Márka és márkanév
Paraméterek
| Sorozat | Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához |
| Szerző | Kovács László |
| Cím | Márka és márkanév |
| Alcím | Márkakutatás és nyelvészet – metszéspontok, lehetőségek, kihívások (2., átdolgozott kiadás) |
| Kiadó | Tinta Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2017 |
| Terjedelem | 364 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 409 206 3 |
|
A márkákkal foglalkozó szakirodalom Magyarországon többnyire a marketing, illetve a gazdaságtudomány eszközeivel és nézőpontjából vizsgálja a márkák tulajdonságait. A márkák (pontosabban a márkanevek) ugyanakkor nyelvi jelek is: szókészletünk és mentális lexikonunk részei. |
|
|
|
Leírás
A márkákkal foglalkozó szakirodalom Magyarországon többnyire a marketing, illetve a gazdaságtudomány eszközeivel és nézőpontjából vizsgálja a márkák tulajdonságait. A márkák (pontosabban a márkanevek) ugyanakkor nyelvi jelek is: szókészletünk és mentális lexikonunk részei. Ebből következik, hogy a márkanevek nyelvészeti, közelebbről alkalmazott nyelvészeti eszközökkel és módszerekkel is vizsgálhatók. Jelen kötet elsődleges célja, hogy bemutassa, milyen (alkalmazott) nyelvészeti eszközök, milyen formában használhatóak a márkák és a márkanevek vizsgálatában és hogy a(z) (alkalmazott) nyelvtudomány mivel tud hozzájárulni egyrészt a márkák pontosabb megismeréséhez, másrészt a márkák értékének növeléséhez. A márkák és a márkanevek azonban csak akkor lesznek erősek, a márkák pedig ezzel együtt sikeresek, ha a márka és annak neve bekerül mentális lexikonunkba, majd ott rögzül. Ez az integrációs folyamat azt eredményezi, hogy a márka neve a mentális lexikon más elemeivel (köznyelvi szavakkal, más tulajdonnevekkel, márkanevekkel) kapcsolatokat alakít ki. A bemutatott empirikus kutatás ezért azt vizsgálja, hogy milyen tényezők befolyásolják a márkanevek kapcsolatrendszerét a mentális lexikonban. A kötet elsősorban interdiszciplináris szakmai – egyaránt nyelvész és marketingszakember – célközönséget szem előtt tartva készült; haszonnal forgathatja azonban mindenki, aki nyelvészeti szempontból szeretne a márkákhoz közelíteni, és szeretné megérteni, hogy miért fontos a márkák nevének nyelvészeti indíttatású vizsgálata.
Tinta Könyvkiadó, 2017.
Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 197.
Írta: Kovács László
Lektor: Fojtik János, Lengyel Zsolt, Vörös Ottó
Sorozatszerkesztő: Kiss Gábor
Tartalom
Előszó
1. Bevezetés
2. A márkák szerepe a gazdaságban
2.1. Termékek és márkák
2.2. Mi a márka?
2.3. A márkák legfontosabb jellemzői
2.4. A márkanév a marketingben
3. A márka és a márkanév, mint nyelvészeti kutatások tárgya: diszciplínák és módszerek
3.1. A márkanevek névtani kérdései
3.1.1. Terminológiai kérdések
3.1.2. A márkanév mint tulajdonnév
3.1.3. A márkanevek csoportosítási lehetőségei
3.1.4. A márkanevek komplex rendszerezési lehetőségei
3.1.5. A márkanevek további névtani vizsgálati lehetőségei
3.2. A márkanevek helyesírási kérdései
3.3. A márkanevek és a fonetika
3.4. A márkanevek és a morfológia
3.5. A márkanevek szemantikai vizsgálata
3.6. A márkanevek szintaktikai vizsgálata
3.7. A márkanevek és a neurolingvisztika
3.8. A márkanevek és a fordítástudomány
3.9. A márkanevek és a nyelv(i) tervezés
3.10. A márkanevek és a szaknyelvkutatás
3.11. Lexikológia és lexikográfia a márkanevek vizsgálatában
3.12. A márkanevek és a szociolingvisztika
3.13. A márkanevek és a kétnyelvűség
4. A márkanevek kognitív reprezentációja
4.1. A kognitív megközelítések és a márkanevek
4.1.1. A jelentésalkotás, mint kognitív tevékenység
4.1.2. Kategorizálás
4.1.2.1. Horizontális kategorizálás
4.1.2.2. Vertikális kategorizálás
4.1.2.3. Ad-hoc kognitív kategorizálás
4.1.2.4. Márkák és márkanevek kategorizálási összefüggései
4.1.3. Komplex kognitív struktúrák
4.2. A márkanevek és a pszicholingvisztika
4.2.1. A mentális lexikon
4.2.2. Asszociációs vizsgálatok – nyelvtudomány és márkakutatás metszéspontján
4.2.3. Asszociációs vizsgálatok – márkakutatás
4.3. Márkanevek asszociációi – áttekintés
4.3.1. A kezdetek – Geissler
4.3.2. A márkakutatás klasszikusa – Aaker
4.3.3. Stratégiai márkamenedzsment – Keller
4.3.4. Sémák és szemantikai hálózatok – Esch
4.3.5. Márkák az elmében – Franzen és Bouwman
5. Kognitív márkareprezentáció – empirikus eredmények
5.1. Magyar márkanevek azonosíthatósága
5.2. Márkaasszociációs vizsgálatok
5.2.1. Anyag, módszer, kísérleti személyek
5.2.2. Az asszociációk kategorizálása
5.3. A márkaasszociációs vizsgálatok eredményei
5.3.1. A márkaasszociációs adatbázis általános jellemzői
5.3.2. Márkanevek és közszavak asszociációs struktúrái
5.3.3. Márkanevek és tulajdonnevek asszociációs struktúrái
5.3.4. Objektív és szubjektív asszociációk
5.3.5. Attitűdök és asszociációk
5.3.6. A marketingkommunikációs tevékenység hatása az asszociációkra
5.3.7. Termékkategóriák és asszociációk
5.3.8. A termék és a márka asszociációi
5.3.9. Márkák asszociációi más márkákra
5.3.10. Képi asszociációk
5.3.11. A márkanevek nem márkanévi asszociációi
5.3.12. Fonetikai asszociációk
5.3.13. A fordítás, mint asszociáció
5.4. További vizsgálati lehetőségek
5.4.1. Pozitív és negatív asszociációk
5.4.2. A márka típusainak megnevezése
5.4.3. A márkák és a gender
5.5. Interdiszciplináris elemzések
5.5.1. Asszociációk és személygépkocsimárkák
5.5.2. Márkák interkulturális vizsgálata
5.5.3. Márkák és hálózatok
5.6. Márkaasszociációs kutatások módszertani tapasztalatai
5.7. Összegzés
6. Márkakutatás és (alkalmazott) nyelvtudomány – metszéspontok, lehetőségek, perspektívák
6.1. Feladatok és diszciplínák
6.2. Márkanév létrehozása
6.2.1. A névadás folyamata
6.2.2. A jó márkanév jellemzői
6.2.3. A névadási folyamat további összefüggései
6.3. A márkanév változtatása
6.4. Márkák és márkák nevének menedzselése
Összefoglalás és kitekintés
Irodalom
Mellékletek
