Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Mit jelent?

Paraméterek

Szerző Daniss Győző
Cím Mit jelent?
Alcím Diákszótár (Nyakhegedű, göreb, ösztöke. 3200 szó magyarázata 40 tematikus csoportban)
Kiadó Tinta Könyvkiadó
Kiadás éve 2016
Terjedelem 408 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 409 077 9
Ár:
4.990 Ft
4.241 Ft
Kedvezmény: 15%
A Mit jelent? egynyelvű értelmező szótár, megmagyarázza, értelmezi a szavakat. A címszók legtöbbje elavulóban lévő, ma már a mindennapi beszédben nem használatos. Jelentésük a mai magyar beszélők, elsősorban a fiatalok számára általában nem világos, pontos használati körük elhomályosult, egy mára már eltűnt világ, régi kultúra nyelvi lenyomatai.

Leírás

A szótár jellege: A Mit jelent? egynyelvű értelmező szótár, megmagyarázza, értelmezi a szavakat. A címszók legtöbbje elavulóban lévő, ma már a mindennapi beszédben nem használatos. Jelentésük a mai magyar beszélők, elsősorban a fiatalok számára általában nem világos, pontos használati körük elhomályosult, egy mára már eltűnt világ, régi kultúra nyelvi lenyomatai. 
A szótár célja: A kötet a kiveszőben, eltűnőben lévő szavak leltározásával, szótárba foglalásával hidat teremt a ma embere és a hajdanvolt emberek világa és kultúrája között. 
A szótár tartalma: A kézikönyv összesen 3200 lexikai egységnek adja meg az értelmét, jelentését. A szócikkek mellett 18 táblázat, keretes rész is található benne, ezek valamely szempontból összetartozó szavak csoportját tartalmazzák. A szöveges magyarázatok mellett 102 vonalas rajz is szemlélteti a szavak jelentését. 
A szótár szerkezete: A szótári rész a szócikkeket témakörökbe rendezve adja közre. A 40 nagyobb tematikus csoporton belül összességében 123 alcsoportra osztja a tárgyalt szavakat, melyeket a kötet végén található szómutató ábécérendben sorol fel, megadva, hogy az adott címszó a szótárban hányadik oldalon van kifejtve. 
A szótár célközönsége és felhasználása: A kötetet elsősorban a mai tanulóifjúság, azaz az 5-12. osztályos diákok forgathatják haszonnal. Könnyed, közérthető stílusa miatt a magyarórákon kívül hatékonyan használható más tanórákon is, pl. történelemórán. Fontos segédeszköze az anyanyelvi szókincsbővítésnek és a magyar nyelvi kompetencia fejlesztésének. 
A szerző, Daniss Győző beleépítette a szótárba több évtizedes újságírói pályája ismereteit, nem utolsósorban pedig szülőként és nagyszülőként szerzett élményeit, tapasztalatait is.
 
