Nyelvészet
O. Nagy Gábor könyve a magyar szólások eredetét kutatja és elmeséli jelentésüket, tartalmukat, használatuk elterjedésének körülményeit.
Gyakran nem az okozza a bajt, amit mondunk, hanem az, ahogy mondjuk. Ez a könyv arra keresi a választ, hogy a beszélgetőpartnerek kölcsönös odafigyelése és jóindulata esetén is miért siklik félre sokszor egy beszélgetésünk, és ennek következtében, hogy mehet tönkre a kapcsolatunk a párunkkal, barátunkkal vagy munkatársunkkal. A nyelvészet világába most először bepillantó nyelvszakos egyetemistáknak különösen hasznos olvasmány.
A Mihályi tájszó- és névtár múltbeli és friss gyűjtések Mihályira vonatkozó adatainak a tömegét foglalja magában. Az első tulajdonnévi adatok 1198-ból valók, az utolsó tájszó 2022-ben került a könyvbe (a különbség 824 év).
Wacha Imre könyve közérthető módon ismerteti a „szavakon túli” kommunikáció számos eszközét. A könyv érdeme, hogy gyakorlati tanácsokat is ad.
Kötetünk 8250 örök érvényű igazságot tartalmaz szótárszerű elrendezésben. A nyelvünk hajdani gondolati-érzelmi gazdagságát bemutató kézikönyv ezeket értelmezi, s ahol szükséges, néprajzi-művelődéstörténeti megjegyzésekkel egészíti ki őket, mindezt népszerűsítő formában ‒ ám tudományos igényességgel, a nagyközönség számára összeállítva.
Mára felnőtt az első nemzedék, amely nem tudhatja, milyen internet nélkül élni. 2025-re pedig a világ munkaerejének kétharmadát ez a generáció fogja adni. Ők azok, akik számára a multimédia a papír, a sírva nevető smiley az év szava, és az okostelefon a toll, amivel saját történeteiket írják.
Vörös Ferenc könyve a magyar nyelvterület peremeinek nyelvi világába, a határon túli magyarság névhasználatának vizsgálatába kalauzolja el az Olvasót. Olyan kérdésekről esik szó a kötetben, hogy miképpen befolyásolták a határon túli magyarok névhasználatát a 20. századi történelmi változások, milyen különbségek figyelhetők meg az egyes régiók között, miért fontos a nevek vizsgálata a nyelvpolitika számára.
Kallós Ede (1882–1950) először 1943-ban megjelent Nevek és napok című kötete bőven ontja a keresztnevekhez fűződő magyarázatokat, azt a roppant művelődéstörténeti anyagot, ami egy-egy mindennapinak tetsző mai keresztnév mögött rejtőzik.
A kötet a női és a férfi beszéd beszédtervezési és temporális különbségeit vizsgálja akusztikai fonetikai módszerekkel. Célja annak bemutatása, milyen eltérések és hasonlóságok találhatók a női és a férfi beszédben.
A kötet tanulmányaiban a nyelvhasználat identitásformáló jelentősége kerül előtérbe, hiszen az önazonosság és a csoporthoz való kapcsolódás szempontjából meghatározó a nyelvi, ezáltal kulturális beágyazódás. Mind a nyelvhasználat minősége, mind a többnyelvűség esetében az anyanyelv és a többségi nyelv tanulása, használata, viszonyrendszere számos szociolingvisztikai és társadalmi kérdést vet fel.
A kötet célja, hogy az általános- és középiskolában is meghatározó Nyelv és társadalom témakör fölfedezéséhez nyújtson segítséget tanároknak és tanárjelölteknek egyaránt – de haszonnal forgathatja mindenki, akit érdekel a nyelv, a kultúra és a társadalom kapcsolata.
2018-ban ünnepelte 90. születésnapját a generatív nyelvtan elméletének megalkotója, Avram Noam Chomsky (Philadelphia, 1928. december 7.) amerikai nyelvész, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora, filozófus, politikai aktivista, előadó és lektor, a róla elnevezett Chomsky-hierarchia kidolgozója.
A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke kezdettől fogva tág értelemben közelítette meg az alkalmazott nyelvészet tárgyát, célját‚ módszereit és diszciplináris környezetét...
A Brit és Külföldi Bibliatársulat 1904-ben megjelent kiadványának reprint kiadása szövegmintákkal szemlélteti a világ 400 nyelvét és az egyes nyelvek változatos írásait.
Az alkalmazott nyelvészetet oktató egyetemi tanszékek – ELTE, Miskolci Egyetem, Pannon Egyetem, Szegedi Tudományegyetem hallgatói minden év tavaszán Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek Országos Találkozója keretében vázolják fel, adják elő kutatási témájuk egy-egy részét.
A Nyelvészeti kisszótár szótárszerű elrendezésben magyarázza a nyelvészeti szakszavakat, és egyúttal összefoglalja a modern nyelvészeti ismereteket is. Használója összegyűjtve találja meg benne a nyelvek leírásával, történetével, területi és társadalmi sokszínűségével, kommunikatív funkciójával és poétikai szerepével foglalkozó szakirodalomban előforduló szakszavakat. A magyar szótárirodalomban egyedülálló gazdagsággal 2500 fogalmat magyaráz, értelmez a kézikönyv.
A szerző a nyelvi játékok rendszerező összefoglalására vállalkozik jórészt magyar és német viccek, reklámok, sajtó- és irodalmi szövegek segítségével.
A Nyelv, politika, oktatás kiskönyvtár sorozat 3. kötetében található szemelvényeket Szépe György válogatta.
A könyv tizenkét írása a magyar nyelvterület peremeinek nyelvi világába és a nyelvjáráskutatás múltjába nyújt betekintést.
A Kölcsey Ferenc Minden Munkái sorozat legújabb kötete 1288 oldal terjedelemben közli Kölcsey összes nyelvtudományi írását, gyűjtését, továbbá a Mondolat és a Felelet a Mondolatra szövegét, mindezt részletekbe menő jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátva.