Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Magyar helységnév-azonosító szótár

Paraméterek

Szerző Lelkes György
Cím Magyar helységnév-azonosító szótár
Kiadó Argumentum Kiadó
Kiadás éve 2011
Terjedelem 1122 oldal
Formátum A/4, keménytáblás
ISBN 978 963 446 593 5
Ár:
11.000 Ft
8.800 Ft
Kedvezmény: 20%

Az alapvető kézikönyv a teljesség igényével veszi számba a történeti Magyarország helységeinek neveit, e nevek változatait, tájékoztat a települések lakosságának etnikai és felekezeti összetételéről, helységek egyesüléséről és szétválásáról.

Leírás

Az utóbbi két évtized geopolitikai változásai következményeként igen sok település és vár hovatartozása megváltozott, emellett a szomszédos államokban bekövetkezett változások a kisebbségi helységnevek bizonyos fokú állami elfogadottságában is meg­nyilvánulnak. Ezek, és a nagyszámú, más jellegű mai adat közlése is, de még inkább a történeti földrajz területén a szerző által végzett évtizedes kutató­munka, nemkülönben a szótár évtize­des hiánycikk volta indokolják annak jelentősen, több irányban bővített megjelentetését. Kiadványunk 1048 A/4­es oldalt és 76 színes térképszelvényt tartalmaz. A szótárban lexikonszerűen megtalálhatjuk a volt Magyar Királyság Horvát­-Szlavónország nélküli területének összes helységét, Horvát-Szlavónország városait, vármegyei és járási székhelyeit, magyarok által is lakott településeit (az 1913. évi helységnévtár alapján), valamint a Magyar Királyság középkori területén fekvő fontosabb várakat és várkastélyokat. A teljesség igénye nélkül szerepelnek továbbá a történeti Magyarország területén 1913 óta alakult azon helységek, amelyeknek magyar nevük (is) van. Tartalmazza még a mai Moldva csángómagyar vonatkozású településeit, azonkívül a magyar történelemből és művelődéstörténetből ismert fontosabb – magyar névváltozattal is rendelkező – európai városokat. A történeti Magyarország helységeinél megtudhatjuk – az 1910. évi népszámlálás alapján – a lakosság számát, nemzetiségi és felekezeti megoszlását. A szótár a jelentősebb források alapján közli a települések esetleges további magyar és idegen nyelvű névváltozatait, valamint a helységek hovatartozását, a mai határainkon túli területeken pedig a település mai idegen nevét is. A névváltozatok közül kiemelkednek a Györffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, illetve a CsánkiDezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában c. sorozatok köteteibe (az utóbbiba beleértve Fekete Nagy: Trencsén vármegye c. kötetét) felvett, a szótár keretei közé illeszthető helységek, várak és várkastélyok nevei, Lipszky János repertóriuma és Fényes Elek Magyarország geographiai szótára településnevei is. A szótár a fontosabb történeti forrásokban található nevek mellett tartalmazza még a XX. század elején lezajlott magyarországi helységnévrendezést, azaz törzskönyvezést közvetlenül megelőző hivatalos helységneveket is. A törzskönyvezett helységek szócikkei – a teljesség igényével – kiegészültek a törzskönyvezést közvetlenül megelőző hivatalos helységnévvel, az 1900 és 1912 közötti időszak vármegyénként megjelentetett hivatalos névjegyzékei alapján.A kárpátaljai helységnevek szócikkeiben – az 1944. évi helységnévtár szerint – a bizonyos autonómiával rendelkező Beregi, Máramarosi és Ungi közigazgatási kirendeltségek területén hivatalos ruszin nyelvű (cirill, illetve latin betűs) nevek is megtalálhatók. E szócikkek a ma hivatalos cirill betűs ukrán neveket és azok latin betűs névváltozatait is magukban foglalják. Az utóbbi évtizedekben a szomszéd államok hatóságai által elfogadott, hivatalosnak tekinthető helységnévjegyzékek alapján – az 1920-­ban elcsatolt mindegyik területen – a vonatkozó szócikkek a ma hivatalosnak tekinthető magyar helységnévvel és hatálybalépésének évszámával bővültek. Úgyszintén megtalálhatók a szótárban az e területeken ma hivatalosnak tekinthető, más nemzetiségek által használt helységnevek közül az Őrvidék (Burgenland) horvát nevei éppúgy, mint a Felvidék ukrán és német nevei, Erdély német, szlovák és ukrán nevei, illetve a Délvidék (Vajdaság) román nevei. A szótár a mai Magyarország hivatalos nemzetiségi helységneveit is tartalmazza a legújabb, 2003. évi helységnévtár alapján. Közel 2400 szócikk lábjegyzetekkel egészült ki, amelyek lokalizálási, forráskritikai, nagyobbrészt pedig a Györffy és Csánki sorozataiban szereplő homonimák forrásjelzéseire vonatkozó megjegyzéseket tartalmaznak. A mű törzsanyaga a magyar ábécé betűrendjében sorolja fel a helységeket. Az idegen nyelvű helységnévmutatók között a ruszin és az ukrán nevek cirill betűs mutatója is szerepel. Kötetünk Lipszky és Fényes műveiben szereplő, önállóságukat 1913­-ig elvesztett vagy nem azonosított, illetve a szótár keretei közé nem illeszthető helységeit is – táblázatos formában – tartalmazza. A kiadvány végén Magyarország nemzetiségi és felekezeti megoszlása is szerepel törvényhatóságonként, szintén táblázatos formában. A szótár anyagának szemléltetésére teljesen új, részletesebb térképlapok készültek. Az Osztrák–Magyar Monarchia, illetve Magyarország közigazgatása (1913) térképeken túlmenően – 1 : 400 000-­es méretaránnyal – az akkori magyarországi közigazgatási beosztást és az akkor önálló helységeket, továbbá a volt Magyar Királysághoz tartozott vagy azzal szomszédos területeken (Moldva, Dalmácia, Bosznia) levő, magyar névváltozattal is rendelkező településeket, az azonosított várakat és várkastélyokat találhatjuk meg az 54 db színes térképszelvényen. A moldvai csángómagyar településeket ábrázoló két mai térképlapon túlmenően elkészültek még a Magyarország közigazgatása (1301), illetve a Magyarország közigazgatása (1490) c. térképlapok is (kiemelve azokat a megyéket, amelyeket Györffy, illetve Csánki és Fekete Nagy a két sorozatban feldolgoztak). Végül a Magyarország hegy- és vízrajzi térképe a XX. század elején c. térkép, továbbá a Magyarország nemzetiségei (1910), illetve Magyarország felekezetei (1910) c. térképek a századforduló korát mutatják be. A mű elsősorban a történet-­ és földrajztudomány, a térképészet, a nyelvészet, a régészet, valamint a kapcsolatos tudományágak művelőinek, az államigazgatási, közlekedési és idegenforgalmi szakembereknek a munkáját segítheti, de a nagyközönség egy részének érdeklődésére is számot tart.

Argumentum Kiadó – KSH Könyvtár

Szerkesztette: Lelkes György