Gyümölcs- és szőlőtermesztés
A kertészeti ágazaton belül a szőlőtermesztés és borászat fejlődése az utóbbi évtizedekben nagy léptékben haladt előre. Ehhez alapfeltétel volt kutatás és nemesítéssel előállítható új és intenzíven termeszthető szőlőfajták sora. Hazánkban az eredményeket évtizedek múltán hozó szőlőnemesítés jeles személyisége Dr. Bakonyi Károly.
E könyv a múltról szól – bevallottan a jelennek üzenve. De nem oly módon, hogy a múlt eseményeit a jelen szemléletéhez, elvárásaihoz igazítja. Éppen fordítva, a múlt minél többrétű és összefüggő bemutatásával kíván a jelenkor számára tükröt tartani. A magyar borkultúra mélységeit látva állíthatjuk, a múlt számos eleme a jelen és a jövő számára nem csak érvényes, de eredményesen fel is használható.
Akinek némi-nemű kedve van hozzá és kis kerttel is rendelkezik, a gyümölcsfaoltást magától is megtanulhatja. Nem valami ördöngős mesterség az. Félig-meddig intelligens embert néhány nap alatt meg lehet rá tanítani. Könyv után is megtanulható, de csak két feltétel alatt...
HASONMÁS KIADÁS
A közönséges dió (Juglans regia L.) hazai – kiváló termőhelyi tulajdonságokkal rendelkező – természetes tölgyeseink egyik jelentős elegyfafaja. Azon néhány értéknövelő fafajunk közé tartozik, amelyek megfelelő elegyarányú jelenléte jelentősen emelheti egy-egy állomány ökonómiai értékét.
Szekfű Gyula 1922-es – Kupa László sokoldalú értékelésével újra hozzáférhetővé tett – kismonográfiájában mind a történettudomány, mint a hazai bortermelők számára elgondolkodtató felvetéssel szolgál.
A könyv több száz színes fényképpel, szemléletes rajzokkal és világos, tömör leírásokkal mutatja be a különböző kerti növények metszésének szabályait, gyakorlatát. Ezek alapján könnyen elsajátítható a szakszerű és helyes metszés, amelynek köszönhetően élvezhetjük gyümölcsfáink gazdag termését, gyönyörködhetünk kertünk dúsan virágzó és szép formájú bokraiban, cserjéiben.
Azért, hogy az időjárás okozta abiotikus és biotikus stresszhatásokra reagáló szőlőtőkék életfunkcióit, teljesítményét értelmezhessük, bemutatjuk a termőhely időjárásának elemeit, azok serkentő vagy pusztító hatásait a szőlőre.
Hazai gyógynövényekből, virágokból, bogyós és egyéb gyümölcsökből minden komolyabb ráfordítás nélkül készíthetők ízletes ágyas pálinkák, likőrök és borok. E könyv pontos útmutatásai és az ízesítőül ajánlott növények felhasználhatóságához összeállított táblázatos naptár segítségével az olvasónak garantálhatóan sikerülhet saját készítményét „megalkotnia”.
Az alma a legjelentősebb mérsékelt égövi gyümölcs. A termesztésben bekövetkezett jelentős fejlesztések eredményeként a világ almatermése a II. világháború óta ötszörösére növekedett. A kötet szerzője és közreműködő szerzőtársai arra vállalkoztak, hogy a méltán nagyhírű „Magyarország kultúrflórája” sorozatot az almakötettel bővítik, s ezzel teljesítik a sorozat alapítóinak azt a célkitűzését, hogy a legfontosabb termesztett fajok kerüljenek előtérbe a sorozaton belül. A könyv 18 fejezetben tárgyalja az ismereteket és tudományos eredményeket.
A lekvárfőzés, a zöldségek, a húsok tartósítása, a gyümölcslevek konzerválása vagy esetleg a likőrkészítés szórakoztató és hasznos elfoglaltság, hiszen a szezonális finomságokat így hosszabb ideig élvezhetjük, és a saját ízlésünknek megfelelően alakíthatjuk.
