Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Mozarttól Bartókig

Paraméterek

Szerző Bónis Ferenc
Cím Mozarttól Bartókig
Alcím Írások a magyar zenéről
Kiadó Püski Kiadó
Kiadás éve 2000
Terjedelem 406 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 963 9188 83 2
Ár:
1.960 Ft
1.764 Ft
Kedvezmény: 10%

Mozart és Bartók: e két nagy név nem csupán idő-határt jelöl kötetünk címében; nem csak arról tájékoztat, hogy az itt közreadott írások a magyar zene történetének mely fejezeteit kívánják új adatokkal gyarapítani. Fontosabbnak tetszik az a szimbolikus erő, melyet az említett mesterek neve a muzsika hazai történetére sugároz.

Leírás

Mozart és Bartók: e két nagy név nem csupán idő-határt jelöl kötetünk címében; nem csak arról tájékoztat, hogy az itt közreadott írások a magyar zene történetének mely fejezeteit kívánják új adatokkal gyarapítani. Fontosabbnak tetszik az a szimbolikus erő, melyet az említett mesterek neve a muzsika hazai történetére sugároz. Zenénk, melynek Nyugat-Európa fejlődéséhez kapcsolódó ér-rendszerét kegyetlenül összekaszabolta Mohács százada, Mozart és Haydn korában láthatott hozzá ennek az életet jelentő szellemi áramlásnak újraindításához. A hazai műzene megszakadt fejlődéséből, igaz, jószerivel kimaradt Palestrina és Lassus, Monteverdi és Schütz, Vivaldi és Bach kora. Ám a romok alatt épségben maradt egy keleti eredetű, szerényen és szívósan továbbélő hagyomány, melynek magvában – ha egyszer, jó órában, sikerül találkoznia a nyugati kultúrával – benne rejlett a jövő ígérete.
Szerkesztette: Bónis Ferenc

Tartalom

MOZARTTÓL BARTÓKIG
MOZART SZELLEMI JELENLÉTE A MAGYAR KULTÚRÁBAN, 1800 TÁJÁN
MOZART ÉS A NÉPDAL CSERMÁK ZENÉJÉBEN
GALÁNTAI TÁNC, MINT ÜDVÖZLŐ KÓRUS
BEETHOVEN ÉS A MAGYAR ZENE
HŐSIESSÉG ÉS SZABADSÁGVÁGY: ÚJABB ADATOK BEETHOVEN ÉS A MAGYAR ZENE KAPCSOLATÁHOZ
A SZENVEDŐ NÉP ÉS AZ ELNYOMOTT NEMZET A MAGYAR OPERASZÍNPADON
HOGYAN LETT ERKEL FERENC A PESTI MAGYAR SZÍNHÁZ ELSŐ KARMESTERE?
A HIMNUSZ SZÜLETÉSE ÉS MÁSFÉL ÉVSZÁZADA
ERKEL FERENC A BÁNK BÁNRÓL
ERKEL HUNYADI LÁSZLÓ-OPERÁJÁNAK MEGHIÚSULT ELŐADÁSI KÍSÉRLETE A BÉCSI UDVARI OPERAHÁZBAN
ERKEL FERENC VASKORONA-RENDJE
ERKEL ÉS MOSONYI
SCHUMANN ÉS MOSONYI – „GYERMEKJELENETEK” ÉS „MAGYAR GYERMEKVILÁG”
RICHARD WAGNER ÉS PESTI ZENESZERZŐ-BARÁTJA, MOSONYI MIHÁLY
MAHLER ÉS ERKEL
TÖRTÉNELMI JELKÉPEK A MAGYAR ZENÉBEN A NEMZETI ROMANTIKA KORÁTÓL – KODÁLYIG
BRAHMS ÉS A MAGYAR ZENE – HATÁSTIPOLÓGIAI ÁTTEKINTÉS
A MAGYAROK BRAHMS IV. SZIMFÓNIÁJÁBAN
SZABOLCSI BENCE, HÁRMAS TÜKÖRBEN
SZABOLCSI BENCE LIPCSEI LEVELEI KODÁLY ZOLTÁNHOZ
MÓNÁR ANNA, KODÁLY SZÍNPAD NÉLKÜLI MONODRÁMÁJA
BARTÓK BÉLA: LIEBESLIEDER – BUDAPEST, 1900
A „GYERMEKEKNEK” – SOROZAT KIHAGYOTT DARABJAI
BARTÓK HAT NYILATKOZATA
BARTÓK MÓDOSÍTÁSAI A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI ZONGORAKIVONATÁBAN, FERENCSIK JÁNOS PÉLDÁNYA SZERINT
PILLANTÁS BARTÓK MŰHELYÉBE: A II. HEGEDŰVERSENY KORREKTÚRÁJÁNAK TANULSÁGAI
A CSODÁLATOS MANDARIN – EGY REMEKMŰ SZÜLETÉSE ÉS KÁLVÁRIÁJA
NÉVMUTATÓ