Gyümölcs- és szőlőtermesztés
A kertészeti ágazaton belül a szőlőtermesztés és borászat fejlődése az utóbbi évtizedekben nagy léptékben haladt előre. Ehhez alapfeltétel volt kutatás és nemesítéssel előállítható új és intenzíven termeszthető szőlőfajták sora. Hazánkban az eredményeket évtizedek múltán hozó szőlőnemesítés jeles személyisége Dr. Bakonyi Károly.
E könyv a múltról szól – bevallottan a jelennek üzenve. De nem oly módon, hogy a múlt eseményeit a jelen szemléletéhez, elvárásaihoz igazítja. Éppen fordítva, a múlt minél többrétű és összefüggő bemutatásával kíván a jelenkor számára tükröt tartani. A magyar borkultúra mélységeit látva állíthatjuk, a múlt számos eleme a jelen és a jövő számára nem csak érvényes, de eredményesen fel is használható.
Akinek némi-nemű kedve van hozzá és kis kerttel is rendelkezik, a gyümölcsfaoltást magától is megtanulhatja. Nem valami ördöngős mesterség az. Félig-meddig intelligens embert néhány nap alatt meg lehet rá tanítani. Könyv után is megtanulható, de csak két feltétel alatt...
HASONMÁS KIADÁS
A közönséges dió (Juglans regia L.) hazai – kiváló termőhelyi tulajdonságokkal rendelkező – természetes tölgyeseink egyik jelentős elegyfafaja. Azon néhány értéknövelő fafajunk közé tartozik, amelyek megfelelő elegyarányú jelenléte jelentősen emelheti egy-egy állomány ökonómiai értékét.
Azért, hogy az időjárás okozta abiotikus és biotikus stresszhatásokra reagáló szőlőtőkék életfunkcióit, teljesítményét értelmezhessük, bemutatjuk a termőhely időjárásának elemeit, azok serkentő vagy pusztító hatásait a szőlőre.
Az alma a legjelentősebb mérsékelt égövi gyümölcs. A termesztésben bekövetkezett jelentős fejlesztések eredményeként a világ almatermése a II. világháború óta ötszörösére növekedett. A kötet szerzője és közreműködő szerzőtársai arra vállalkoztak, hogy a méltán nagyhírű „Magyarország kultúrflórája” sorozatot az almakötettel bővítik, s ezzel teljesítik a sorozat alapítóinak azt a célkitűzését, hogy a legfontosabb termesztett fajok kerüljenek előtérbe a sorozaton belül. A könyv 18 fejezetben tárgyalja az ismereteket és tudományos eredményeket.
A szerzők átadják mindazt az ismeretet, ami a termőhely, a fajta, a tenyészterület, a művelésmód kiválasztásáról, a talajművelés, a tápanyagellátás, a fitotechnika és a növényvédelem területéről tudni kell azoknak, akik át akarnak térni az ökológiai szőlőtermesztésre.
A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik valamilyen szinten közelebb akarnak kerülni a borhoz, akiknek a borfogyasztás több, mint egy táplálkozási aktus. Meggyőződésünk, hogy Magyarországon a kulturált borfogyasztás része az általános kulturáltságnak.
A könyv az egzotikus piacokon kapható 100 legfontosabb szubtrópusi és trópusi haszonnövényről ad tömör, mégis átfogó ismertetést. A szerző a pontos botanikai leírás mellett összefoglalja az egyes növények felhasználási módjait. A rengeteg növényfotó és hangulatos piaci életkép mellett kultúrtörténeti utalások, receptek és más érdekességek is színesítik a könyvet.
A könyvet író szerzők és közreműködők szokatlan feladatra vállalkoztak. Egy viszonylag kis terjedelmű könyvben összefoglalták azokat az alapvető tudnivalókat, amelyek a gyümölcstermesztők számára figyelemfelkeltők, sok esetben nélkülözhetetlenek.
Aligha van olyan település hazánkban, ahol ne foglalkoznának házi fogyasztásra szánt borok készítésével. A szőlő-borosgazdának általában a saját bora ízlik a legjobban, melyhez lelkileg is kötődik. A szerző lépésről lépésre vezeti az olvasót azon a szép, de gyakran nem is könnyű úton, aminek az eredménye a saját bor, amelyet családi körben, valamint barátaival együtt jóízűen fogyaszthat.
A magyar gyümölcs története az őshazától a Kárpát-medencéig, a gyümölcstermesztés és -nemesítés története napjainkig, régi hazai gyümölcsfajták – mind szerepelnek a témák között, sőt a szerző érdekes hiedelmeket és történeteket is megoszt a népművészet, a képzőművészet és az irodalom területéről a gyümölcsökkel kapcsolatban.
A rajzokkal és fényképfelvételekkel illusztrált könyv a növényeken élő levélbolhák testfelépítésével, életmódjával, elterjedésével, gazdasági jelentőségével ismerteti meg az olvasót.
A könyv megismerteti az olvasót a málna telepítésével, a fajtahasználattal, a régi és új hazai és külföldi fajtákkal, morfológiájukkal, jellegzetességükkel, tulajdonságaikkal, gyümölcsük beltartalmi értékeivel.
A szamóca a legkorábban érő, nagyon kedvelt gyümölcsünk. Népszerűségét annak köszöneti, hogy gyümölcse értékes, kellemes aromájú, telepítése után gyorsan termőre fordul, és így a befektetett tőke gyorsan megtérül. A termesztéstechnológia fejlődésével a friss gyümölcs az év majd minden hónapjában a piacon van.
A könyv bemutatja a Duna-menti borrégió őshonos, honosított és nemesített szőlőfajtáit, klónjait (összesen 77 fajta és 19 klón), a fajta leírását, termesztési és borászati értékeit. Ismerteti a szőlő szaporítóanyaggal terjedő károsítókat, viroidokat, vírusokat, fitoplazmákat, baktériumokat és gombabetegségeket.
Tokaj annyi fantasztikus értéket hordoz, amit meg kell ismerni mindenkinek, és meg kell ismertetni mindenkivel. Tokaj terroir a könyv címe, mert ez jól összefoglalja azokat a természeti és kulturális adottságokat, mely a borkészítésre hat.