A szerzők átadják mindazt az ismeretet, ami a termőhely, a fajta, a tenyészterület, a művelésmód kiválasztásáról, a talajművelés, a tápanyagellátás, a fitotechnika és a növényvédelem területéről tudni kell azoknak, akik át akarnak térni az ökológiai szőlőtermesztésre.
A bor kultúrája iránt érdeklődők számára hiánypótló mű e sajátosan emberi ital szellemi képének forrásait kutatja, a bor máig ható kulturális jelentőségét, szimbolikus jelentéseit fejti meg az ókori sumér, akkád, zsidó, görög és keresztény mítoszok szövegeinek értelmezésével.
A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik valamilyen szinten közelebb akarnak kerülni a borhoz, akiknek a borfogyasztás több, mint egy táplálkozási aktus. Meggyőződésünk, hogy Magyarországon a kulturált borfogyasztás része az általános kulturáltságnak.
A könyv az egzotikus piacokon kapható 100 legfontosabb szubtrópusi és trópusi haszonnövényről ad tömör, mégis átfogó ismertetést. A szerző a pontos botanikai leírás mellett összefoglalja az egyes növények felhasználási módjait. A rengeteg növényfotó és hangulatos piaci életkép mellett kultúrtörténeti utalások, receptek és más érdekességek is színesítik a könyvet.
Gyümölcspárlatot főzhetünk otthon is és főzethetjük bérszeszfőzdében is. A házi gyümölcspárlat főzés módszerét, eszközeit mutatja be könyvünk. Hogy milyen pohárból, milyen hőmérsékleten igyuk ezt a gyümölcspárlatot, hogyan adjuk meg a kellő tiszteletet a gyümölcs termesztőjének, az ital készítőjének, vagyis mindannak, ami egy kortynyi párlatban (pálinkában) ölt testet.
Mindig is szerettük volna fügefát a kertben? Ebben a könyvben minden szükséges tudnivalót megtalálunk a füge sikeres termesztéséhez, akár a mi éghajlatunkon is. Több mint harmincféle öntermő fügefajtát ismertetünk részletesen, bemutatva növekedési jellemzőiket és különleges tulajdonságaikat.
A magyar gyümölcs története az őshazától a Kárpát-medencéig, a gyümölcstermesztés és -nemesítés története napjainkig, régi hazai gyümölcsfajták – mind szerepelnek a témák között, sőt a szerző érdekes hiedelmeket és történeteket is megoszt a népművészet, a képzőművészet és az irodalom területéről a gyümölcsökkel kapcsolatban.
A rajzokkal és fényképfelvételekkel illusztrált könyv a növényeken élő levélbolhák testfelépítésével, életmódjával, elterjedésével, gazdasági jelentőségével ismerteti meg az olvasót.
A könyv megismerteti az olvasót a málna telepítésével, a fajtahasználattal, a régi és új hazai és külföldi fajtákkal, morfológiájukkal, jellegzetességükkel, tulajdonságaikkal, gyümölcsük beltartalmi értékeivel.
Jelenleg Magyarországon – jövedéki szempontból – három, eltérő típusú pálinkafőzési mód létezik: a bérfőzés és a kereskedelmi főzés, valamint az ún. házi párlatkészítés. Könyvünkben ismertetjük azokat az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, amelyek ismerete elengedhetetlen a pálinkafőzéshez.
Mint annyi minden más, az alkohol feltalálása is ősi időkbe nyúlik vissza, egészen az egyiptomi és görög kultúrákig. Azóta minden népnek, területnek megvan a maga sajátos, jellegzetes itala és hozzá kapcsolódó történelme. S az italfogyasztási szokásaink is folyamatosan változtak/változnak. Ma már főleg a kellemes ízhatást keressük az pálinkában is, nemcsak „lélekmelegítő hatását”. A finom, minőségi párlatok készítéséhez szolgál számos jó tanáccsal Joseph Pischl, a könyv szerzője.