Mese és filológia
Paraméterek
| Sorozat | Néprajzi tanulmányok |
| Szerző | Domokos Mariann |
| Cím | Mese és filológia |
| Alcím | Fejezetek a magyar népmeseszövegek gyűjtésének és kiadásának 19. századi történetéből |
| Kiadó | Akadémiai Kiadó |
| Kiadás éve | 2015 |
| Terjedelem | 480 oldal |
| Formátum | A/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 05 9669 5 |
Eredeti ár:
4.000 Ft
3.800 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
A kötet a hazai történeti folklorisztika egyik alapvető területéről, a 19. századi magyar népmesegyűjtésről és -kiadásról nyújt sokoldalú képet. Különböző szempontok mentén mutatja be, hogyan hozták létre a korszak ismert és kevésbé ismert képviselői a népmese műfaját a kéziratos és a nyomtatott írásbeliségben. |
|
|
|
Leírás
A kötet a hazai történeti folklorisztika egyik alapvető területéről, a 19. századi magyar népmesegyűjtésről és -kiadásról nyújt sokoldalú képet. Különböző szempontok mentén mutatja be, hogyan hozták létre a korszak ismert és kevésbé ismert képviselői a népmese műfaját a kéziratos és a nyomtatott írásbeliségben. A könyv a magyar népmeseszövegek gyűjtésének történetét az intézményes keretek között zajló folklórgyűjtés kezdeteitől az első magyar népköltési gyűjteménysorozat megindulásáig, nagyjából az 1840-es évek második felétől az 1870-es évek legelejéig kíséri figyelemmel. A folklórgyűjtő Gyulai Pál, Kazinczy Gábor, Merényi László, Marosi Gergely és Csaplár Benedek portréfejezetei mellett bepillanthatunk a ponyvamesék világába, a gyűjtőhálózatok alakulásának folyamataiba, a Kisfaludy Társaság prózafolklór-gyűjtésének korai történetébe, és nyomon követhetjük a Magyar Népköltési Gyűjtemény I. kötetének (1872) keletkezéstörténetét is. A szűk időhatárokon túlnyúlva a szerző arra a kérdésre is választ keresett, hogy mi tudható meg a korabeli mesemondókról, illetve hogy a században milyen koncepció alapján, hogyan tematizálódott a népmese a képzőművészetben, hogyan jelent meg a jogi diskurzusokban a népköltési szövegekre vonatkozó szerzői jogi gondolkodás. Az elemzések elsősorban a korban lejegyzett, többségükben kiadatlan kéziratos, kisebb részben publikált, de minden esetben rögzített, azaz stabil népmeseszövegek filológiai vizsgálatán alapulnak.
Akadémiai Kiadó, 2015.
Írta: Domokos Mariann
Sorozatszerkesztő: Szemerkényi Ágnes
Kapcsolódó témakör:
Tartalom
Bevezető
I. A NÉPMESE MEDIALITÁSA (ÍRÁSBELI SZÓBELI ÉS VIZUÁLIS LÉTFORMÁK)
1. Előzmény: Az intézményes népmesegyűjtés hazai megindulása
Adatok a Kisfaludy Társaság népmesegyűjtéséről (1843–1848)
Mesére vonatkozó adatok Erdélyi János levelezésében és a társaság jegyzőkönyvében
Garay Alajos ismeretlen gyűjteménye
2. Ponyván megjelent népmesék szöveggenealógiája
A Népdalok és mondák néhány meséje ponyván. Réthy Lipót nyomdája
Czéh Sándor ponyvameséi és kapcsolatuk Ipolyi Arnolddal
Czéh Sándor levelei Ipolyi Arnoldhoz
Czéh Sándor ponyvanyomtatványai és a ponyvamesék előtörténete
Vas Laezi és a három sárkányról. Eredeti népmonda. 1854
A kakaskáról és tyúkocskáról. Eredeti mese. 1853
A jávorfa furulyáról. Eredeti népmonda. 1853
A halál mint keresztapa. Eredeti mese. 1854
3. Mesemondók a 19. században
Mesemondók a hazai és a nemzetközi mesekutatás korai szakaszában
Gaal György mesélő közvitézei
Hindsi és a havasi mesemondók
Gilli és Mailáth János
Ipolyi Arnold mesélői
Marosi Gergely és mesélője, Puczok Geczi
Az akadémiai kézirat
A gyűjtő azonosítása
Kriza János és mesegyűjtői
Marosi Gergely (1832–1 874) és mesekéziratai
Puczok Geczi: Got(t)hard Gergely
4. A népmese és a meseillusztráció 19. századi kapcsolatáról
Mese és kép
A Möhrchen der Magyaren illusztrátorai
A Magyar népmesék (1855) illusztrátorai
A Vigadó mesei tematikájú falképei
II. MESEGYŰJTŐK ÉS MESEGYŰJTÉSEK AZ 1850-ES ÉS AZ 1860-AS ÉVEKBEN
5. Adatok Csaplár Benedek folklorisztikai munkásságához
Ipolyi Arnold mesegyűjtéséről
Csaplár Benedek életrajzi adatai
A gyűjtésszervező Csaplár
Csaplár gyűjtőhálózata Ipolyi Arnold leveleinek tükrében
Csaplár Benedek és Kriza János
Csaplár és az intézményes folklórgyűjtések (Akadémia, Kisfaludy Társaság)
Csaplár Benedek folklorisztikai vonatkozású elméleti írásai
6. Kazinczy Gábor szerepe a magyar folklorisztikában: mesefordítás, mesekiadás, mesegyűjtés
Kazinczy Gábor és a mesék
Kazinczy Gábor mesefordításai
Kazinczy Gábor népmesegyűjtése
Kazinczy Gábor meselejegyzője, Beke József
Beke József életrajza
Blaskó György mesegyűjteménye (Sajókaza, 1864)
7. A mesegyűjtő Merényi László
A források bemutatása
A mesegyűjtő Merényi
8. Gyulai Pál folklórgyűjtése és meseköltészete
A folklórgyűjtő Gyulai Pál Gyulai Pál kolozsvári népmesegyűjteménye
Gyulai Pál népmeséi a Szépirodalmi Figyelőben
A tyúk és a farkasverem (Népmese); Az Igazság és Hamisság (Allegoria)
A gonosz mostoha (Népmese)
A gonosz mostoha című verses mese kézirata
9. A Magyar Népköltési Gyűjtemény I. kötetének keletkezéstörténete (1860–1872)
A Kisfaludy Társaság szerepe a szabadságharc utáni folklórgyűjtésben
A kötet szerkesztői koncepciója
A kötet prózai szöveganyagának gyűjtői/lejegyzői/beküldői
Kriza János (1811–1875)
Baksay Sándor (1832–1915)
Bodros Katicza
Brassai Sámuel (1800–1897)
Illésy György (1832–1871)
Török Károly (1843–1875) és a vásárhelyi diák gyűjtők
Szél Lajos (1850–1881) és egy régi hazugságmese
Széll Farkas (1844–1909) és Arany László
Török Károly kéziratai
Márki Sándor (1853–1925)
10. Szerzői jogi kérdések 19. századi folklórszövegek kapcsán
A Magyar Tudós Társaság
Toldy Ferenc javaslata
A Kisfaludy Társaság
A népmeseszövegek hitelességéről
A szerkesztő joga
A gyűjtő joga
Kitekintés: a mesemondó joga
Összegzés helyett
Irodalom
Függelék
Képek