Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Magyarország és az arab térség

Paraméterek

Szerző J. Nagy László
Cím Magyarország és az arab térség
Alcím Kapcsolatok, vélemények, álláspontok 1947-1975
Kiadó JATEPress
Kiadás éve 2006
Terjedelem 160 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN JATE08
Ár:
2.205 Ft
2.094 Ft
Kedvezmény: 5%

Leírás

Magyarországnak az elmúlt évszázadokban különleges érdeke nem fűződött az arab világhoz. Az érdeklődés is a 19. század utolsó évtizedében nyilvánult meg, ekkor is elsősorban – szinte kizárólag – a térség meghatározó állama, Egyiptom iránt. A Nílus-parti ország az, amely a későbbiekben is – napjainkig bezárólag – leginkább az érdeklődésünk középpontjában áll. Ezt – érthetően – más országok is elmondhatják, hiszen ami a fáraók országában történik, az ország gazdasági, politikai, kulturális súlyánál fogva, az nagyon komolyan kihat az egész térségre, sőt nem ritkán a nemzetközi kapcsolatokra, a világpolitikára is. A második világháború után, a hidegháború évtizedeiben a térség szerepe felértékelődött. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a nagy amerikai elnöki doktrínák (1947 Truman, 1957 Eisenhower, 1980 Carter) a térségre vonatkoztak. Magyarország külpolitikai tevékenységének – Moszkva érdekeinek megfelelően – egyik igen fontos területévé vált. Ezért sem érdektelen annak bemutatása, hogy hazánk milyen kapcsolatot tartott fenn az arab országokkal, illetve hogyan vélekedett az ott zajló eseményekről.
Nem volt célunk klasszikus kapcsolattörténetet írni. Természetesen fontos részét képezi ez is e munkának. Szólunk gazdasági, kulturális kapcsolatainkról, sőt érintjük a sport (futball) területét is. A középpontba azonban a politikaiakat helyeztük. Ezt is elsősorban úgy tettük, hogy bemutatjuk a magyar vezetés véleményét. A vezetést tágan értelmeztük: benne foglaltatnak a diplomaták, a minisztériumi beosztottak, a pártapparátusban dolgozók és az ország tényleges párt- és állami vezetői. Nem túlozzuk el a kommentárokat, magyarázatokat, értékeléseket, hanem inkább hosszan idézzük a dokumentumokat, „beszéltetjük a forrásokat”.
Az olvasónak azonnal feltűnik, hogy külön az arab-izraeli viszonnyal, pontosabban Izrael Államhoz való viszonyunkkal, az izraeli politikával nem foglalkozunk. Ez szándékos volt, ugyanis – véleményünk szerint – az egy teljesen önálló, specifikus jegyekkel is rendelkező téma. Természetesen mindig jelen van, de csak annyira, hogy a tárgyalt részek, események érthetőek legyenek. A munka kicsit az arab világ története magyar szemmel. Nem tagadjuk, hogy van benne szubjektivitás is, mivel a térség történetének nem minden mozzanatát, összetevőjét tárgyaljuk. Csak azokat, amelyeket fontosnak tartottunk. Szubjektivitásunk ennyiben ki is merül. Törekedtünk arra, hogy a lehető legobjektívebbek legyünk. Reméljük, hogy ez sikerült, és valóban a legfontosabb történésekre összpontosítottunk. 

Tartalom

Előszó
Magyarok az arab-mediterrán térségben a 16-20. században
A külpolitikai irányvonal és az arab országok
Az egyiptomi kapcsolat, 1947-1957
Monarchia és Szabad Tisztek
A fegyverüzlet
Szuez-Budapest 1956
Az arab egység és az iraki forradalom
Az Egyesült Arab Köztársaság
Az iraki forradalom
A Maghreb térség, Magyarország és az algériai háború, 1954-1962
A protektorátusok
Az algériai háború első évei
Algéria – hidegháborús tét?
Nasszer elvtárs, Ben Bella elvtárs
Bővülő kapcsolatok – az 1960-as évek
Puccsok, háborúk, „kiigazítások" időszaka, 1965 – 1973
Algéria: a „szocializmus” kiigazítása
A Baasz Párt uralma Szíriában
A villámháború és következménye
„Kiigazítások” Szíriában és Irakban
A monarchia megdöntése Líbiában
Nacionalisták és kommunisták konfrontációja Szudánban
Egyiptom: „kiigazítás” és háború
Magyarország és a palesztin probléma
Zárszó. Kapcsolataink az 1970-es évek közepén
Dokumentumok
1. Franciaország Barátainak Magyar Egyesülete 1943. július 4-i algíri közgyűlésén egyhangúlag elfogadott határozata
2. A Szabad Tisztek és az egyiptomi kommunisták kapcsolata, 1952
3. A francia követ tiltakozása a Magyar Rádió arab nyelvű adása ügyében, 1955. szeptember 28.
4. Az ún. magyar kérdés az ENSZ-ben és az arab országok. Magyar kormányküldöttség Egyiptomban 1957-ben
5. Gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink Egyiptommal az 1950-es évek végén
6. Az Egyesült Arab Köztársaság megalakulása és a szíriai közvélemény
7. Az iraki forradalom előkészítése, 1958
8. Kapcsolataink az arab országokkal az 1960-as évek közepén
9. Algéria politikai helyzete az 1965. júniusi puccs után
10. A palesztin felszabadítási mozgalom, 1970
11. A kommunista-nacionalista együttműködés problémái Szíriában, 1971
12. Szaddam Husszein politikai portréja, 1975
Forrás és irodalom