Nyelvészet
Minden társadalom, minden nép, nemzet, közösség életében vannak jeles történelmi napok és kiemelkedő fontosságúnak számító jelentős események, dátumok. Reményeink szerint 2007. november 23-24-e ilyen eseményként, ilyen dátumként kerül majd be a Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Karának történetébe...
Kötetünkben a gender szituációtól és kontextustól való függőségére világítanak rá például azok a tanulmányok, amelyek azt a nézőpontot közvetítik, hogy a genderre nemcsak hatással vannak a kommunikációt befolyásoló tényezők, hanem a gender maga is módosítja azokat.
A nemekről alkotott elképzelések, a nőkről és a férfiakról bennünk élő képek, metaforák és szimbólumok áthatják a gondolkodási sémáinkat, és fontos értelmezési keretet adnak a nőiség, a nőiesség, illetve a férfiség, a férfiasság interpretációjához is. Ezek a sztereotípiák különösen erősen hatnak, ha olyan kontextusokról van szó, mint a munkahelyi szituációk, az orvos-beteg kommunikáció, a szülői szerepek vagy a szervezeti kommunikáció.
A tanulmánykötet Klaudy Kinga, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék alapító tagja és tanszékvezetője utóbbi 12 évben (2008–2019) írt fordítástudományi tanulmányait tartalmazza.
A történeti nyelvtudomány mindezideig adós volt az állandósult szókapcsolatok nyelvtörténeti szempontú vizsgálatával, azok létrejöttének és későbbi változásainak leírásával. A kötet szerzője, Forgács Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora. Kutatásainak középpontjában a nyelvi változások kérdésköre mellett már jó ideje a frazeológia kérdései állnak.
Simonyi Zsigmond (1853–1919) neves nyelvész egy csokorra való tréfás mesét és anekdotát tett közzé – a nyelvjárásias kiejtést is jelölve – 1902-ben. A kötetben hosszabb-rövidebb történetek, mesék, adomák, beszélgetések, lakodalmi mondókák, találós kérdések, helységnevekkel kapcsolatos találós kérdések követik egymást, csábítva az olvasót arra, hogy ne tegye le a könyvet, élvezze a népi gondolkodásmód szellemes, humoros megnyilvánulásait.
Gondolta volna, hogy több ezer kifejezés közül választhatunk, ha jellemezni szeretnénk egy embert? A Tulajdonságszótárban 3150 külső és belső emberi tulajdonságot sorolunk fel és magyarázunk...
A Virágnévszótár minden korábbi munkánál részletesebben tárgyalja 340, hazánkban fellelhető mezei és kerti virág, illetve virágzó dísznövény nevének eredetét. A virágok nevének eredetét bemutató rész után a virág pontos és szakszerű leírása következik, majd gyakorlati útmutatót olvashatunk a virág neveléséről. A szótár 236 illusztrációt tartalmaz.
Zrínyi Miklósnak eddig nem volt szerencséje az utókor textológusaival: a művei kritikai kiadására irányuló igyekezet többször is kudarcba fulladt. Beke József Zrínyi-szótára azonban megteremtette a kellő alapozást a kritikai munkálatokhoz. Ha csupán a magyar nyelvtörténeti kutatás szempontjából tekintjük a szótár jelentőségét, akkor bízvást lehet állítani, hogy a magyar írói szótárak sorának gyarapítására aligha lehetett volna alkalmasabb életművet találni, mint amilyen Zrínyi Miklósé.
Tamás Ildikó e kötetével új dimenziót ad az eddigi gyermek- és diákfolklór-kutatásoknak. A hagyományostól eltérő perspektívából tekint a témára: a kreativitást, a verbális és vizuális kifejezésformák hátterét állítja középpontba. A műfaji átjárhatóságot hangsúlyozza, bemutatja az online és offline tér jelenségeinek kölcsönhatását és azt is, hogy a nyelvi, zenei és képi megnyilvánulások milyen sokrétűen kapcsolódhatnak egymáshoz.