Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Mérföldkövek a gyógyszeres terápia történetében

Mérföldkövek a gyógyszeres terápia történetében Katt rá a felnagyításhoz
Szerző Dobson Szabolcs
Cím Mérföldkövek a gyógyszeres terápia történetében
Alcím 1912–2001
Kiadó Dictum Kiadó
Kiadás éve 2002
Terjedelem 2002 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 963 86268 2 8
Ár:
2.709 Ft
A Mérföldkövek a gyógyszeres terápia történetében című kötet 50 fejezetben 62, az 1912–2001 közötti időszakban bevezetésre került, kiemelkedő jelentőségű gyógyszer születésének történetét írja le az első klinikai kipróbálások tapasztalatainak felidézésével.

Leírás

A Mérföldkövek a gyógyszeres terápia történetében című kötet 50 fejezetben 62, az 1912–2001 közötti időszakban bevezetésre került, kiemelkedő jelentőségű gyógyszer születésének történetét írja le az első klinikai kipróbálások tapasztalatainak felidézésével.
E gyógyszerek a maguk területén, egy-egy adott gyógyszercsoport legelső képviselői voltak, és megjelenésük új fejezetet nyitott az illető terület farmakoterápiás kezdési lehetőségeiben. Mint később nem egy esetben kiderült, jelentőségük olyan nagy volt, hogy kilépett a szűkebb értelemben vett orvos tudomány területéről és túlzás nélkül elmondható, hogy befolyást gyakorolt az emberi történelem menetére is. Egyértelműen idetartoznak például a penicillin-származékok és más antibiotikumok, a perorális fogamzásgátlók és a daganatellenes gyógyszerek. Vannak olyan hatóanyagok (p1. inzulin, adrenalin, fenolftalein, Salvarsan, különféle vitaminok és szulfonamidok), amelyek jelen kötetben nem szerepelnek, de tárgyalásra kerültek a Kirándulások a gyógyszeres terápia történetében (Dictum Kiadó, 2001) című könyvemben, amelynek jelen kötet bizonyos értelemben folytatását jelenti.
Az első kérdés e kötet kézbevételekor feltehetően az, hogy egyáltalán, miért van szükség ilyen könyvre? Erre egy konkrét és egy általános válasz adható. Ami a konkrét választ illeti, a kémia, az orvostudomány és a gyógyszerészet történetének bőséges és jól dokumentált szakirodalma van. Sok információ érhető el magyar nyelven is. Ugyanakkor, érdekes módon e három terület interdiszciplináris metszéspontjának, a gyógyszeres terápia történetének nincs magyar nyelvű, tudományos igényű feldolgozása könyv formában. Az első ilyen irányú kísérletet a Kirándulások a gyógyszeres terápia történetében című kötettel tettem, amely a magyar nyelvű, 1872–1944 közötti szakirodalomból közöl kommentárokkal ellátott szemelvényeket. Jelen kötet kilép a nemzetközi szakirodalomba, és célja az, hogy a tárgyalt