Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Magyar generatív történeti mondattan

Paraméterek

Szerző É. Kiss Katalin
Cím Magyar generatív történeti mondattan
Kiadó Akadémiai Kiadó
Kiadás éve 2014
Terjedelem 312 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 963 05 9456 1
Ár:
4.500 Ft
4.275 Ft
Kedvezmény: 5%

A kötet nyelvünk mondatszerkezetének és szintagmaszerkezetének változásait elemzi, a változások mozgatórugóit is bemutatva. A magyar nyelv történetének a könyvben behatóan vizsgált korszaka az összefüggő nyelvemlékek megjelenésétől, a 12. század végétől a 16. század végéig tartó időszak, de a vizsgálatok gyakran az ezt megelőző és az ezt követő időszakokra is átnyúlnak.

Leírás

A kötet nyelvünk mondatszerkezetének és szintagmaszerkezetének változásait elemzi, a változások mozgatórugóit is bemutatva. A magyar nyelv történetének a könyvben behatóan vizsgált korszaka az összefüggő nyelvemlékek megjelenésétől, a 12. század végétől a 16. század végéig tartó időszak, de a vizsgálatok gyakran az ezt megelőző és az ezt követő időszakokra is átnyúlnak. Az elemzések tárgya az ugor alapnyelvből örökölt SOV mondatszerkezet SVO szerkezetté alakulása, a tagadó és kérdő mondatok megváltozása, az összetett igeidők kialakulása, majd eltűnése, a módhasználat átalakulása, a főnévi és a névutós kifejezések belső szerkezetének változásai, továbbá az igenévi alárendelés lehetőségeinek, eszközeinek szűkülése és a véges alárendelés térnyerése, típusainak és eszközeinek gazdagodása. A vizsgálatok elméleti hátterét a generatív nyelvelmélet diakróniafelfogása adja; az elemzések a nyelvi változások univerzális sajátságainak felmutatására is törekszenek.

