Magyar népismeret a 19. században
Paraméterek
| Szerző | Paládi-Kovács Attila |
| Cím | Magyar népismeret a 19. században |
| Alcím | Előfutárok és klasszikusok |
| Kiadó | Akadémiai Kiadó |
| Kiadás éve | 2016 |
| Terjedelem | 316 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 05 9732 6 |
Eredeti ár:
4.200 Ft
|
Az etnográfia vagy népisme Herder műveinek hatására jelent meg Közép-Európában. Nálunk az irodalmi romantika mellett főként II. József nyelvrendelete és a magyar nyelvújítás mozgalma irányította a figyelmet az adózó pórnép életére, nyelvére és hagyományvilágára... |
|
|
|
Leírás
Az etnográfia vagy népisme Herder műveinek hatására jelent meg Közép-Európában. Nálunk az irodalmi romantika mellett főként II. József nyelvrendelete és a magyar nyelvújítás mozgalma irányította a figyelmet az adózó pórnép életére, nyelvére és hagyományvilágára. Tudományos igényű ország- és népismertetések, leíró statisztikai, topográfiai művek születtek már a 18. században is, azonban a szakosodás a tudományos kutatásban csak a 19. század második felében ment végbe. A pozitivizmussal kiformálódó szaktudományok között a néprajz viszonylag későn, a 1880-90-es években önállósult.
Kötetünk részint a reformkor néprajzi törekvéseit, a táj- és népleírásokat, illetve a leíró statisztikai, geográfiai művekben, Csaplovics János és Fényes Elek munkásságában fellelhető etnografikumoknak az értékelését tartalmazza. A magyar és a nemzetiségi népcsoportok „felfedezői” mellett figyelemmel van a messzi népek magyar kutatóira is. Közülük többen a Magyar Tudós Társaság figyelmét, támogatását élvezték. A kötet második felében a magyar néprajzi kutatás 19. századi klasszikusai közül Erdélyi János, Hunfalvy Pál, Herman Ottó, Herrmann Antal, Jankó János életútját és tudományos teljesítményét felmutató tanulmányok olvashatók.
Írta: Paládi-Kovács Attila
Tartalom
Bevezetés
Néprajzi törekvések a reformkori Magyarországon
A Tudományos Akadémia és a néprajzi kutatások képviselete, támogatása a 19. században
Táj- és népismeret a reformkorban
Magyar tájak néprajzi felfedezői (életrajzok)
Nemzetiségek néprajza a reformkorban
A nemzetiségek néprajzi felfedezői (életrajzok)
Csaplovics János és a magyar etnográfia
Fényes Elek életműve
Az emelkedő nemzet tudósa: Fényes Elek (1807–1876)
Erdélyi János és a Magyar Tudós Társaság/Tudományos Akadémia
Hunfalvy Pál életműve
Herrmann Antal a magyar néprajzkutatás intézményesüléséért
Herman Ottó és az evolucionizmus
Jankó Jánosról – száz év múltán
A közölt írások eredeti címe és megjelenésének helye
Képek jegyzéke
Személynévmutató
Képmelléklet