hatóanyagokról megjelent első, úgynevezett primer szakirodalmi forrásokat is beszerezve, azokat ismertetve dokumentálja az illető gyógyszerek születésének történetét. Ez elvezet a fenti kérdésre adható általános válaszig. Az orvostudomány, benne a farmakoterápiával az elmúlt évszázad alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül, óriási tömegben jelentek és jelennek meg a különféle újabb és újabb eredmények. Ma már az idősebb szakemberek sem feltétlenül emlékeznek egy-egy farmakoterápiás terület kezdeteire. A gyógyszerhatástani szakkönyvek e történelmi információkat rendszerint apró betűvel, egy-két évszámmal és névvel közlik (olykor nem is pontosan).
Az úttörő jelentőségű felfedezéseket tett szakemberek neve jó esetben megjelenik még az irodalomjegyzékek apró betűiben, de sokszor már ott sem. Mindez teljesen érthető, ám mégis, úgy igazságos és úgy méltó, hogy legyen legalább egy olyan kötet is, amelynek írása során újra előkerülnek e nők és férfiak, orvosok, gyógyszerészek és más szakemberek új irányokat mutató közleményei. Legyen olyan forrás, amelyből gyorsan azonosíthatóvá és elérhetővé válnak e könyvtárak mélyén, sokszor kellemetlenül nehezen elérhető helyekre rakott, poros, régi folyóiratokban megbúvó cikkek. Túlzás nélkül, milliók köszönhetik ezeknek elfogadható szintű életminőségüket, egészségüket, sőt, életüket. Az is természetes, hogy a kötetben bemutatott, mérföldkőként aposztrofált gyógyszerek nagy részét, mindenekelőtt a régebbieket már meghaladta az idő, alkalmazásuk ki-, vagy visszaszorult. A rajtuk és részben általuk kibontakozott gyógyszercsaládok újabb képviselői nem egy esetben gyorsan átvették helyüket. Mégis, ezek voltak az elsők, igazolták létrehozóik koncepcióját és igazolták, hogy abban az irányban van mit keresni, továbbá fejlesztésük során kidolgozták klinikai alkalmazásuk általánosítható, újabb, hasonló hatóanyagokra is alkalmazható módszertani részleteit. Így jelentőségük messze túlmutatott önmagukon. Végül, de nem utolsósorban, új évszázadba és új évezredbe léptünk. Jelenleg még nem eldönthető, de az emberi genom feltárásával és a géntechnológia rohamos fejlődésével meglehet, hogy a XXI. században a gyógyszeres kezelés is alapvető változásokon fog átmenni. Minden bizonnyal teljesen új terápiás megközelítések, új koncepciókon alapuló gyógyszerek fognak megjelenni, és adott esetben a régebbieket is másképp fogják alkalmazni.
Úgy illik hát, hogy egy valószínű korszakhatár kezdetén összefoglaljuk azt, amit az elmúlt évszázadban elődeink ránk hagytak, egyenesen hozzájuk fordulva, egyfajta szellemi emlékművet állítva nekik.
 