Szerkesztette: É. Kiss Katalin

Lektor: Haader Lea

Tartalom

I. BEVEZETÉS

II. AZ ŐSMAGYAR SOV SZÓRENDTŐL AZ ÓMAGYAR ‘TOPIK-FÓKUSZ-V-X’ SZÓRENDIG (É. Kiss Katalin)

1. Bevezetés

2. Az ősmagyar mondat SOV szórendje mellett szóló bizonyítékok

2.1. Rokonnyelvi adatok

2.2. Az ómagyar nyelvnek egy korábbi SOV állapotot őrző jegyei

2.2.1. SOV szórend ragtalan tárggyal

2.2.2. Ige–segédige sorrend

2.2.3. Mondatvégi kérdő partikula

2.2.4. Igeneves alárendelés

2.2.4.1. Melléknévi igeneves jelzői mellékmondatok

2.2.4.2. Határozói igeneves mellékmondatok

2.2.4.3. Főnévi igenévi mellékmondatok

2.2.4.4. Gerundiumszerű igeneves kifejezések

2.3. Nyelvtipológiai érvek

2.4. Az ősmagyar SOV alapszórendjének bizonyítékai – összefoglalás

3. Mi válthatta ki az SOV szerkezet újraelemzését?

4. Az ómagyar ‘topik-fókusz-V-X’ szórend

4.1. Az alany és a tárgy helye

4.2. A mondat bal perifériája

5. Az OV - VO változás továbbgyűrűzése

5.1. Az ómagyar nyelv fejvégű VP, TP, CP szerkezeteinek eltűnése

5.2. Az igeneves alárendelő mondatok háttérbe szorulása

6. Összefoglalás

III. A TAGADÓ ÉS A KÉRDŐ MONDATOK VÁLTOZÁSAI (É. Kiss Katalin)

1. A tagadó mondatok változásai

1.1. Bevezetés

1.2. A tagadószó helye

1.2.1. Kétféle tagadó szerkezet az ómagyarban

1.2.2. A változás iránya

1.3. A tagadószóval való egyeztetés kialakulása

1.4. A sem enklitikummá válása

1.5. Az ómagyar tagadó mondatok szerkezete

1.6. Konklúzió. A Jespersen-féle negatív ciklus a magyarban

2. A kérdő mondatok változásai

2.1. Az eldöntendő kérdések

2.2. A kiegészítendő kérdések

IV. VÁLTOZÁSOK AZ IGEI TOLDALÉKOLÁS MORFOSZINTAXISÁBAN ÉS SZINTAKTIKAI HÁTTERÉBEN (É. Kiss Katalin – Kántor Gergely)

1. A tárgyas ragozás kialakulása (É. Kiss Katalin)

1.1. Bevezetés

1.2. A tárgyas ragozás funkciója

1.2.1. Általános nyelvészeti megfontolások

1.2.2. A tárgyas ragozás szerepe a rokon nyelvekben

1.3. A tárgyas ragozás szerepe az ősmagyarban

1.3.1. Az első és második személyű névmási tárggyal való egyeztetés hiánya

1.3.2. Ingadozások a tárgyas ragozás használatában

1.4. Összefoglalás

2. Az ómagyar igeidőrendszer (É. Kiss Katalin)

2.1. Bevezetés

2.2. Az ómagyar igealakok szerkezete

2.3. Az ómagyar igeidők funkciója

2.4. Az összetett igeidők kialakulása

2.4.1. Érvek a latin hatás ellen

2.4.2. Érvek az ótörök hatás mellett

2.4.3. Hogyan történhetett az átvétel?

2.5. Az ómagyar összetett igeidők kihalása

2.6. Összefoglalás

3. Az igemódok ómagyar kori funkcióinak változása (Kántor Gergely)

3.1. Módválasztás

3.2. Korai ómagyar szövegemlékek

3.3. A Jókai-kódex

3.3.1. Adverbiális mellékmondatok

3.3.2. Bővítményi mellékmondatok

3.4. A Guary-kódex

3.4.1. Adverbiális mellékmondatok

3.4.2. Bővítményi mellékmondatok

3.5. Nyelvi változás

V. FŐNÉVI KIFEJEZÉSEK: HATÁROZOTTSÁG, NÉVELŐHASZNÁLAT, BIRTOKOS SZERKEZETEK (Egedi Barbara)

1. Bevezetés

2. Az ómagyar határozott névelő kialakulása és jellemzői

2.1. A határozott névelő kialakulása és forrása

2.2. Az egyértelmű elkülönítés problémája

2.3. A névelő azonosítása

2.4. A határozott névelő megjelenésének szintaktikai modellezése

3. Referenciális azonosítás és névelőhasználat

3.1. A határozottságról

3.2. Névelőtlen határozott kifejezések a kései ómagyar kor első felében

3.2.1. Tulajdonnevek és az inherensen egyedi nevek

3.2.2. Generikus olvasatú főnévi kifejezések

3.2.3. Főnévi kifejezések mutató névmási módosítóval

3.2.4. Birtokos szerkezetek

3.2.5. Nem argumentum szerepű összetevők

3.3. A terjedés

4. Strukturális következmények: a főnévi kifejezés funkcionális felépítésének fokozatos bővülése

4.1. A mutató névmási módosítók

4.2. Birtokos szerkezetek

4.3. Átrendeződés a bal periférián

4.3.1. A mai magyar főnévi kifejezések bal perifériájáról

4.3.2. Középmagyar szórendi sajátosságok

4.3.3. A történeti folyamat rekonstrukciója

VI. AZ UNIVERZÁLIS ÉS AZ EGZISZTENCIÁLIS KVANTOROK TÖRTÉNETE (Bende-Farkas Ágnes)

1. Bevezetés

1.1. A kvantorok és a – történeti – nyelvészet

1.2. Módszertani meggondolások: a nyelvtörténet és a modellelméleti szemantika

1.3. Kvantifikációs háttérfogalmak

2. Univerzális kvantorok

2.1. Kvantifikációs stratégiák

2.2. Lebegő és csatolt kvantor: mind

2.2.1. A mind szintaxisa

2.2.2. A mind értelmezési lehetőségei

2.3. Determináns vagy önálló DP: minden

