Nyelvészet
A Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat 128. kötete az ELTE BTK Nyelvészeti Tudományos Diákkörének Alkalmazott Nyelvészeti Műhelye által 2010 decemberében rendezett hallgatói tudományos konferencia előadásainak írott változatát adja közre. A kötetben tizenkét tanulmány mutatja be az alkalmazott nyelvészet néhány hagyományos, ugyanakkor ma is aktuális kutatási területét.
A székelyek írása több embert érdekel, mint korábban bármikor. A szakirodalom gazdag, mégsem találtunk eddig olyan összefoglaló kötetet, amely megbízhatóan tájékoztatna a székely írás középkori emlékeiről, eredetéről, használatáról...
A magyar hunhagyomány és a székely írás átfogó bemutatása után (Nyelvrokonság és hunhagyomány, 2011 és A székely írás nyomában, 2014) a szerző azt kutatja, mit árul el a székely írás kultuszáról az írás két legkorábbi, nem székelyföldi templomban talált emléke: egy Nikolsburgban föllelt ábécé és egy Bolognából előkerült naptár.
Csallány Dezső könyvében 33 jelentős, rövidebb-hosszabb rovásírásos emléket mutat be az emlékek hiteles képével. Minden esetben ismerteti a rovásírásos emlék keletkezésének és fellelésének történetét, részletesen bemutatja az emlék korábbi vizsgálatának eredményeit, és megadja a véleménye szerinti helyes olvasatot is.
A könyv a folyamatosságfüggőség grammatikai vetületét, azaz a konnexitást s annak is legkomplexebb összetevőjét, a szintaktikai eszközrendszert vizsgálja tankönyvi szövegekben.
Az Állandó szókapcsolatok a rábaközi Mihályiban című kötet 1989‑ben jelent meg a Nyelvtudományi Értekezések 127. számaként. A 2022. évi új kiadásnak döntő oka, hogy már régóta nem kapható a szóban forgó könyv.
A kötet a jelhasználat egy fontos dimenziója, az állati és az állatokról szóló emberi jelhasználat bemutatásához kíván hozzájárulni. Célja az állati jelhasználat és az emberi kultúra állatszimbolikájának bemutatása, amelyet a zooszemiotika elméleti szempontjai és az állati jelhasználat néhány esetpéldája mellett irodalmi, történelmi, képzőművészeti és a kultúra számos egyéb területéről kiemelt példák elemzésével világítanak meg a tanulmányok.
Ez a könyv játszani hív. Anyanyelvi fejtörőkkel csalogatja a kedves olvasót egy kis kikapcsolódásra. Lehet egyénileg törni a fejünket egy-egy megoldáson, de családban, társaságban, csapatban jobban átélhetjük a játék izgalmát, a siker felemelő érzését.
Tudja, hogy kik viselték a kordát? Hány ember látta a monoszkópot? Milyen fegyver volt a dzsida? Honnan ered a higany szó? Gondolta volna, hogy a lukna egy régi gabonamérték? Az Anya – nyelv – kincs című feladatgyűjteményéből nyelvünk nyelvjárási és régi szavai mellett számos tudományterület kifejezéseit megismerheti.
A monografikus munkában összegzett kutatás két fő elméleti kérdés köré csoportosul. Egyfelől a magyar aspektusrendszer adekvát, több dimenziós modellezését célozza meg, másfelől részletes tárgyalását nyújtja a statikussággal, tehát az állapot aspektussal kapcsolatos problematikus kérdéseknek.
Meglehetősen különös nézetek láttak napvilágot az elmúlt évtizedekben az uráli nyelvek jelenlegi és egykori tárgyjelöléséről: némelyek szerint egyes nyelvekben a tárgyat a genitívuszrag jelöli, és így volt a legtávolabbi korokban is, mások viszont – főleg újabban – azzal számolnak, hogy *-m és *-t tárgyrag is volt az alapnyelvben. E könyv szerzője szerint a mai nyelvek vallomása alapján az utóbbi nézet helyes: az uráli alapnyelvben kétféle tárgyrag volt...
A könyv izgalmas utazásra hív a hangok világába, ráadásul nem akármilyen társaságban! A túra vezetői a téma legifjabb szakértői, a babák. Ők valami olyanra képesek, ami nemcsak a szülőket, de a kutatókat is bámulatba ejti: játszi könnyedséggel sajátítják el az anyanyelvüket. Vajon hogyan csinálhatják?
A kötet kifejezetten hiánypótló munka a magyar nyelvtudományban: a magyar szólás- és közmondáskutatásnak már régi adóssága egy ilyen jellegű összefoglalás. Főként leíró szempontból közelít a frazeológiai egységekhez: bemutatja bonyolult nyelvrendszerbeli helyüket, és behatóan elemzi meghatározásuk nehézségeit.
Az olvasó az első magyar nyelvű áttekintő gendernyelvészeti művet tartja kezében. A gendernyelvészet az alkalmazott nyelvészetnek az a résztudománya, amely a férfiak és a nők eltérő nyelvhasználatával, egymástól különböző kommunikációjával foglalkozik.
A kognitív nyelvészet olyan funkcionális nyelvmagyarázat, amely a beszélő ember megismerőképességeiből és az emberi kommunikáció fő jellemzőiből kiindulva mutatja be a nyelvet.
A bolgár nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv főágának déli szláv ágához tartozik. A déli szláv nyelveket geográfiai és nyelvi azonosságok, megfelelések jellemzik – nemcsak a földrajzi, területi elhelyezkedés köti össze őket, hanem a sajátos közös fonetikai, morfológiai, szintaktikai és lexikai sajátságok is...
Amikor a IX. században a szlávok első nagy tanítói, Konstantin-Cirill és Metód moráviai missziójukra készültek, nemcsak a szláv ábécét kellett megteremteniük, hanem a misszióhoz szükséges szent könyvek fordítása révén megvetették az óbolgár alapú első szláv liturgikus és irodalmi nyelv alapjait is.
A csoportdinamika a tanulói csoport vizsgálatának terepe. A kötet tanulmányai azzal a kérdéssel foglalkoznak: milyen tanulói közösségekre van szükség ahhoz, hogy osztálytermi környezetben sikeres nyelvtanulók dolgozhassanak.
A szakszövegek írásának és felhasználásának folyamata számos változáson ment keresztül az utóbbi években. Ez a megváltozott helyzet arra indított bennünket, hogy megvizsgáljuk a dokumentáció, a fordítás és a terminológia összefüggéseit, és közzétegyük eredményeinket; leírjuk a dokumentáció fajtáit és a dokumentációs folyamatot. E munka első közös eredménye ez a kötet, amelyet – reményeink szerint – a terminológia és a fordítás oktatásában is fel lehet majd használni segédanyagként.
Az Egy fa nem erdő című gyűjtemény a Szamosháti szótárban föllelhető 3700 szólást, közmondást, szóláshasonlatot, helyzetmondatot ‒ összefoglaló néven frazémát ‒ tartalmazza. Ez a szótár a frazémákat az első szavuk szerinti ábécérendben közli, megadja magyarázatukat, és gyakran a néprajzi hátterüket is bemutatja.
A kétnyelvűség vizsgálatának szükségességét a napjainkra megváltozott geopolitikai helyzet indokolja. Ma már nincs olyan ország a világon, amely területén ne élnének nyelvi kisebbségek, vagy ne lennének olyan egyének, akik valamilyen családi okból két nyelvet használnak a mindennapi életükben.