Tartalom

Előszó
1912–1938. Fenobarbitál, fenitoin (az első korszerű antiepileptikumok)
1916. Heparin (az első forgalomba került antikoaguláns hatóanyag)
1939. Petidin (az első forgalombakerült szintetikus kábító fájdalomcsillapító)
1940–1961. Izoprenalin, orciprenalin (az első aspecifikus béta-receptor agonista, ill. az első szelektív béta-2 receptor agonista asthma-ellenes hatóanyag)
1941–1953. Dicoumarin, warfarin (az első perorális antikoaguláns (dicoumarin) és a legsikeresebb perorális antikoaguláns (warfarin))
1941. Naphazolin (az első forgalomba került imidazolin típusú nasalis decongestans)
1941. Penicillin (az első klinikumban alkalmazott antibiotikum)
1942. Antergan (az első, terápiásan használt szintetikus antihisztamin hatóanyag)
1942. Kuráre (az első, sebészetben alkalmazott harántcsíkolt izomrelaxáns)
1944. Sztreptomicin (az első forgalomba került aminoglikozid antibiotikum)
1946–1949–1950. Metónium-származékok, hidralazin, rezerpin (az első hatékony vérnyomáscsökkentők)
1946. Nitrogén-mustár (trisz-(béta-klóretil)-amin) (az első klinikai kipróbálások az első alkiláló típusú daganatellenes kemoterápiás hatóanyaggal)
1946–1952. Para-amino-szalicilsav (PAS), izoniazid (INH) (az első szintetikus, igazolt hatású antituberkulotikumok)
1948. Klórtetraciklin (aureomycin, duomycin) (az első forgalombahozott tetraciklin-származék antibiotikum)
1950–1955. Kortizon-acetát, hidrokortizon (az első asthma ellen alkalmazott szisztémás glükokortikoid (kortizon), ill. az első inhalációs glükokortikoid (hidrokortizon))
1952. Eritromicin (az első forgalombakerült makrolid antibiotikum)
1952. Klórpromazin (az első neuroleptikum)
1952. Nalorfin (az első klinikumban alkalmazott opiát-antagonista hatóanyag)
1953. 6-merkaptopurin (az első forgalomba került purinanalóg, daganatellenes antimetabolit)
1955–1956. Carbutamid, tolbutamid (az első forgalomba került perorális (szulfanilkarbamid típusú) antidiabetikumok)
1955–1961. Cephalosporin C (az első tisztán előállított, farmakológiai vizsgálatoknak alávetett és szerkezetileg meghatározott cephalosporin, a félszintetikus cephalosporin-származékok kiindulási vegyülete)
1957. Imipramin, iproniazid (az első modern antidepresszánsok)
1959. Hidroklorotiazid (a legsikeresebb és egyetlen ma is forgalomban lévő diuretikum)
1960. Klórdiazepoxid (az első forgalomba került benzodiazepin-származék)
1960. Enovid (az első orális fogamzásgátló tabletta (norethynodrel+ mestranol))
1962. Verapamil (az első forgalomba került kalciumcsatorna-gátló)
1963. Daunomicin (az első antraciklin típusú daganatellenes antibiotikum)
1964. Propranolol (az első széles körben alkalmazott béta-receptorblokkoló)
1969. Ciotrimazol (az első forgalomba került imidazol típusú gombaellenes hatóanyag)
1973. Nifedipin (az első forgalomba került dihidropiridin-származék kalcium antagonista)
1976. Cimetidin (az első forgalomba került H2-antagonista)
1977. Tamoxifen (az első emlőrák elleni javallattal forgalomba került antiösztrogén, valamint az első törzskönyvezett daganat (emlőrák)-ellenes kemopreventív hatóanyag)
1978. Ciszplatin (az első fémkomplex a korszerű daganatterápiában)
1981. Captopril (az első forgalomba került ACE-gátló)
1981. Nátrjum-etidronát (az első forgalomba került biszfoszfonát-származék)
1982. Etretinát (az első forgalomba került, természetben elő nem forduló, szintetikus retinoid-származék)
1986–1987. Zidovudin (AZT) (az első HIV ellenes, reverz-transzkriptázgátló hatóanyag)
1986. Interferon-alfa (az első citokin / biológiai válaszreakciót módosító fehérje a gyógyszeres terápiában)
1986. Norfioxacin (az első forgalomba került, fluorokinolon típusú antibakteriális hatóanyag)
1987. Lovastatin (az első forgalomba került HMG CoA-reduktázgátló, „statin” hatóanyag)
1988. Omeprazol (az első forgalomba került protonpumpagátló)
1990. Ondansetron (az első forgalomba került nagy szelektivitású szerotonin antagonista antiemetikum)
1991. Sumatriptan (az első forgalomba került triptánszármazék)
1992. Finasterid (az első forgalomba került 5-alfa-reduktázgátló hatóanyag)
1992. Paciitaxel (taxol) (az első taxán típusú daganatellenes kemoterapeutikum)
1993. Tacrine (az első forgalomba került, Alzheimer-kór elleni kolinészteráz gátló hatóanyag)
1995. Losartan (az első forgalomba került nem-peptid típusú angiotenzin receptorgátló)
1995–1996–1998. Pranlukast, zafirlukast, montelukast (az első forgalomba került asthmaellenes leukotrién-antagonista hatóanyagok)
1998–1999. Celecoxib, rofecoxib (az első forgalomba került specifikus COX-2-inhibitorok)
2001. Imatinib (az első forgalomba hozott tirozin-kináz inhibitor daganatellenes hatóanyag)