Mundus Magyar Egyetemi Kiadó
Szekfű Gyula 1922-es – Kupa László sokoldalú értékelésével újra hozzáférhetővé tett – kismonográfiájában mind a történettudomány, mint a hazai bortermelők számára elgondolkodtató felvetéssel szolgál.
A Szabó Ervin Könyvtár néhány éve elkészítette az ún. hiánykönyvek listáját, amelyben ez a Szathmári-kötet a legtöbbet keresettek között szerepel. Ennek tudatában szerző és kiadó egyképpen arra törekedett, hogy immár ideológiai kötöttségektől mentesen egy teljesen megújított szöveggyűjteményt nyújtson át a diákoknak, a pedagógusoknak és az érdeklődőknek.
José de Sousa Saramago a portugál irodalom kiemelkedő alakja, akit 1998-ban munkásságáért Nobel-díjjal tüntettek ki. A könyv szerzője – Saramago műveinek fordítója és a jelenkori portugál irodalom kutatója – tanulmányával José Saramago jobb megismeréséhez és művei teljesebb megértéséhez nyújt segítséget.
Az előző évtizedek tudományos fejlődése a kőzettanban is jelentős változásokat eredményezett. A felsőkéreg kőzettani vizsgálatát a földköpeny fejlődése folyamán végbemenő átalakulások, valamint a magmaképződéssel való kapcsolat tanulmányozása egészítette ki. A földövekben lejátszódó folyamatok értelmezése szükségessé teszi a Föld keletkezésének és fejlődésének a megismerését. Ehhez viszont nélkülözhetetlen a bolygóközi térben végbemenő folyamatok ismerete.
A kötet az 1961-től 1974-ig bezárólag végzett mongol-magyar régészeti expedíciók ásatási eredményeit foglalja magában. A leletek tudományos leírása mellett megkapjuk azok történelmi–régészeti hátterének leírását is, a régebbi szakirodalmi adatokat, benne külföldi párhuzamok alapján. (angol nyelvű kötet)
A talajtan tudományának fejlődésében az utolsó másfél évtizedben minőségileg új korszak kezdődött. A klasszikus talajtani szemlélet elsősorban a talajok fizikai és kémiai történéseire összpontosított. A talajokban lezajló biológiai és biokémiai folyamatokat csak motiváló tényezőként vették figyelembe, miközben a talajok anyagcseréje számos részterületének megértését a nagyszámú segédtudomány (növényélettan, bakteriológia, ásványtan stb.) feladatkörébe utalták...
A tudós meteorológus, Rákóczi Ferenc professzor könyve magas színvonalon, mégis közérthető formában tárgyalja a légkör szinte minden jelenségét, a jelenségeket kialakító tényezőket, részletezi az időjárás és az éghajlat minden elemét, foglalkozik az időjárási objektumokkal (légtömegek, frontok, ciklonok, anticiklonok, csapadék, szél, légköri elektromosság, légköri optika stb.) és ezek előrejelzésének módszereivel.
E kötetben Féja Géza írói portréi, irodalmi műveket, színdarabokat bemutató írásai és kritikai vitacikkei kaptak helyet. A száznál több írás a 20. század első felének magyar irodalmához kötődik; a századforduló tájától 1944-ig tart a felölelt idő.
A kötet közel 2000 orvos, gyógyszerész, állatorvos (és természetesen az ember- vagy állatorvoslással valamilyen formában kapcsolatba kerülő biológus, botanikus, kémikus, antropológus stb.) életrajzát tartalmazza, lényegében az első hazai kísérlet abban a tekintetben, hogy az úgynevezett élettudományok régi és közelmúltbeli nagyjainak pályafutását önálló orvoséletrajzi lexikon formájában tárja az olvasók elé.
A Márciusi Front élete mindössze két évnyi: 1937 és 1938. Csupán villanásnyi idő egy nép, egy ország történetében. Mégis őrizzük az emlékét, mert tanúságtétel: nem volt mindig akarat nélküli és tehetetlen ez az ország.
Móricz Zsigmond születésének 60. évfordulóját követően jelent meg e könyv első kiadása, 1939 kora őszén. Az író még élt, alkotott, terveket szőtt ekkor...
A szerző legismertebb és legtöbb vihart kiváltó könyve lát ismét napvilágot az egykor Sárközi György elképzelése alapján tíz kötetre tervezett Magyarország felfedezése sorozat első munkája. Három megye, Békés, Csongrád és Csanád történelmi múltja, népének sorsa tűnik elénk az 1930-as évekből.
A rendhagyó regényben: tíz estén megjelenik az idős Görgeynél az immár halott Kossuth, és drámai párbeszédekben újra végigélnek, megvitatnak mindent.
A magyar irodalom történetében jól kirajzolható egy határozott vonal, amely Balassi Bálinttól kezdve Zrínyi Miklóson át Faludi Ferencig, Csokonai Vitéz Mihályig és Kisfaludy Sándorig tart, akiknek a költészetére egyaránt jellemző, hogy azt olasz költői modellek alapján formálták.