Nyelvészet
2013 novemberében már másodszor rendezett a Magyar Szemiotikai Társaság, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézetének Identitáskutató Műhelye és a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének Új demokráciák és a humán kommunikáció kutatócsoportja konferenciát Szegeden.
A héber nyelv revitalizációja a nyelvtörténetnek egy páratlan esete. Azok a teológiai, vallásfilozófiai, létértelmezési alapfogalmak, amelyeket a Biblia hordoz, úgymint az egyiptomi kivonulás hagyománya, a Peszách, vagy a Szövetség, a Berít fogalma, a Dekalógus, a messianizmus mind-mind fokozatosan alakult ki és nyerte el le nem zárt, máig élő és formálódó alakját...
Kötetünk egyetemi tankönyv, kutatóknak és diákoknak szól elsősorban, de a szülőknek is szeretne eligazítást adni a kétnyelvűvé válás lehetőségeiről, rávilágítani a kétnyelvűség előnyeire.
A Tinta Könyvkiadó a „Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához” sorozat 99. kötetében az ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke és a Kodolányi János Főiskola által 2008 októberében Budapesten közösen rendezett tudományos nyelvészeti konferencia előadásait adja közre.
A latin nyelv az európai kulturális örökség legmeghatározóbb része. Latin volt a középkori és koraújkori Európa legfontosabb közvetítő nyelve. A latin ábécé az egész világ kulturális arculatára nagy hatást gyakorolt, hiszen az európai nyelvek nagy részének lejegyzésére ezt az ábécét alkalmazták. A latin nyelvből születtek meg a román vagy újlatin nyelvek.
A nyelv egész életünket átható működésének van egy nem elhanyagolható, úgyszólván fonák oldala is, nevezetesen gondolataink, érzéseink, szándékaink stb. különféle okok folytán vagy célok érdekében történő, káros vagy jótékony hatású leplezése.
A szerző, aki fél évszázadon át több tucat angol nyelvkönyvével szerzett magának nevet, most a magyar nyelv grammatikájának a leírásában igyekszik hasznosítani tankönyvírói tapasztalatait. Hogy műve ne csak a hazai olvasók, tanárok és tanulók számára nyújtson hasznos tudnivalókat, a grammatikai kategóriákat angolul is következetesen megnevezi.
Kik vagyunk? Honnan jöttünk? Ezek a kérdések sokunkban felmerülnek. Szeretnénk tudni, kik voltak a távoli felmenőink, hol éltek, milyen nyelven beszéltek. Az egyéni sorsok mellett az is sokakat érdekel, hogy honnan származik a magyar nyelv és a magyar nép. Ez a könyv ebben a kérdésben nyújt tájékoztatást a magyar nyelv eredete iránt érdeklődők számára.
A kötet a magyar szakos hallgatók számára a magyar nyelv kialakulását érintő nélkülözhetetlen ismereteket tartalmazza.
A kötet tudományos kutatásokon alapuló, autentikus szintézist ad a magyar nyelv és a magyar nyelvközösség ezredfordulós helyzetéről, az elmúlt 30-40 év tényeire és történeti folyamataira összpontosítva. A helyzetleírás, az önalkotó reflexió egyik fő tényezője a korábbi és jelen idejű folyamatok feltárása, a tapasztalati tér kifejtő jellemzése. A másik fő tényező a jövőbe tekintés, a jövőre vonatkozó elvárások, várakozások rendszere.
Könyvünket azzal a szándékkal írtuk, hogy röviden, érthetően bemutassuk a magyar nyelv lényegét, alapjait, legfőbb sajátosságait és rendszerét. Munkánk a magyar nyelv ismerettudományi szemléletére, az újra előtérbe került jelentéstani kutatások eredményeire, alak és jelentés kapcsolatának vizsgálatára, ezen belül is a hangszimbolikai kutatások fejleményeire, és legfőképpen a 150 éve kiadott, Czuczor Gergely és Fogarasi János által készített, a magyar nyelv szótárának nyelvtudományi szemléletére és eredményeire épül.
A kultúraváltás, a globalizációs és mobilizációs folyamatok a magyar nyelv életében is változásokhoz vezettek. A korábban helyhez kötöttebben élő, homogénebb közösségek ma már vegyesebb képet mutatnak. Az urbanizációval és a tömegkommunikáció elterjedésével nagyrészt általánossá vált a köznyelv ismerete, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a regionális sokszínűség ne éreztethetné hatását a beszélőközösség tagjainak a nyelvhasználatán is.
Szathmári István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, aki elsőként iskolát teremtett a stilisztikát illetően, összeállította a szintén első stilisztikatörténeti áttekintést.
A kötet felöleli a magyar formális nyelvészet magyarországi műhelyeinek munkáját, eredményeit – ennek következtében többféle iskola, elmélet és gyakorlat jelenik meg benne.
E kötet szerzői főleg az utóbbi évtizedekben szinte hisztérikus epidémiaként terjedő dilettáns nézetekkel foglakoznak, amelyek anyanyelvünket egyebek közt a törökkel, a sumerral, különféle indián nyelvekkel akarják rokonítani, sőt egyes botcsinálta nyelvészek szerint a magyar nyelvből keletkezett a világ összes nyelve...
A Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat 128. kötete az ELTE BTK Nyelvészeti Tudományos Diákkörének Alkalmazott Nyelvészeti Műhelye által 2010 decemberében rendezett hallgatói tudományos konferencia előadásainak írott változatát adja közre. A kötetben tizenkét tanulmány mutatja be az alkalmazott nyelvészet néhány hagyományos, ugyanakkor ma is aktuális kutatási területét.
A székelyek írása több embert érdekel, mint korábban bármikor. A szakirodalom gazdag, mégsem találtunk eddig olyan összefoglaló kötetet, amely megbízhatóan tájékoztatna a székely írás középkori emlékeiről, eredetéről, használatáról...
A magyar hunhagyomány és a székely írás átfogó bemutatása után (Nyelvrokonság és hunhagyomány, 2011 és A székely írás nyomában, 2014) a szerző azt kutatja, mit árul el a székely írás kultuszáról az írás két legkorábbi, nem székelyföldi templomban talált emléke: egy Nikolsburgban föllelt ábécé és egy Bolognából előkerült naptár.
A könyv a folyamatosságfüggőség grammatikai vetületét, azaz a konnexitást s annak is legkomplexebb összetevőjét, a szintaktikai eszközrendszert vizsgálja tankönyvi szövegekben.
A kisszótár a nyelvhasználat kulturális és társas-társadalmi beágyazottságát előtérbe helyező kutatási, illetve tudományterületek fogalmaival, valamint terminusaival foglalkozik. Szócikkei az alkalmazott szociolingvisztika, az interkulturális nyelvészet, a tágan értelmezett diskurzuselemzés és a nyelvészeti pragmatika köréből kerültek ki. Az első olyan magyar nyelvű, elsősorban felsőoktatási segédanyagként íródott nyelvészeti szakszótár, amely a magyar alkalmazott nyelvészet fentebb megadott területeire jellemző terminológia kifejtő és árnyalt értelmezésére vállalkozik.