Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Mihályi tájszó- és névtár

Paraméterek

Sorozat Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
Szerző Kiss Jenő
Cím Mihályi tájszó- és névtár
Alcím Tájszavak, földrajzi, személy- és állatnevek. Múlt és jelen
Kiadó Tinta Könyvkiadó
Kiadás éve 2022
Terjedelem 626 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 409 344 2
Eredeti ár:
4.990 Ft
4.241 Ft
Online kedvezmény: 15%

A Mihályi tájszó- és névtár múltbeli és friss gyűjtések Mihályira vonatkozó adatainak a tömegét foglalja magában. Az első tulajdonnévi adatok 1198-ból valók, az utolsó tájszó 2022-ben került a könyvbe (a különbség 824 év). 

Leírás

A Mihályi tájszó- és névtár múltbeli és friss gyűjtések Mihályira vonatkozó adatainak a tömegét foglalja magában. Az első tulajdonnévi adatok 1198-ból valók, az utolsó tájszó 2022-ben került a könyvbe (a különbség 824 év). Tájszavak, személynevek (család- és keresztnevek), földrajzi nevek (falurész- és utcanevek, dűlőnevek), háziállatok nevei, névcsúfolók, Mihályi fő nevezetességének, a Dőry-kastélynak a története is olvasható a kötetben. Térképek és képek, középületek és emlékművek bemutatása, valamint egy rövid falutörténet segítenek az eligazodásban. A tájszótár korszerűsített nyelvjárási lexikográfiai elvek alapján készült, s több tudnivalót is következetesen közöl a szócikkekben (milyen tájszótípus, mikor jegyezték föl, kihalt vagy ma is él; mezőgazdasági szó vagy más; stb.). Egy-egy néprajzilag is érdekes tájszó részletesebb bemutatást kapott (pl. bohócjárás, hanyiszéna, rábaköziperec).
A Mihályi tájszó- és névtár a nyelvtudomány és a néprajz, valamint a művelődéstörténet, helytörténet művelőin kívül minden érdeklődőnek érdekes olvasmányul kínálkozik. Ha tallózik benne, megtalálja az Olvasó, ami a legjobban érdekli. A könyvet némi túlzással akár Mihályi lexikonnak is nevezhetnénk, amelyben Rábaközről természetszerűleg gyakran esik szó.
Kiss Jenő a rábaközi Mihályiban született (1943) és nevelkedett. 1966 óta az ELTE Magyar Nyelvtudományi Tanszékének a tanára, 2018-tól emeritus professzorként. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke, Széchenyi-díjas, Mihályi község díszpolgára. Nyelvész, fő kutatási területei a dialektológia, a szociolingvisztika, a nyelvtörténet és a nyelvtudomány-történet. Nyelvjárástani kutatásának központjában szülőfaluja nyelvének a vizsgálata áll. Ennek a nyelvjárásnak gyermekkora óta birtokában van. Nyelvészeti gyűjtéseit otthonos terepen, rokonai, barátai, ismerősei körében végezte és végzi.

 

Tinta Könyvkiadó, 2022.

Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 225.

Írta: Kiss Jenő

Sorozatszerkesztő: Kiss Gábor

 

Kapcsolódó kiadvány:

Állandó szókapcsolatok a rábaközi Mihályiban

Tartalom

Előszó

1. A tájszavak

1.1. A tájszótípusok

1.1.1. A köznyelvtől való eltérésük jellege szerint

1.1.2. Beszélőközösségbeli használati érvényük szerint

2. A tájszótár

2.1. A szócikkek szerkezete

2.2. A hangjelölés

2.3. A mihályi nyelvhasználat fő regionális jellemzői

2.4. A rövidítések és a jelek

3. Az Új mihályi tájszótár

3.1.A. Jelentésalapú, tartalmi rendező elvű (szemasziológiai) tájszólista

3.1.B. A jelentésbeli tájszavak listája

3.2. A mihályi tájszavak tagolódása, kiválasztott szócsoportjai betűrendes szólistákban. Segédlet a tájékozódáshoz és feldolgozáshoz

3.2.1. A tájszótípusok szerint

3.2.1.1. A köznyelvben nem vagy kevéssé ismert fogalmakat jelölő, Mihályiból adatolható szavak, fogalmi tájszavak (= F)

3.2.1.2. A köznyelvi megfelelőjüktől jelentésükben eltérő mihályi szavak, azaz a mihályi jelentésbeli tájszavak (= J)

3.2.1.3. A köznyelvi megfelelőjüktől csak lexémaszinten eltérő, azaz névbeli tájszavak (= N)

3.2.1.4. A köznyelvi megfelelőjüktől morfémaszinten nem, csak hangalakjukban eltérő tájszavak, az alaki tájszavak (= A)

3.2.2. A tájszavak társadalmi rétegződésük szerint

3.2.2.1. Az Új mihályi tájszótárban szereplő, az Értelmező kéziszótárba (2003) föl nem vett, azaz a szűkebben értelmezett tájszavaknak a betűrendes listája (= -)

