Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Magyar kórusélet a Kárpát-medencében

Paraméterek

Szerző Maróti Gyula
Cím Magyar kórusélet a Kárpát-medencében
Kiadó A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága
Kiadás éve 2005
Terjedelem 334 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 963 86579 5 2
Ár:
2.600 Ft

Maróti Gyula tanár úr utolsó kórustörténeti munkája a hazai karkultúra lehetőségeit az 1930-as, ’40-es évektől veszi számba, amikor a Bartók és Kodály keze alól kikerülő kórusművek lendületet adnak a karének fejődésének.

Leírás

Maróti Gyula tanár úr utolsó kórustörténeti munkáját tartja kezében az olvasó. A szerző a hazai karkultúra lehetőségeit az 1930-as, ’40-es évektől veszi számba, amikor a Bartók és Kodály keze alól kikerülő kórusművek lendületet adnak a karének fejődésének. A II. világháborút követően művészi megtorpanás volt érzékelhető, amit az aktuálpolitikai célok szolgálata is meghosszabbított. Az 1950-es években hosszú időre lehetetlenné vált, hogy a kiemelkedő képességű kórusok valamely tekintélyes európai fórumon megmérethessék magukat. A kapunyitást a debreceni Kodály-kórus versenysikerei és az 1961-es első debreceni nemzetközi kórusverseny jelentette. Innen sikerekkel ékes út vezetett a 2000. évi linzi kórusolimpiáig, ahol hazánk az első helyen végzett.
A karvezetés, kóruséneklés Magyarországon ma is magas szintű, ugyanakkor a szerző felhívja figyelmünket a művelődéspolitika hibáira, a közművelődésben döntést hozók felelősségére, a média kultúraközvetítő feladatára, az utánpótlás-nevelés fontosságára. A szakmai sikereken túl hangsúlyozza a nemzetközi jelenlét szükségességét, valamint a hazai közművelődési igények szolgálatának fontosságát. Identitástudatunk hosszú távú szolgálatában ugyanis mással nem helyettesíthető feladatok hárulnak a kórusokra, és különösen érvényes ez a határokon túl, kisebbségben élő magyarok körében.
A civil szervezetté alakult Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) ebben a munkában nyújt nélkülözhetetlen segítséget. A szakmai támogatáson és érdekképviseleten kívül azonban fontos a megfelelő anyagi háttér megteremtése is, az állami szakszervezeti mecenatúra pótlása.
 
Lektor: Ittzés Mihály, Gurmai Éva

Tartalom

Előszó
A kórustörténeti tankönyv megszületésének előzményei
A kezdetekről
Szinkronban Európával
A reneszánsz kultúra Magyarországon – együtt Európával
XV. század
Németalföldi mesterek Magyarországon
XV. század
Habsburg hercegnő a reneszánsz Budáért
Bíztató kezdet XVI. századi zenekultúránkban
Megtorpanás – lépéshátrányban Európa mögött
XVI-XVII. század
Iskolai zenei oktatás Mátyás után
Az erdélyi zenei központ kialakulása
A XVI. század második fele
Báthori Zsigmond és Giovanni Battista Mosto
Erdély és Európa kóruséletének egymásra találása – a XVI. század utolsó harmada
Kórusélet az ország nyugati felében a 16 – 17. században
Kóruséletünk a barokk és klasszika idején
Reformkori irányváltás kórus életünkben
Erkel Ferenc, Ábrányi Kornél és a dalármozgalom
Zenei öntudatra ébredésünk cikcakkos históriája
Dalármozgalom a XIX. században
Kirobbanó sikerek, leküzdhetetlen nehézségek a fejlődés útjában
Országos Dalosünnepségek közös kari keretekben
Az Országos Magyar Daláregyesület magalakulása (1867)
A kiegyezéstől a századfordulóig
A nemzeti romantika alkonya a kórusmozgalomban (1867-1900)
Az OMDE érdemei és gyengéi 1867 után
Gyökeres változások a XX. században
A Tanácsköztársaság és a kórusélet
Reinitz Béla, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Molnár Antal, Lichtenberg Emil
Trianon és a kórusélet
1920-1922
A megújulás korszaka I.
1923-1930
A megújulás korszaka II.
1931-1945
A háború után
Romeltakarítás és ország-újjáépítés dallal
A „tömegdal” korszaka és a népdal reneszánsza Magyarországon
Az 50-es évek
Kapunyitás a világ felé
Találkozás Európával
1961-1975
Itthoni fejlemények
Az 1960-as, 70-es évek
És a jövő?