Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Magyarország és az arab világ 1947-1989

Paraméterek

Szerző J. Nagy László
Cím Magyarország és az arab világ 1947–1989
Kiadó JATEPress
Kiadás éve 2017
Terjedelem 342 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 315 353 6
Ár:
4.725 Ft
4.488 Ft
Kedvezmény: 5%

Kötetünk az arab világ története magyar szemmel. Magyarországnak az elmúlt évszázadokban különleges érdeke nem fűződött az arab világhoz. Az érdeklődés a 19. század utolsó évtizedében nyilvánult meg, ekkor is elsősorban, szinte kizárólag a térség meghatározó állama, Egyiptom iránt. (...) Jelen munka alaposan kibővített és átdolgozott kiadása a Magyarország és az arab térség című, 2006-ban megjelent könyvnek, amely 1975-ig tárgyalta az eseményeket.

Leírás

Magyarországnak az elmúlt évszázadokban különleges érdeke nem fűződött az arab világhoz. Az érdeklődés a 19. század utolsó évtizedében nyilvánult meg, ekkor is elsősorban, szinte kizárólag a térség meghatározó állama, Egyiptom iránt. A Nílus-parti ország az, ami a későbbiekben is – napjainkig bezárólag – leginkább az érdeklődésünk középpontjában áll. Ezt – érthetően – más országok is elmondhatják, hiszen ami a fáraók országában történik, az – az ország gazdasági, politikai, kulturális súlyánál fogva – nagyon komolyan kihat az egész térségre, sőt nem ritkán a nemzetközi kapcsolatokra, a világpolitikára is. A második világháború után, a hidegháború évtizedeiben a térség szerepe felértékelődött. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a nagy amerikai elnöki doktrínák (1947 Truman, 1957 Eisenhower, 1980 Carter) mind a térségre vonatkoztak. Az arab világ – Moszkva érdekeinek megfelelően – ezekben az években vált Magyarország külpolitikai tevékenységének egyik igen fontos területévé, a külügyminisztériumi zsargont követve „kiemelt relációvá”. Ezért sem érdektelen annak bemutatása, hogy hazánk milyen kapcsolatot tartott fenn az arab országokkal, illetve hogyan vélekedett az ott zajló eseményekről.
Nem célunk klasszikus kapcsolattörténetet írni. Természetesen fontos részét képezi ez is e munkának. Szólunk gazdasági, kulturális kapcsolatainkról, sőt érintjük a sport (futball) területét is. A középpontba azonban a politikai kapcsolatokat helyeztük. Ezt is elsősorban úgy, hogy bemutatjuk a magyar vezetés véleményét. A vezetést tágan értelmeztük: benne foglaltatnak a diplomaták, a minisztériumi beosztottak, a pártapparátusban dolgozók és az ország tényleges párt- és állami vezetői. Vizsgáltuk azt is, hogy az arab világ eseményei hogyan jelentek meg a sajtóban. Nem túlozzuk el a kommentárokat, magyarázatokat, értékeléseket, hanem inkább hosszan idézzük a dokumentumokat, „beszéltetjük a forrásokat”.
Az olvasónak azonnal feltűnik, hogy külön az arab–izraeli viszonnyal, pontosabban Izrael Államhoz való viszonyunkkal, az izraeli politikával nem foglalkozunk. Ez szándékos döntés, ugyanis – véleményünk szerint – az egy teljesen önálló, specifikus jegyekkel is rendelkező téma. Természetesen mindig jelen van, de csak annyira, hogy a tárgyalt részek, események érthetők legyenek.
Jelen munka alaposan kibővített és átdolgozott kiadása a Magyarország és az arab térség című, 2006-ban megjelent könyvnek, amely 1975-ig tárgyalta az eseményeket. A tengernyi irodalomból, beleértve a szakfolyóiratokban megjelent cikkeket is, csupán a legfontosabbakat jelöltük meg a bibliográfiában. Az arab nevek átírásakor nem követtük az akadémiai szabályokat, hanem az egyszerűség kedvéért a kiejtést vettük alapul. S végezetül: reméljük, hogy célunknak megfelelően e könyv némi segítséget nyújt a térség problémáinak megértéséhez, de legalábbis megismeréséhez, hozzájárul Magyarország külkapcsolatainak történetéhez s kicsit a nemzetközi kapcsolatokéhoz is.
 
Írta: J. Nagy László
Lektor: Dr. Ferwagner Péter Ákos, Dr. Kalmár Zoltán

Tartalom

Előszó
Magyarok az arab-mediterrán térségben a 16–20. században
Az újrakezdett kapcsolatok bővülése 1947–1955
Az egyiptomi monarchia és Magyarország, 1947–1952
Kapcsolataink első évei a forradalmi Egyiptommal
Futball és politika
Magyarország és az egyiptomi–csehszlovák fegyverüzlet
Változó, megújuló külpolitika
A szocialista arabizmus sikeres évei, kapcsolataink bővülése és elmélyülése
Szuez–Budapest 1956
Az arab egység és az iraki forradalom
Az Egyesült Arab Köztársaság
Az iraki forradalom
A Magreb és Magyarország
A protektorátusok
Az algériai háború első évei
Algéria – hidegháborús tét?
Kapcsolataink Egyiptommal az 1960-as években
A gazdaság, a kultúra, a sport és a tudomány területe
Magas szintű látogatások
A magyar–algériai kapcsolatok az 1960-as években
A Ben Bella-korszak: szocialista opció
A „szocializmus” kiigazítása
Kapcsolataink a gazdaság (kereskedelem), a kultúra és a sport területén
A Baasz Párt hatalomra jutása Szíriában és Irakban
Bővülő kapcsolatok az 1960-as években
A két Jemen
Kuvait, Jordánia, Libanon
Tunézia, Marokkó, Mauritánia, Líbia
A villámháború és Magyarország
Egy korszak vége, Nasszer halála
Az arabizmus palesztinizálódása: egyezség és széthúzás. Akadozó, de nem szűnő kapcsolatok
A forradalmi Líbia
Nacionalisták és kommunisták konfrontációja Szudánban
Kiigazítás és korlátozott háború, Egyiptom a Nasszer halálát követő években
Magyarország és a palesztin probléma
Kapcsolataink a Közel-Keleten
Partnereink a Magreb-térségben
Camp David, a nem létező arab egység újabb bizonyítéka
Az arabizmus gyorsuló iszlamizálódása. Átalakuló kapcsolatok
Az iszlám politikai szerepének növekedése az 1970-es évtizedben
Az arab térség jelentőségének megnövekedése a magyar külkapcsolatokban az 1980-as években
Irány az Öböl!
Az iraki–iráni háború
Javuló kapcsolatok Egyiptommal, a posztszadati évek
Szíria: nem egyszerű, de kiszámítható partner
Válság és kiútkeresés a palesztin mozgalomban
A megbízhatatlan partner, Líbia
A magrebi kapcsolat, a megbízható és stabil Algéria
A rendszerválás és a magyar–arab kapcsolatok
Mellékletek
Fontosabb évszámok és események
A diplomáciai kapcsolatok létesítésének éve Magyarország és az arab államok között
Rövidítések
Forrás és irodalom
Dokumentumok
La Hongrie et le monde arabe 1947–1989 (résumé)