonásokat konzerváló táj, illetve népcsoport volt-e a 19-20. században, amilyennek a néprajzi kutatások megrajzolják?
Hol a boldogság mostanában? – teszi fel az emberiség minduntalan a lét örök kérdését Petőfi Sándorral. Amióta világ a világ, nemzedékek sora fürkészi a választ, ám a kiegyensúlyozott párkapcsolatnál még senki nem tudott jobb feleletet adni. Napjaink közszelleme ugyanakkor a legkevésbé sem kedvez a hosszú távú, Uram bocsá’, életre szóló elköteleződésnek.
Ebben a kötetben a különböző drámás/színházi műfajok és eljárások mint kutatási tevékenységek kapnak új értelmet...
Az invenció kifejezése köré írt elméleti diskurzus a görög mitológiából ismert múzsák leleményétől ível a filozófiatörténetben kijelölhető „feltalálásokon” át a nyelvi ősperformatívumok kérdéséig, valamint a szubjektum belső világában (a psychében) kitapogatható újító vágyaktól a társadalmi képzelőerőben született újításokig. A kötetben kibomló filozófiai-művészeti narratíva az invenció problémáját egyszerre tudja filológiailag alaposan és pontosan körbejárni, a művészeti képzelőerőt mozgósítva pedig kiszélesíteni az értelmezési mezőket.
Ez a kötet nem csak egy rekonstrukciós munka, hanem Lukács György életművének és dilemmáinak bemutatása és megtisztítása során aktualizált politikai és egzisztenciális kihívásokat is végiggondolhat az olvasó.
A gyermek jogai az alapvető emberi jogokkal szorosan összefüggő jogosultságokat jelentenek. Vajon a gyermek legfőbb érdeke az emberi jogokon belül is elsőbbséget élvező érdek, vagy olyan legfőbb érdek, amely a szülők érdekeihez képest elsőbbséget élvez? A gyermek jogainak kellő védelme a gyermekvédelmi, igazságszolgáltatási eljárásokban, a kiélezett konfliktushelyzetekben mérhető leginkább: a szülői felügyelet gyakorlása, a gyermek váltott elhelyezése, a gyermek véleményének meghallgatása, a véleményének tiszteletben tartása, a megfelelő tájékoztatása az őt érintő eljárásokban határokon belüli és határokon átnyúló ügyekben...
A héber nyelv revitalizációja a nyelvtörténetnek egy páratlan esete. Azok a teológiai, vallásfilozófiai, létértelmezési alapfogalmak, amelyeket a Biblia hordoz, úgymint az egyiptomi kivonulás hagyománya, a Peszách, vagy a Szövetség, a Berít fogalma, a Dekalógus, a messianizmus mind-mind fokozatosan alakult ki és nyerte el le nem zárt, máig élő és formálódó alakját...
A kötet nem csupán tisztelgés Bagdy Emőke előtt, hanem tankönyv is, amelyben megtalálhatók a klinikai pszichológia hagyományos területeit bemutató írások, a klinikai pszichológia magyarországi jelenét és múltját felvázoló fejezetek, valamint a klinikai és az egészség pszichológia kurrens kutatásairól tájékoztató tartalmas összefoglalók.
A könyv a betegség, a fájdalom és a fogyatékosság tapasztalatát a pszichológia és a fenomenológia módszereivel vizsgálja. Olyan betegségtörténet típusokat is górcső alá vesz, mint a keresés-, káosz- és helyreállító történetek. Foglalkozik a megküzdés terápiás lehetőségeivel, ilyenek a kifejező írás, az egzisztenciális pszichoterápia, illetve a kognitív viselkedésterápiás és a tudatos jelenléten alapuló módszerek. Egyaránt hasznos olvasmány a segítő szakmák és a betegséggel küzdők számára is.
Ez a könyv egyfajta „bédekker”, a lelki egészségvédelemre épülő iskolai szervezetfejlesztés útját mutatja be. Ez az út göröngyös, buktatói vannak, hol lassítani szükséges, hol meg kell állni, hol gyorsítani lehet a lépteket, hol vissza kell fordulni és új útvonalat keresni. Ennek ellenére az úton érdemes végig menni, mert a lelki egészségvédelem elsajátításának mindenki csak nyertese lehet.
A szerző, aki fél évszázadon át több tucat angol nyelvkönyvével szerzett magának nevet, most a magyar nyelv grammatikájának a leírásában igyekszik hasznosítani tankönyvírói tapasztalatait. Hogy műve ne csak a hazai olvasók, tanárok és tanulók számára nyújtson hasznos tudnivalókat, a grammatikai kategóriákat angolul is következetesen megnevezi.
A kötet a magyar neveléstudomány és a filozófia kölcsönviszonyát mutatja be a 19. század elejétől a 20. század második feléig. A tanulmányok egy része szélesebb történeti kontextusba helyezi e kérdést, elsősorban a német pedagógiai és filozófiai gondolkodáshoz fűződő gazdag kapcsolatok kerülnek bemutatásra.
A szerző érdeklődésének fókuszában egy délkelet-ázsiai hegyi törzs, a vietnámi brúk állnak. Az írások három téma köré csoportosulnak. Egy részükben etnohistóriai/történeti etnográfiai témákat tárgyal, a brúk és az őket körülvevő geopolitikai térség történelmét, az államalkotó népek és a perifériájukon élő törzsi kultúrák kapcsolatát, a brúk identitásának, történelmi emlékezetének kérdéseit, és a globalizált világba való beilleszkedésének problémáit vizsgálja.
Az esztétikai és az etikai tárgyalásmód együttes érvényesítésével megteremthető egy olyan normatívnak tekintett nyilvánosságmodell, amelyben a különböző szempontrendszerek, tárgyalásmódok párbeszédbe kerülhetnek egymással.
A szerző a paraszti gazdálkodás és társadalom kialakulását és átalakulását kíséri végig négy történelmi – a hűbéri, a kapitalista, a szocialista és az újkapitalista – korszakon keresztül. Kitér a hazai viszonyok régiónkénti különbségeinek elemzésére, valamint a magyar viszonyok európai térben való elhelyezésére.
A pedagógusok minősítési és előmeneteli rendszerének megújításával új lehetőségek nyíltak meg a magyar köznevelés fejlesztésében. E fejlesztés, valamint az ezt megalapozó kutatások céljai között, különösen a Mester- és Kutatótanár fokozatok kapcsán, az ágazat adaptivitásának és fejlesztőképességének érdemi erősítése is megjelenik. Annak érdekében, hogy e fokozat bevezetése valóban hozzájáruljon a köznevelési rendszer eredményességének javításához, a problémák megoldásához, egy olyan elvárásrendszer került kidolgozásra, mely a folyamatos szakmai fejlődést, az innovációs potenciál növelését, a kutatásalapú szemléletet és a tudásmegosztást helyezi előtérbe.
Éppen száz évvel ezelőtt, 1920-ban jelent meg könyv alakban a szociológia és az újkori gondolkodástörténet egyik legjelentősebb műve. Max Weber (1864–1920) Protestáns etikája a vallás szerepét vizsgálja a kapitalista mentalitás, a „hivatásnak” tekintett munka megszületésében.
Miért fontos az apák szerepéről beszélnünk? Milyen az élet a Javítóban? Milyen problémákkal találkozik egy iskolapszichológus? Milyen kérdések foglalkoztatják a kamaszokat? Mit kezdhet a pedagógus az iskolai agresszióval, zaklatással, mássággal?