Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Matematikai intelligencia és kognitív kontroll

Paraméterek

Szerző Kondé Zoltán
Cím Matematikai intelligencia és kognitív kontroll
Kiadó Debreceni Egyetemi Kiadó
Kiadás éve 2016
Terjedelem 220 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 318 612 1
Ár:
2.100 Ft
1.890 Ft
Kedvezmény: 10%
A matematikának, a matematikai képességeknek számos érdekes vonatkozása van a pszichológia nézőpontjából a csecsemő matematikai érzékétől, a naiv matematikától, a matematikai képességek fejlődésének és fejleszthetőségének kérdésein át a kultúra matematikai képességeket befolyásoló hatásáig...

Leírás

„Hogyan lehetséges, hogy némely ember nem érti a matematikát? Ha a matematika kizárólag logikai, s ekként minden normális elme számára érvényes szabályokra épül; ha bizonyossága a józan ész, senki épeszű ember által el nem utasítható elvein nyugszik hogyan lehetséges, hogy mégis megannyi ember számára felfoghatatlan” (Poincaré, 1924/1973, 77. o.). E gondolat továbbviteleképpen kérdezhetjük, hogyan lehetséges, hogy némely ember jobban érti és műveli a matematikát, mint mások és hogy vannak kiváló matematikusok, azaz hogyan lehetséges matematikai zsenialitás? Jóllehet, jelentős egyéni különbségek mutatkoznak a matematikai képességek területén a diszkalkulia különféle formáitól a matematikai géniuszig, az embernek minden bizonnyal veleszületett érzéke van a számok használatára, a külvilág számszerűsíthető, mennyiségi, számosságon alapuló vonatkozásaival kapcsolatban. Valamennyi kultúra, kisebb vagy nagyobb mértékben, értékeli az emberi intelligencia e speciális megnyilvánulási formáját, nagymértékben felhasználja a világ matematikailag szervezett mentális (úgynevezett mentális matematika) és ‘objektivált’ reprezentációján (matematika, mint tudomány) alapuló készségeket és produktumokat. A matematikának, a matematikai képességeknek számos érdekes vonatkozása van a pszichológia nézőpontjából a csecsemő matematikai érzékétől, a naiv matematikától, a matematikai képességek fejlődésének és fejleszthetőségének kérdésein át a kultúra matematikai képességeket befolyásoló hatásáig. A fentebbi idézet, némi módosítással (a logikai szabályok és elvek pszichológiai szabályokra és elvekre történő felcserélése után) jól illusztrálhatja a pszichológia alapvető hozzáállását mindezekhez a problémákhoz. Nevezetesen azon törekvését, mely az átlagostól – mindkét véglet irányába – való eltérést az átlagos, a normális, a hétköznapi felől – egyúttal az átlagos értelmét kiterjesztve – próbálja értelmezni, még ha sok esetben, praktikus okokból a kiindulópont, a vizsgálatok tárgya éppen a rendellenes (patológiás vagy kiváló). Vizsgálatunk ebben a szellemben a matematikai gondolkodás jobb megértését célozza azáltal, hogy a matematikai képességek ‘normális’ (statisztikai értelemben) eloszlásának felső tartományát, azaz a matematikai kiválóságot teszi a vizsgálódás tárgyává és megpróbálja az emberi elme működésének ‘normális’ (általános pszichológiai értelemben) szabályszerűségei szerint értelmezni.