2.3.1. A minden szintaxisa

2.3.2. A minden szemantikája; disztributivitás

2.4. Adalék: a disztributivitás jelölése

3. Egzisztenciális kvantorok: vala+névmás

4. Összefoglalás

VII. A NÉVUTÓS KIFEJEZÉSEK GRAMMATIKALIZÁCIÓJA ÉS BELSŐ SZERKEZETI VÁLTOZÁSAI (Hegedűs Veronika)

1. Bevezetés

2. A birtokos szerkezetben kialakult névutók

2.1. Grammatikalizáció: N > P?

2.2. Variáció az ómagyarban

2.3. Grammatikalizáció: N > AxPart > P

3. Grammatikalizáció és ciklikus változás

4. Az értelmezős szerkezetben keletkező névutók

4.1. Kettős eredetű névutók

4.2. A nélkül esete

4.3. Határozószók, avagy névutók implicit vonzattal

5. Igekötők

5.1. A legrégebbi igekötők

5.2. Új igekötők grammatikalizációja

5.3. Változás az eloszlásban

6. Összefoglalás

VIII. A NEM VÉGES ALÁRENDELÉS (AZ IGENEVEK) TÖRTÉNETE (Dékány Éva)

1. Bevezetés

1.1. A fejezet céljai

1.2. A nem véges alárendelés, avagy mik azok az igenevek

2. A főnévi igenevek

2.1. Általános jellemzők

2.2. Önálló referenciájú alannyal rendelkező főnévi igenevek

2.3. Kontrollált alanyú főnévi igenevek

2.3.1. Alanyi kontroll

2.3.2. Tárgyi kontroll

2.3.3. Dativusi kontroll

2.3.4. Ablativusi kontroll

2.3.5. Összefoglalás a főnévi igenevek egyeztetési mintájáról

3. A -t/-tt végű igenevek

3.1. Általános jellemzők

3.2. Kontrollált belső argumentumú -t/-tt melléknévi igenevek (befejezett melléknévi igenevek)

3.3. Kontrollált tárgyú -t!-tt melléknévi igenevek (az anyám sütötte kenyér típus)

3.4. Kontrollált birtokosú -t/-tt melléknévi igenevek (a vére hullott katona típus)

3.5. Kontrollált alanyú -t/ melléknévi igenevek

3.5.1. A kontrollált alany külső argumentum (az imént énekelt versenyző típus)

3.5.2. A kontrollált alany belső argumentum (a sokat látott utazó típus)

3.6. Kontrollált locativusi módosítójú -t/-tt melléknévi igenevek (a Mária ülte gaz típus)

3.7. A -t/-tt végű kötelezően birtokolt gerundium (a röptében típusú igenév)

3.8. Az -atta/-ette határozói igenevek

3.8.1. Általános jellemzők

3.8.2. Önálló referenciájú alannyal rendelkező -atta/-ette igenevek

3.8.3. Kontrollált alanyú -atta/-ette igenevek

3.8.3.1.Tárgyikoreferencia

3.8.3.2. Részeshatározói koreferencia

3.8.3.3. Alanyi koreferencia?

3.8.4. Az -atta/-ette igenevek képzési feltételei

3.8.5.Két kivételes példa

3.9. További határozói igenevek -t/-tt végződéssel (a jövet és jöttön típusúak)

4. Az -ó/-ő végű igenevek

4.1. Kontrollált alanyú -ó/-ő melléknévi igenevek (folyamatos melléknévi igenevek)

4.2. Kontrollált tárgyú -ó/-ő melléknévi igenevek (az ivóvíz típus)

4.3. Kontrollált obliquusi módosítójú -ó/-ő melléknévi igenevek (a lakóhely típus)

4.4. Az -and-ó/-end-ő igenevek

5. A -va/-ve, -ván/-vén, -vál/-vél határozói igenevek

6. A komplex cselekvést leíró, -ás/-és végű deverbális főnevek

7. Összefoglalás: áttekintés az igeneveket érintő nagyívű változásokról az ómagyartól napjainkig

IX. A VÉGES ALÁRENDELŐ ÖSSZETETT MONDATOK TÖRTÉNETE (Bácskai-Atkári Júlia)

1. Az alárendelő kötőszók kialakulása és változásai

1.1. A bal periféria szerkezete

1.2. A relatív ciklus

1.3. A hogy kötőszó és funkciói

1.4. A ha kötőszó és funkciói

1.5. A mint kötőszó – funkciói és alternánsai

1.6. A mert kötőszó – funkciói és alternánsai

2. Az összetett kötőszók kialakulása és funkcionális változásai

2.1. Szintaktikai és morfológiai kombinációk

2.2. Két alárendelő kötőszó kombinációi

2.2.1. A kombinációk rendszere és strukturális megjósolhatósága

2.2.2. A hogymint és a minthogy

2.2.3. A hogymert és a merthogy

2.2.4. A hahogy és a hogyha

2.2.5. A hamint és a mintha

2.3. A tagadó elemek szerepe a hasonlító szerkezetekben

2.3.1. A nem és a sem

2.3.2. A hogynem és a hogysem

2.3.3. A hogynemmint és a hogysemmint

2.3.4. A mintsemhogy

2.4. Többszörös kombinációk

2.4.1. A grammatikalizáció szerepe

2.4.2. A hogyhamint és a minthogyha

3. A vonatkozó mellékmondatok

3.1. A vonatkozó névmások pozíciója

3.2. A főmondatbeli névmási elem szerepe

3.3. A morfológiai változások szintaktikai vetülete

3.4. Alárendelő kötőszók és vonatkozó névmások kombinációi

3.4.1. A hogy és aha kombinációi

3.4.2. A mint kombinációi

4. Összefoglalás

FÜGGELÉK: A latin forrásszövegek hatása az ómagyar szintaktikai jelenségekre (Egedi Barbara)

FORRÁSJEGYZÉK

BIBLIOGRÁFIA

TÁRGYMUTATÓ