Leírás
A szótár jellege: A Mit jelent? egynyelvű értelmező szótár, megmagyarázza, értelmezi a szavakat. A címszók legtöbbje elavulóban lévő, ma már a mindennapi beszédben nem használatos. Jelentésük a mai magyar beszélők, elsősorban a fiatalok számára általában nem világos, pontos használati körük elhomályosult, egy mára már eltűnt világ, régi kultúra nyelvi lenyomatai.
A szótár célja: A kötet a kiveszőben, eltűnőben lévő szavak leltározásával, szótárba foglalásával hidat teremt a ma embere és a hajdanvolt emberek világa és kultúrája között.
A szótár tartalma: A kézikönyv összesen 3200 lexikai egységnek adja meg az értelmét, jelentését. A szócikkek mellett 18 táblázat, keretes rész is található benne, ezek valamely szempontból összetartozó szavak csoportját tartalmazzák. A szöveges magyarázatok mellett 102 vonalas rajz is szemlélteti a szavak jelentését.
A szótár szerkezete: A szótári rész a szócikkeket témakörökbe rendezve adja közre. A 40 nagyobb tematikus csoporton belül összességében 123 alcsoportra osztja a tárgyalt szavakat, melyeket a kötet végén található szómutató ábécérendben sorol fel, megadva, hogy az adott címszó a szótárban hányadik oldalon van kifejtve.
A szótár célközönsége és felhasználása: A kötetet elsősorban a mai tanulóifjúság, azaz az 5-12. osztályos diákok forgathatják haszonnal. Könnyed, közérthető stílusa miatt a magyarórákon kívül hatékonyan használható más tanórákon is, pl. történelemórán. Fontos segédeszköze az anyanyelvi szókincsbővítésnek és a magyar nyelvi kompetencia fejlesztésének.
A szerző, Daniss Győző beleépítette a szótárba több évtizedes újságírói pályája ismereteit, nem utolsósorban pedig szülőként és nagyszülőként szerzett élményeit, tapasztalatait is.
Tinta Könyvkiadó, 2021.
Írta: Daniss Győző
Lektor: V. Raisz Rózsa, Wacha Imre
Paraméterek
| Szerző | Daniss Győző |
| Cím | Mit jelent? |
| Alcím | Diákszótár (Nyakhegedű, göreb, ösztöke. 3200 szó magyarázata 40 tematikus csoportban) |
| Kiadó | Tinta Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2021 |
| Terjedelem | 408 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 409 304 6 |
Tartalom
| Bevezető |
| 1. Népek tengere - kabarok, matyók, oszmán-törökök |
| 1.1. Mai hazai és határon túli magyar néprajzi csoportok |
| 1.2. Magyarország hivatalosan elismert nemzetiségei |
| 1.3. Más országok magyarjai |
| 1.4. És a többiek - csak a legnagyobb létszámú népek, népcsoportok |
| 2. Rokonok – fater, néne, szerelemgyerek |
| 3. Milyenek vagyunk? – szöghajú, tróger, dilettáns |
| 3.1. Első ránézésre is látszik |
| 3.2. Első látásra talán nem is vesszük észre |
| 3.3. Csak közösségben, társaságban ismerhetjük meg |
| 4. Étkezőasztal – gulyás, cibak, cibereleves |
| 4.1. Levesek és levesfélék |
| 4.2. Főételek |
| 4.3. Ínyencségek |
| 5. Öltözködés – párta, kapca, rokolya |
| 5.1. Amit a fejünkön viseltünk |
| 5.2. Nők hordták |
| 5.3. Férfiak hordták |
| 5.4. Amit a lábunkon viseltünk |
| 5.5. Ami néha csak díszített |
| 6. Évszázados építmények – zsúpfedél, budi, paticsfal |
| 7. Konyhavilág – sodrófa, kobak, vászonkorsó |
| 8. Bútorról bútorra – sámli, szökröny, piszkavas |
| 8.1. Sok minden volt körülöttünk |
| 8.2. Sok mindenen ülhettünk – akár alhattunk is |
| 8.3. Sok mindenen fekhettünk – akár ülhettünk is |
| 8.4. Amitől világos lett |
| 8.5. Amitől meleg lett |
| 9. Városlakók – alkóv, inas, ágyrajáró |
| 9.1. Madártávlatból |
| 9.2. Közelebbről nézve |
| 9.3. Ki így lakott, ki úgy |
| 10. Betegségek, gyógyítás – lepra, felcser, frászkarika |
| 10.1. Milyen betegségekben szenvedtek? |
| 10.2. Kik próbáltak segíteni? |
| 10.3. Hogyan próbáltak gyógyítani? |
| 11. A természet ajándékai – pákász, sulyom, aranymosás |
| 11.1. Vizek világa |
| 11.2. Erdő-mező terített asztala |
| 11.3. A földtől vesszük el |
| 11.4. Törvényszegők |
| 12. Hagyományos állattartás – gulya, kondás, gémeskút |
| 12.1. Állatok, állatcsoportok |
| 12.2. Ahol élnek, ahogy élnek |
| 12.3. Hozzáértő őrzők, gondozók |
| 13. Dédapáink földművelése – ekealja, cséphadaró, lokomobil |
| 13.1. Munkahely a szabad ég alatt |
| 13.2. Gépek, eszközök |
| 13.3. Építmények a majorban és a ház udvarán |
| 13.4. A termőföldön és az utakon |
| 13.5. Betakarításkor és utána |