A dolgozat első része két alapvetőnek mondható problémára koncentrálva a pszichológia tudományának egyik, mondhatni örökös distinkciója mentén szerveződik, egyfelől a mi kérdését érintve a felépítésre, a képességek szerveződésére vonatkozó, ‘strukturális’, másfelől a hogyan kérdését érintve a működés mikéntjére vonatkozó, funkcionális problémák áttekintésével. Az első, a szerveződés, a struktúra kérdésének megválaszolása, mintegy definíciós szándékkal a matematikai gondolkodás, a ma tematikai kiválóság körülírását célozza a tudományban kialakult, a pszichés jelenségek értelmezési kereteként szolgáló fogalmi, történeti ‘gestaltokra’, mindenekelőtt az intelligencia és részben a tehetség elméleteire történő hivatkozással. Más szóval, az intellektuális kiválóságról szóló tudományos nézetek áttekintését követően megkíséreljük elhelyezni a matematikai képességeket az emberi képességek rendszerében, és értelmezni e rendszer leírására törekvő intelligencia és tehetség modellek fogalmi hálójában. A matematikai gondolkodás intelligenciaként történő meghatározása az intelligencia kifejezésben benne rejlő kettős értelemből (1. intelligencia, intellektus, mint az értelmi képességek összessége, gyűjtő fogalma; 2. intelligencia, mint kiválóság az egyes területeken, képességekben) következően lehetővé teszi számunkra, hogy matematikai gondolkodás megértésére vonatkozó pszichológiai vizsgálódás két alapvető aspektusát, a matematikai készség alapjaira és a matematika területén megfigyelhető egyéni különbségek okaira irányuló kérdést összekapcsoljuk és egyetlen probléma két oldalaként tudjuk bemutatni.
A működésmód, a funkció problémájának boncolgatása a másik oldalról azoknak az elgondolásoknak, elméleteknek az áttekintését jelenti, melyek annak megértését teszik lehetővé, hogy – szándékolt hozzávetőlegességgel fogalmazva – hogyan működhet az elme, miközben matematikát művel és produkál, hogyan kapcsolható egyebek mellett a matematikai gondolkodás is az elme általános működési folyamataihoz. Más szóval, az intelligencia, a tehetség átfogó, jelenségszintű, leíró kategóriáit elemi – alkalmasint az idegrendszeri folyamatokhoz való kapcsolást, lehorgonyozást is biztosító, és ilyen értelemben köztes – szinten magyarázó, funkcionális modellek alkalmazhatóságának a kérdését jelenti a matematikai gondolkodás és a matematikai kiválóság megértésének szempontjából. Ennek megfelelően áttekintjük a kognitív pszichológia – elsősorban a kontroll, a szabályozás, a figyelem és a munka emlékezet folyamatait magyarázó – elméleteit, melyek jelen állás szerint a legígéretesebb lehetőséget jelentik az emberi intelligencia funkcionális magyarázata számára, és amelyek segítségével kísérletet teszünk a matematikai intelligencia magyarázatára.
A dolgozat második részében bemutatandó vizsgálatsorozat keretében empirikus érveket próbáltunk gyűjteni a matematikai intelligencia (mindkét említett értelemben) információfeldolgozási folyamatok sajátosságai felőli értelmezhetősége mellett. Közelebbről ez azt jelenti elsősorban, hogy kísérletet teszünk a feldolgozás fölött gyakorolt, sokoldalú kontroll hatékonyságára visszavezetni a matematikai intelligencia területén megfigyelhető egyéni különbségeket. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy a matematikai intelligenciát, mint az intellektuális képességek sajátos szerveződését egyúttal elemi folyamatok, főképp a kontrollban, ellenőrzésben, szabályozásban szerepet játszó folyamatok sajátos szerveződéseként értelmezzük.
Vizsgálatunkban három laboratóriumi kísérletben vizsgáljuk a figyelmi kontrollfolyamatok, azaz a figyelmi váltás, a figyelmi szelekció jelenségeit, és pszichometrikus eszközökkel teszteljük az általános intelligencia és munkamemória kapacitás nagyságát, valamint a figyelmi kontrollra gyakorolt hatásukat. Következtetéseink a munkamemória elméletében értelmezett, ugyanakkor a figyelemkutatás módszertana szerint tanulmányozott végrehajtói kontroll folyamatok hatékonyságának a matematikai intelligencia ‘nagysága’ szerinti eltérésein alapulnak.
 