Lektor: Wacha Imre

Tartalom

Bevezető
1. Népek tengere - kabarok, matyók, oszmán-törökök
1.1. Mai hazai és határon túli magyar néprajzi csoportok
1.2. Magyarország hivatalosan elismert nemzetiségei
1.3. Más országok magyarjai
1.4. És a többiek - csak a legnagyobb létszámú népek, népcsoportok
2. Rokonok – fater, néne, szerelemgyerek
3. Milyenek vagyunk? – szöghajú, tróger, dilettáns
3.1. Első ránézésre is látszik
3.2. Első látásra talán nem is vesszük észre
3.3. Csak közösségben, társaságban ismerhetjük meg
4. Étkezőasztal – gulyás, cibak, cibereleves
4.1. Levesek és levesfélék
4.2. Főételek
4.3. Ínyencségek
5. Öltözködés – párta, kapca, rokolya
5.1. Amit a fejünkön viseltünk
5.2. Nők hordták
5.3. Férfiak hordták
5.4. Amit a lábunkon viseltünk
5.5. Ami néha csak díszített
6. Évszázados építmények – zsúpfedél, budi, paticsfal
7. Konyhavilág – sodrófa, kobak, vászonkorsó
8. Bútorról bútorra – sámli, szökröny, piszkavas
8.1. Sok minden volt körülöttünk
8.2. Sok mindenen ülhettünk – akár alhattunk is
8.3. Sok mindenen fekhettünk – akár ülhettünk is
8.4. Amitől világos lett
8.5. Amitől meleg lett
9. Városlakók – alkóv, inas, ágyrajáró
9.1. Madártávlatból
9.2. Közelebbről nézve
9.3. Ki így lakott, ki úgy
10. Betegségek, gyógyítás – lepra, felcser, frászkarika
10.1. Milyen betegségekben szenvedtek?
10.2. Kik próbáltak segíteni?
10.3. Hogyan próbáltak gyógyítani?
11. A természet ajándékai – pákász, sulyom, aranymosás
11.1. Vizek világa
11.2. Erdő-mező terített asztala
11.3. A földtől vesszük el
11.4. Törvényszegők
12. Hagyományos állattartás – gulya, kondás, gémeskút
12.1. Állatok, állatcsoportok
12.2. Ahol élnek, ahogy élnek
12.3. Hozzáértő őrzők, gondozók
13. Dédapáink földművelése – ekealja, cséphadaró, lokomobil
13.1. Munkahely a szabad ég alatt
13.2. Gépek, eszközök
13.3. Építmények a majorban és a ház udvarán
13.4. A termőföldön és az utakon
13.5. Betakarításkor és utána
14. A jó szerszám aranyat ér – saraboló, lábszíj, gereben
14.1. Főképpen a szabadban
14.2. Leginkább műhelyekben
14.3. Elsősorban otthon
15. Mesterségek, foglalkozások – bognár, ispán, masamód
15.1. A föld világa
15.2. Ipari munkák
15.3. A kereskedelem berkeiben
15.4. A szolgáltatások köréből
15.5. Szellemi tevékenységek
16. Mindent megmértünk – arasz, icce, másodfű
16.1. Hány méter is?
16.2. Mekkora is?
16.3. Hány kiló is?
16.4. Hány liter is?
16.5. Mennyi idő is?
16.6. Hogy is van ez?
17. Úton-útfélen – gázló, biplán, gyorsparaszt
17.1. Utak
17.2. Víz fölött és föld fölött
17.3. Szárazföldi járművek
17.4. Vízi járművek
17.5. Légi járművek
18. Pénzügyek – bárca, forint, infláció
18.1. Fémpénz
18.2. Papírpénz
18.3. A pénz világa
19. Régi közélet – diéta, dzsentrik, választók
19.1. Államalakulatok, intézmények
19.2. Társadalmi csoportok
20. A hatalom emberei – király, cenzor, kisbíró
20.1. A legmagasabb tisztségekben
20.2. Egy emelettel lejjebb
20.3. A földön, de nem legalul
21. Rangok, megszólítások – fenség, kegyelmes asszony, tekintetes úr
22. Különféle büntetések – pribék, fogház, nyakhegedű
22.1. Színhelyek és eszközök
22.2. Elítéltek és végrehajtók
23. Hadak útján – lábszártekercs, futóárok, szőnyegbombázás
23.1. Győztes vagy vesztes személyek
23.2. Győztes vagy vesztes közösségek, csapatok
23.3. Katonadivat”
23.4. Két harc között
23.5. Kézben tartott halálosztók
23.6. Lövegek és lövedékek
23.7. Katonai építmények
23.8. Főképpen a csatatéren kívül
24. Tájak, régi magyarországi városok – Csallóköz, Belgrád, Cluj-Napoca
24.1. Néhány történelmi tájegység, terület
24.2. Néhány történelmi városunk
25. Zeneszerszámok – kecskeduda, gardon, gépzongora
26. Dallamok szárnyán – virágének, siratódal, kortesnóta
27. Táncra perdülve – palotás, valcer, malacbanda
27.1. Itt születtek meg
27.2. Máshonnan tanultuk őket
28. Színházak, színészek – díva, ripacs, kakasülő
28.1. Petőfi is volt teátrista
28.2. Kőépületben
28.3. Tragikák és komikusok
29. Álló és mozgó képek – fényirda, fixálás, fényjátékház
29.1. Fotóvilág
29.2. Mozivilág
30. Élhettek szebben, színesebben – kentaur, plakett, kapubéllet
30.1. A kerengőben nem kell elszédülni
30.2. A graffiti sem mai találmány
31. Színek tengere – piros, vörös, királykék
31.1. Szivárványszínek – és még kettő
31.2. Nem szivárványszínek, nem feketék és nem fehérek
31.3. Emberi szemmel láthatatlanok
32. Hajdani játékaink – póznamászás, ugrókötelezés, gombfoci
33. Ünnepi alkalmak – farsangolás, kiszehajtás, anyák napja
33.1. Jókívánságért ajándék járt
33.2. Sok jeles nap a naptárban is benne van
34. Születéstől halálig – nemtudomka, komatál, cinterem
34.1. A legelső nap tájékán
34.2. A legutolsó nap tájékán
35. Istenhívők között – gyónás, dzsámi, kálomisták
35.1. Néhány hagyományos vallás követői Magyarországon
35.2. Egyházak felépítése, szervezeteik
35.3. Régi és mai hivatásos hívők
35.4. A szertartások világa
35.5. Építmények a vallás szolgálatában
36. Tudomány és tévhitek – tézis, plágium, asztronómia
36.1. Ami vitathatatlan, vagy csak nehezen vitatható
36.2. Ami nem igaz, vagy erősen vitatható
37. A betűk csodái – breviárium, miniátor, bibliotéka
37.1. Amíg egy könyv megjelenik
37.2. Könyvtudomány”
37.3. Kötetről kötetre
38. Iskolában – cétus, górcső, szamárpad
38.1. Hová jártak iskolába dédapáink, ükanyáink?
38.2. Kik voltak? Mi is volt?
38.3. Mire való a kalamáris?
38.4. Jobb-e az ötös az egyesnél?
39. Nem mindenki érthette – hekus, cupfol, botoskégli
39.1. Személyek, csoportok
39.2. Tárgyak, fogalmak, intézmények
39.3. Cselekvések, megjelölések, egyebek
40. Minél rövidebben – MTA, &, kp.
40.1. Csak betű vagy betűk
40.2. Kisbetű, nagybetű és egyetlen pont
40.3. Nemcsak egyetlen pont
40.4. Pont nélkül
40.5. Jelek
41. Ami eddig kimaradt – fehérnép, métely, puceráj
Felhasznált könyvek
Szómutató