Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Magyar nyelvtan

Paraméterek

Sorozat A magyar nyelv kézikönyvei
Szerző Hegedűs Rita
Cím Magyar nyelvtan
Alcím Formák, funkciók, összefüggések
Kiadó Tinta Könyvkiadó
Kiadás éve 2019
Terjedelem 560 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 963 409 158 5
Ár:
7.990 Ft
6.791 Ft
Kedvezmény: 15%

A magyar nyelv kultúránk legfőbb hordozója, értő ismerete elengedhetetlen feltétele az idegennyelv-tanulásnak is. A kötet célja, hogy megkönnyítse az átjárást a sajátos szerkezetű magyar és az idegen – elsősorban az indoeurópai – nyelvek között. Újszerű módon, összehasonlító-funkcionális megközelítéssel magyarázza a magyar nyelvi rendszer működését, pontosabban a működés rendszerét.

Leírás

A magyar nyelv kultúránk legfőbb hordozója, értő ismerete elengedhetetlen feltétele az idegennyelv-tanulásnak is. A Magyar nyelvtan – Formák, funkciók, összefüggések célja, hogy megkönnyítse az átjárást a sajátos szerkezetű magyar és az idegen – elsősorban az indoeurópai – nyelvek között. Újszerű módon, összehasonlító-funkcionális megközelítéssel magyarázza a magyar nyelvi rendszer működését, pontosabban a működés rendszerét.

A szerző, Hegedűs Rita több évtizedes gyakorlattal rendelkezik az idegennyelv-oktatás területén: a napjainkban működő, a magyart idegen nyelvként tanító tanárok nagy része az ő keze alatt szerezte meg az élő magyar nyelv tanításának elméleti és gyakorlati alapjait. Az ELTE-n eltöltött majd harminc év oktatói munkáját kiegészíti a PTE-n, a KRE-n és a berlini Humboldt Egyetemen végzett sikeres munkássága. Könyvében a merev szabályok felsorolása helyett a nyelvi elemeknek a közlés megformálásában betöltött szerepét helyezi középpontba.

Az I. rész (Formák) sorra veszi a magyar nyelv formai jellegzetességeit. Ez a fejezet áll a legközelebb a hagyományos grammatikákhoz. A gazdag magyar toldalékolási rendszer részletes tárgyalása mellett itt kapott helyet a szintaxis is: a mondat formai megközelítése – hasonlóan a szóéhoz – a funkció előtérbe helyezésével történik. A II. részben (Funkciók) kettős feladatot vállal magára a szerző. Egyrészt sorra veszi azokat a logikai-nyelvtani kategóriákat, amelyek alapján a nyelvhasználat során a beszélő és a hallgató rendezi mondanivalóját, másrészt átfogó kategóriákba sorolva ismerteti a kommunikációs funkciókat. A III. rész (Összefüggések) mélyrehatóan elemzi a Formák és Funkciók kapcsolatát. Kulcsot kap a kezébe a tanár, amellyel megnyithatja a tipológiailag különböző nyelvek közötti átjárót, valamint a hagyományos nyelvleírások által egymástól elzárt kategóriákat és nyelvi szinteket. Ebben a részben elevenné válnak a szigorú elmélet által megmerevített kognitív, történeti, valamint strukturális megközelítések. Az Olvasót segítik a könyvben található világos szerkezetű ábrák, táblázatok. A kötet végén lévő tárgymutató a gyors visszakeresést biztosítja.

Az új Magyar nyelvtan a 2004-ben azonos címmel megjelent nyelvtan közel kétszeresére bővített, átdolgozott változata. Újra elérhetővé válik a magyar mint idegen nyelv szakos tanári képzés és továbbképzések tananyagaként; biztos alapot nyújt az idegennyelv-tanároknak, fordítóknak; gyakorlatorientálttá teheti a szürke nyelvtanórákat. Segítségével a magyar nyelvtant oktató tanárok tudatosan készíthetik fel diákjaikat a kommunikáció vezérelte társadalom kihívásaira.

Írta: Hegedűs Rita

A magyar nyelv kézikönyvei 31.

Tartalom

Előszó

Bevezető gondolatok a nyelvi változásról

Köszönetnyilvánítás

I. rész: Formák

I.1. Bevezetés

I.2. A nyelv elemei. Szavak, szófajok, beszédrészek

I.3. Szókincsbővítés

I.4. A változások melegágya: a nyelv hangzó oldala

I.5. Egy kis morfofonológia

I.6. A névszók alaktana

I.7. Az ige alaktana

I.8. Mit takarnak a formák? Dióhéjban a szerkezetről

I.9. Az igenevek

I.10. A határozói funkciójú elemek

I.11. A névmások

I.12. A viszonyjelölő szófajok: a viszonyszók

I.13. A mondat alaktana

I.14. Mit állít az állítmány, mit jelez a jelző

I.15. Az összetett mondatok 

II. rész: Funkciók

II.1. Bevezetés 

II.2. „Tiszán innen, Dunán túl…” – A helyviszonyok kifejezése 

II.3. „Mához egy hétre már nem leszek itt…” – Az idő problémájáról 

II.4. „Te az enyém, én a tied” – Birtoklás, valamihez való tartozás

II.5. Volt egyszer egy… – Az egzisztencia kifejezése a magyarban 

II.6. „Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát” – A viszonyítás, összehasonlítás kifejezése 

II.7. „Kicsit szomorkás a hangulatom máma…” – A fok-mérték viszonylagossága

II.8. „Vizet prédikál és bort iszik” – Az ellentét kifejezése 

II.9. Ragyog az örömtől, bánatában sírva fakad – Az ok-okozati viszony

II.10. „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – A cél, szándék kifejezése 

II.11. „Méltóságtok mit parancsol?” – A megszólítás 

II.12. „Bújj, bújj, zöld ág” – A felszólítás 

II.13. „Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna” – Óhajtás, feltételhez kötöttség 

II.14. „Így kell ezt csinálni!” – Kell, lehet, szabad, tilos és társaik 

II.15. „Igaz, ami igaz…” – A pragmatikai tudatosság 

II.16. Kérdezz, felelek mindenre! – Néhány gondolat az információs struktúráról 

II.17. „A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?” – A függő beszéd 

II.18. „Lenni vagy nem lenni” – Állítás és tagadás 

II.19. „Zöldre van a rácsos kapu festve” – A személytelenség (passzivitás) kifejezése 

II.20. „Erre gyere, ne menj arra!” – A deiktikus funkció 

II.21. Szó szót követ… – A kapcsolattartó elemek 

III. rész: Összefüggések

III.1. Bevezetés 

III.2. A valóság körvonalai és határai

III.3. A mondat sarkalatos pontja: az ige 

III.4. A vonzatok (rectio) 

III.5. Tematikus szerepek a magyarban 

III.6. Az adott helyzetek tipológiája 

III.7. Esetkijelölés: a grammatikai esetek és a tematikus funkciók összefüggései

III.8. A szituáció aspektusa 

III.9. Az akcióminőség 

III.10. Nagy úr a muszáj – a modalitás labirintusa 

III.11. Két megnyilatkozás, két igei centrum egy mondat keretében  

III.12. Két megnyilatkozás egy mondat keretében – az igenevek 

III.13. Convenientia: egyeztetés a magyarban 

III.14. „Helyettem, kis virág” – a névmásítás 

III.15. „Hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem…” – a szórend 

Zárógondolatok egy korántsem lezárt vállalkozáshoz 

Irodalom 

Tárgymutató