Szerkesztette: Czigler István

Tartalom

Bevezetés
I. RÉSZ: SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS
1. INTELLIGENCIA ÉS EMBERI KÉPESSÉGEK
1.1. PSZICHOMETRIKUS MEGKÖZELÍTÉS
1.2. BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS
1.3. KONTEXTUÁLIS ÉS KOMPLEX MEGKÖZELÍTÉS
1.4. TEHETSÉGELMÉLETEK
2. MATEMATIKAI INTELLIGENCIA ÉS MATEMATIKAI KÉPESSÉGEK
3. KOGNITÍV KONTROLL ÉS A MUNKAMEMÓRIA ELMÉLETE
3.1. KONTROLL ÉS SZÁBÁLYOZÁS
3.2. A MUNKAMEMÓRIA ELMÉLETE
3.2.1. KÖZPONTI VÉGREHAJTÓ
3.2.2. A VÉGREHAJTÓI FUNKCIÓK FIGYELMI ASPEKTIJSAI
3.2.2.1. FIGYELMI SZELEKCIÓ
3.2.2.2. FIGYELMI VÁLTÁS
4. MUNKAMEMÓRIA ÉS INTELLIGENCIA
5. MUNKAMEMÓRIA ÉS MATEMATIKAI GONDOLKODÁS
II. RÉSZ: EMPIRIKUS VIZSGÁLATOK
6. A VIZSGÁLAT ÁTTEKINTÉSE ÉS A HIPOTÉZISEK
7. A MATEMATIKAI TEHETSÉGEK AZONOSÍTÁSA
7.1. ELŐZETES MEGJEGYZÉSEK
7.2. A VIZSGÁLATI SZEMÉLYEK KIVÁLASZTÁSA
7.2.1. A VIZSGÁLATBA VONT KOROSZTÁLY
7.2.2. VIZSGÁLATI HELYSZÍN
7.2.3. SZEMÉLYEK
7.2.4. KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK
7.2.5. VIZSGÁLATI ESZKÖZÖK
7.2.6. VIZSGÁLATI KÖRÜLMÉNYEK
7.2.7. EREDMÉNYEK
7.3. MEGBESZÉLÉS
7.4. A CSOPORTBA SOROLÁS MÓDSZERE
8. LABORATÓRIUMI KÍSÉRLETEK
8.1. RANDOM FIGYELMI VÁLTÁSOK VIZSGÁLATA
8.1.1. MÓDSZEREK
8.1.1.1. SZEMÉLYEK
8.1.1.2. ESZKÖZÖK
8.1.1.3. INGEREK ÉS FELADATOK
8.1.1.4. ELRENDEZÉS
8.1.2. EREDMÉNYEK
8.1.2.1. REAKCIÓIDŐ ELEMZÉS
8.1.2.1.1. ALAPJELENSÉGEK
8.1.2.1.2. CSOPORTOK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK
8.1.2.1.3. VÁLTÁSI VESZTESÉG ÉS MATEMATIKAI INTELLIGENCIA, ÁLTALÁNOS INTELLIGENCIA, NEMI KÜLÖNBSÉGEK
8.1.2.2. HIBAELEMZÉS
8.1.2.2.1. ALAPJELENSÉGEK
8.1.2.2.2. CSOPORTOK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK
8.1.2.2.3. VÁLTÁSI VESZTESÉG ÉS MATEMATIKAI INTELLIGENCIA, ÁLTALÁNOS INTELLIGENCIA, NEMI KÜLÖNBSÉGEK
8.1.3. MEGBESZÉLÉS
8.2. BEJÓSOLHATÓ FIGYELMI VÁLTÁSOK VIZSGÁLATA
8.2.1. MÓDSZEREK
8.2.1.1. INGEREK ÉS FELADATOK
8.2.1.2. ELRENDEZÉS
8.2.2. EREDMÉNYEK
8.2.2.1. REAKCIÓIDŐ ELEMZÉS
8.2.2.1.1. ALAPJELENSÉGEK
8.2.2.1.2. CSOPORTOK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK
8.2.2.1.3. VÁLTÁSI VESZTESÉG ÉS MATEMATIKAI INTELLIGENCIA, ÁLTALÁNOS INTELLIGENCIA, NEMI KÜLÖNBSÉGEK
8.2.2.2. HIBAELEMZÉS
8.2.2.2.1. ALAPJELENSÉGEK
8.2.2.2.2. ‘KIHAGYÁS’
8.2.2.2.3. ‘TÉVES RIASZTÁS’
8.2.2.2.4. CSOPORTOK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK
8.2.2.2.5. VÁLTÁSI VESZTESÉG ÉS MATEMATIKAI INTELLIGENCIA, ÁLTALÁNOS INTELLIGENCIA, NEMI KÜLÖNBSÉGEK
8.2.3. MEGBESZÉLÉS
8.3. A FIGYELMI SZELEKCIÓ JELENSÉGEINEK VIZSGÁLATA
8.3.1. MÓDSZEREK
8.3.1.1. INGEREK ÉS FELADATOK
8.3.1.2. ELRENDEZÉS
8.3.2. EREDMÉNYEK
8.3.2.1. REAKCIÓIDŐ ELEMZÉS
8.3.2.1.1. ALAPJELENSÉGEK
8.3.2.1.2. CSOPORTOK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK
8.3.2.1.3. SZELEKCIÓS VESZTESÉG ÉS MATEMATIKAI INTELLIGENCIA, ÁLTALÁNOS INTELLIGENCIA, NEMI KÜLÖNBSÉGEK
8.3.2.2. HIBAELEMZÉS
8.3.2.2.1. ALAPJELENSÉGEK
8.3.2.2.2. CSOPORTOK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK
8.3.2.2.3. SZELEKCIÓS VESZTESÉG ÉS MATEMATIKAI INTELLIGENCIA, ÁLTALÁNOS INTELLIGENCIA, NEMI KÜLÖNBSÉGEK
8.3.3. MEGBESZÉLÉS
8.4. A MUNKAMEMÓRIA KAPACITÁS VIZSGÁLATA
8.4.1. EREDMÉNYEK
8.4.1.1. CSOPORTOK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK
8.5. MUNKAMEMÓRIA KAPACITÁS ÉS FIGYELMI VÁLTÁS, FIGYELMI SZELEKCIÓ, INTELLIGENCIA
8.5.1. EREDMÉNYEK
8.5.1.1. IDŐALAPÚ VESZTESÉG MUTATÓK ELEMZÉSE
8.5.1.2. HIBAARÁNY-ALAPÚ VESZTESÉG MUTATÓK
8.5.2. MEGBESZÉLÉS
8.6. ÖSSZEGZÉS
9. ÖSSZEFOGLALÁS
IRODALOMJEGYZÉK
MELLÉKLETEK