3.2.2.2. A Magyar értelmező kéziszótár táji, tájnyelvi minősítéssel közölt, Mihályiból is adatolható tájszavainak a betűrendes listája (= táj)

3.2.2.3. Az Értelmező kéziszótár népnyelvi, népi, ill. kissé népi minősítéssel közölt, Mihályiból is adatolható címszavainak a betűrendes listája (= nép)

3.2.2.4. Az Értelmező kéziszótár mezőgazdasági minősítéssel közölt, Mihályiból is adatolható szavainak betűrendes listája (= Mezőg)

3.2.3. A tájszavak szinkrón nyelvhasználati érvénye szerinti rétegződés (az archaikus tájszavak)

3.2.3.1. Kihalt (†) mihályi (táj)szavak

3.2.3.2. Emlékezeti (↓↓↓) mihályi tájszavak

3.2.4. Egyéb szempontok szerint

3.2.4.1. Címszavak, amelyeknek a szócikkében néprajzi vonatkozású adat, leírás, megjegyzés olvasható

3.2.4.2. Német (túlnyomórészt bajor-osztrák) eredetű mihályi tájszavak

3.2.4.3. 1913-ban közölt mihályi tájszavak

4. Tulajdonnevek

4.1. Földrajzi nevek

4.1.1. Tájegység: Rábaköz

4.1.2. Folyók, vizek

4.1.3. A település: Mihályi

4.1.3.1. Történeti visszapillantás

4.1.3.2. A mihályi kastély története

4.1.4. Belterület

4.1.4.1. Falurészek

4.1.4.2. A faluközpont

4.1.4.3. Utcák

4.1.4.4. Hidak

4.1.4.5. Egyéb

4.1.4.6. Középületek, közművek

4.1.4.7. Köztéri szobrok és emlékművek

4.1.5. Külterület: a mihályi határ

4.1.5.1. Dűlőnevek

4.1.5.2. Országutak

4.2. A személynevek

4.2.1. Egyénnevek (1198-ból)

4.2.1.1. Az 1198-as személynevek az eredeti írásmód szerint

4.2.1.2. Az 1198-as női és férfinevek (betűrendben)

4.2.1.3. A nevek eredete (betűrendben)

4.2.2. A keresztnevek

4.2.2.1. 1690–1895 között (30 évnyi időszakokban és felekezeti bontásban, betűrendben és gyakorisági sorrendben)

4.2.2.1.1. A női nevek

4.2.2.1.2. A férfinevek

4.2.2.2. A 2017-es keresztnevek betűrendben és gyakorisági sorrendben

4.2.2.2.1. A női nevek

4.2.2.2.1.1. Egyezések és különbségek az 1690–1895 közötti és a 2017-es női nevek használatában

4.2.2.2.2. A férfinevek 2017-ben

4.2.2.2.2.1. Egyezések és különbségek az 1690–1895 közötti és a 2017-es férfinevek használatában

4.2.3. A névcsúfolók

4.2.4. A családnevek

4.2.4.1. Mihályi családnevek 1432 és 1653 között

4.2.4.2. 2017-ben

4.2.4.2.1. Egyezések és különbségek az 1715–1895 közötti és a 2017-es családnevek használatában

4.2.4.3. Névgyakorisági kitekintés

4.2.4.3.1. Mihályi családok és családnevek (1715–1895 között és 2017-ben)

4.2.4.3.2. A leggyakoribb családnevek Rábaközben 1715 és 1895 között

4.2.4.3.3. Családnév-írásváltozatok Mihályiban

4.2.4.3.4. Családnév-változtatások Mihályiban a 20. században

4.2.4.3.5. Régi (16–17. századi) magyar családnevek a 2017-es mihályi családnevek között (eredetmagyarázattal)

4.3. Állatnevek

4.3.1. 1981-ben

4.3.2. 2019-ben

5. Mellékletek

5.1. A mihályi tájszavak forrásai, gyűjtése és adatközlői

5.1.1. A források

5.1.2. Az anyaggyűjtés

5.1.3. Az adatközlők

5.2. Fényképek

5.3. Térképek

5.4. Mihályi vázlatos története

Irodalomjegyzék