Környezet- és természetvédelem
Ez a könyv két megye, Győr-Moson-Sopron és Vas megyék tájaira kalauzolja el az olvasót. Ha bejárjuk ezt a vidéket, valóságos természetrajzi keresztmetszetet kapunk Magyarországról, hiszen a szikes pusztáktól az ártéren át a hegyvidéki erdőkig a legkülönfélébb élőhelyekkel találkozhatunk.
A múlt század elején, valószínűleg gabonaszállítmányok kísérő szennyezőjeként, került be a parlagfű magja térségünkbe, és már a ’20-as években megtalálták ezt a növényt Somogy megyében. Kétséget kizáróan egy különleges gyomnövényről van szó, de azért érdemes megvizsgálni, hogy az elmúlt évtizedekben hogyan vált első számú domináns gyommá, majd napjainkban közellenséggé.
A parlagfű elleni biológiai védekezésben a tudományos eredmények alapján egy bogár tűnik a legígéretesebbnek. A parlagfű-olajosbogár már Magyarországon is megjelent, de még csak csekély számban. A parlagfű-olajosbogár – elődlegesen a lárvája – a parlagfüvet rágja, jól felismerhető kártételt okozva a növény levelein.
A gyakorló pedagógusok munkáját kívánja segíteni a szerző ezzel a könyvvel. Alapvető célja, hogy bemutassa azokat a fontosabb folyamatokat, amelyek a társadalom és környezete közötti konfliktusokhoz vezettek, valamint azokat az elveket, módszereket, próbálkozásokat, amelyekkel e konfliktusok megoldhatók.
Jordán Ferenc hálózatkutató biológus cselekvése tárgyául a tudományos ismeretterjesztést választja, amit mesterfokon művel. Felvilágosítja az olvasót mindarról, amiről nem szívesen hall, miközben szakszerű marad, és a tudományos fontoskodást is elkerüli. Könyve összegzi a múlt bűneit, a jelen problémáit és a jövő kilátásait.
A könyv nemcsak az erdőt szakértelemmel óvó, gondozó erdészeknek, erdőtulajdonosoknak, hanem a természetet járó turistáknak is hasznos segítőtársa lehet. Fotóanyaga és tömör fogalmazása a gyors terepmeghatározásra is kiválóan alkalmas.
Az ökológia akut, a teljes Földet, bioszisztémát, az emberi civilizációt mélyen érintő problémáival, a természet és az ember mára súlyosan megbillent kapcsolatával foglalkozik kötetében a szerző: a környezetszennyezés, a népességrobbanás, a klímaváltozás már tapasztalható és várható következményeivel, valamint azzal, hogy jelen állapotban mit lehetne és kellene tennünk, hogy megfékezzük, megállítsuk a destruktív tendenciát.
Az a kertészkedő, aki menedéket nyújt a hasznos állatkáknak vagy tudatosan telepíti be őket a kertjébe, segítők sokaságára tesz szert, akik szorgosan előkészítik a talajt, beporozzák a virágokat és természetes módon tizedelik a károsítókat.
Az elmúlt évtizedekben a fokozódó klímaváltozás, a növekvő globális kereskedelem és a nyitott határok miatt újabb és újabb idegenhonos és inváziós kórokozók, valamint kártevők jelentek meg hazánkban, amelyek megismerése és az ellenük való környezetbarát védekezés az egyik legfontosabb feladata az ATK Növényvédelmi Intézetnek. Ezekből kutatási eredményeiből szeretnénk néhányat most megismertetni.
A tárgy elméleti kurzusait egészíti ki a Kémiai technológia gyakorlat című laboratóriumi foglalkozás, melynek feladata, hogy az elméletben elsajátított ismereteket az adott kereteken belül „kézzelfoghatóvá” tegye.
Miért komposztáljunk? Mert egy különleges folyamat elindítói lehetünk. A szemünk előtt válik ugyanis a konyhai szerves hulladékból, a zöldségfélék, virágok szárából, a fűnyiradékból, a lehullott falevelekből, a levágott, összeaprított gallyakból élő, humuszban gazdag talaj.
A környezetvédelem, a környezeti tudat kialakulása a XX. század végének legmeghatározóbb szellemi áramlata a Földön. Kiteljesedése, uralkodóvá válása azonban még hosszú időt vesz igénybe. Ameddig napjainkig tömegméretekben eljutottunk, az sajnos csak annyi, hogy a veszélyek ismeretében már szinte minden ember, amikor környezetével szemben követelményeket, elvárásokat fogalmaz meg, akkor a „zöld ideológia” elkötelezett híve.
A tankönyv a környezetgazdaságtan fogalomkörét tágan értelmezve a szennyezés gazdaságtanán, az externáliák kérdésein túl tárgyalja a természeti tőkével összefüggő kérdéseket, a környezetértékelés témakörét, a környezetstratégia, környezetpolitika, környezetszabályozás elméletét és gyakorlatát.
Az egyetemi oktatás támogatása mellett a könyv nem titkolt célja, hogy segítse a környezetvédelemmel foglalkozó mérnökök, műszaki menedzserek, közgazdászok munkáját.
A szerző hiányt pótló és nagyon aktuális munka elvégzésére vállalkozott. Jól érzékelhető, hogy az új szemléletű tervezések korát éljük. Bizonyos, hogy a környezeti szempontok érvényesítése nem pusztán a környezettervekben, de fejlesztési stratégiákban is mindinkább megkívánt feltétel lesz.
A Környezetvédelmi technológia című jegyzet az elsősorban a Környezettan alapszak és a Környezetmérnök alapszak tananyagául szolgál, de fontos ismereteket nyújt a Kémia alapszakok hallgatói, továbbá a környezetvédelem gyakorlati kérdései iránt érdeklődő más szakos hallgatók, szakemberek számára is.
A több mint 830 fotót tartalmazó Madárbarátok nagykönyve elsősorban a madarakat kedvelő embereknek, gyerekeknek szól, de sokkal többet nyújt az eddig megjelent madárvédelemmel foglakozó könyveknél. A szerző, aki gyakorló ornitológusként jól ismeri a madárbarátokat foglakoztató kérdéseket, feladatokat, gyakorlatban kipróbált megoldásokat kínál szinte minden felmerülő témára. A könyv azonban nem csak a klasszikus madárvédelemmel foglalkozik, hanem megoldásokat javasol az emberek és állatok együttéléséből adódó konfliktusokra is.
A könyv gyakorló ornitológus szerzője rávezet bennünket arra, hogyan határozhatjuk meg a közelünkben mozgó, a levegőben repülő, az itatót és az etetőt látogató madarakat. Bemutatja a megfigyeléshez szükséges felszereléseket: távcsöveket, teleszkópokat, a terepi madárhatározót, a szakszerű öltözetet, a naplózást stb.
Jem Bendell megalkotta a „mélyalkalmazkodás” fogalmát, annak a gondolatkörnek a leírására, amely elfogadja, hogy természeti és humán rendszereink összeomlása egy valós lehetőség, már a mi életünk folyamán.
A könyv gerincét a környezetgazdálkodással, a természetvédelemmel, a hulladékgazdálkodással és a környezeti hatásvizsgálatokkal kapcsolatos tudnivalók adják. Elemzi a mezőgazdasági termelés környezeti hatásait, a talajszennyeződés és leromlás problémáit, az ellenük való védekezés lehetőségeit és eszközeit. Foglalkozik a védett és érzékeny természeti területek, továbbá a gyepes területek környezeti szempontú gazdálkodási ismereteivel, valamint az ökológiai (bio-) és az integrált gazdálkodással.