| 14. A jó szerszám aranyat ér – saraboló, lábszíj, gereben |
| 14.1. Főképpen a szabadban |
| 14.2. Leginkább műhelyekben |
| 14.3. Elsősorban otthon |
| 15. Mesterségek, foglalkozások – bognár, ispán, masamód |
| 15.1. A föld világa |
| 15.2. Ipari munkák |
| 15.3. A kereskedelem berkeiben |
| 15.4. A szolgáltatások köréből |
| 15.5. Szellemi tevékenységek |
| 16. Mindent megmértünk – arasz, icce, másodfű |
| 16.1. Hány méter is? |
| 16.2. Mekkora is? |
| 16.3. Hány kiló is? |
| 16.4. Hány liter is? |
| 16.5. Mennyi idő is? |
| 16.6. Hogy is van ez? |
| 17. Úton-útfélen – gázló, biplán, gyorsparaszt |
| 17.1. Utak |
| 17.2. Víz fölött és föld fölött |
| 17.3. Szárazföldi járművek |
| 17.4. Vízi járművek |
| 17.5. Légi járművek |
| 18. Pénzügyek – bárca, forint, infláció |
| 18.1. Fémpénz |
| 18.2. Papírpénz |
| 18.3. A pénz világa |
| 19. Régi közélet – diéta, dzsentrik, választók |
| 19.1. Államalakulatok, intézmények |
| 19.2. Társadalmi csoportok |
| 20. A hatalom emberei – király, cenzor, kisbíró |
| 20.1. A legmagasabb tisztségekben |
| 20.2. Egy emelettel lejjebb |
| 20.3. A földön, de nem legalul |
| 21. Rangok, megszólítások – fenség, kegyelmes asszony, tekintetes úr |
| 22. Különféle büntetések – pribék, fogház, nyakhegedű |
| 22.1. Színhelyek és eszközök |
| 22.2. Elítéltek és végrehajtók |
| 23. Hadak útján – lábszártekercs, futóárok, szőnyegbombázás |
| 23.1. Győztes vagy vesztes személyek |
| 23.2. Győztes vagy vesztes közösségek, csapatok |
| 23.3. Katonadivat |
| 23.4. Két harc között |
| 23.5. Kézben tartott halálosztók |
| 23.6. Lövegek és lövedékek |
| 23.7. Katonai építmények |
| 23.8. Főképpen a csatatéren kívül |
| 24. Tájak, régi magyarországi városok – Csallóköz, Belgrád, Cluj-Napoca |
| 24.1. Néhány történelmi tájegység, terület |
| 24.2. Néhány történelmi városunk |
| 25. Zeneszerszámok – kecskeduda, gardon, gépzongora |
| 26. Dallamok szárnyán – virágének, siratódal, kortesnóta |
| 27. Táncra perdülve – palotás, valcer, malacbanda |
| 27.1. Itt születtek meg |
| 27.2. Máshonnan tanultuk őket |
| 28. Színházak, színészek – díva, ripacs, kakasülő |
| 28.1. Petőfi is volt teátrista |
| 28.2. Kőépületben |
| 28.3. Tragikák és komikusok |
| 29. Álló és mozgó képek – fényirda, fixálás, fényjátékház |
| 29.1. Fotóvilág |
| 29.2. Mozivilág |
| 30. Élhettek szebben, színesebben – kentaur, plakett, kapubéllet |
| 30.1. A kerengőben nem kell elszédülni |
| 30.2. A graffiti sem mai találmány |
| 31. Színek tengere – piros, vörös, királykék |
| 31.1. Szivárványszínek – és még kettő |
| 31.2. Nem szivárványszínek, nem feketék és nem fehérek |
| 31.3. Emberi szemmel láthatatlanok |
| 32. Hajdani játékaink – póznamászás, ugrókötelezés, gombfoci |
| 33. Ünnepi alkalmak – farsangolás, kiszehajtás, anyák napja |
| 33.1. Jókívánságért ajándék járt |
| 33.2. Sok jeles nap a naptárban is benne van |
| 34. Születéstől halálig – nemtudomka, komatál, cinterem |
| 34.1. A legelső nap tájékán |
| 34.2. A legutolsó nap tájékán |
| 35. Istenhívők között – gyónás, dzsámi, kálomisták |
| 35.1. Néhány hagyományos vallás követői Magyarországon |
| 35.2. Egyházak felépítése, szervezeteik |
| 35.3. Régi és mai hivatásos hívők |
| 35.4. A szertartások világa |
| 35.5. Építmények a vallás szolgálatában |
| 36. Tudomány és tévhitek – tézis, plágium, asztronómia |
| 36.1. Ami vitathatatlan, vagy csak nehezen vitatható |
| 36.2. Ami nem igaz, vagy erősen vitatható |
| 37. A betűk csodái – breviárium, miniátor, bibliotéka |
| 37.1. Amíg egy könyv megjelenik |
| 37.2. Könyvtudomány |
| 37.3. Kötetről kötetre |
| 38. Iskolában – cétus, górcső, szamárpad |
| 38.1. Hová jártak iskolába dédapáink, ükanyáink? |
| 38.2. Kik voltak? Mi is volt? |
| 38.3. Mire való a kalamáris? |
| 38.4. Jobb-e az ötös az egyesnél? |
| 39. Nem mindenki érthette – hekus, cupfol, botoskégli |
| 39.1. Személyek, csoportok |
| 39.2. Tárgyak, fogalmak, intézmények |
| 39.3. Cselekvések, megjelölések, egyebek |
| 40. Minél rövidebben – MTA, &, kp. |
| 40.1. Csak betű vagy betűk |
| 40.2. Kisbetű, nagybetű és egyetlen pont |
| 40.3. Nemcsak egyetlen pont |
| 40.4. Pont nélkül |
| 40.5. Jelek |
| 41. Ami eddig kimaradt – fehérnép, métely, puceráj |
| Felhasznált könyvek |
| Szómutató |
Kapcsolódó kiadványok
