Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Munkaterápia

Munkaterápia Katt rá a felnagyításhoz
Sorozat A szocioterápia és rehabilitáció
Szerző Horváth Endre
Cím Munkaterápia
Alcím Jegyzet a gyógyfoglalkoztató szakasszisztensek képzéséhez
Kiadó Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Kiadás éve 2002
Terjedelem 48 oldal
Formátum A/4, irkafűzött
ISBN ÁEEK37
Ár:
1.100 Ft

Tankönyvünkben a problémák megközelítése – tudatosan – erősen ápolás-lélektani jellegű. Nem orvosoknak, hanem olyan személyeknek készült, akik teljes munkaidejüket a betegek között töltik, akik ezalatt „rájuk vannak bízva”. (Gyógyfoglalkoztató füzetek 6.)

Leírás

Húszéves a gyógyfoglalkoztatók képzése Magyarországon. A beindításban oroszlánrésze volt az akkori Rehabilitációs Társaság „Pszichiátriai Szekciójának”, nevezetesen pedig dr. Füredi János professzornak és dr. Benson Katalin gyógypedagógus pszichológusnak. Indíttatása határozta meg tulajdonképpen, hogy a képzés főleg a pszichiátriai rehabilitációra összpontosított. A tananyag és a jegyzet az akkori lehetőségek szerint készült el. Az elmúlt évtizedek gyakorlata azonban felszínre hozta az első próbálkozás gyengéit: pl. hogy az egészségügyi szervezési tananyag felesleges, a felkészítés nem elégséges más orvosi szakmák igényeihez, és hogy a bővebb pszichológiai és pedagógiai ismeretek nélkülözhetetlenek. A változtatásra, a tananyag „leporolására” a rendszerváltást követő oktatási reform adott késztetést.
A mostani tananyag összeállításánál elsősorban azt vettük figyelembe, hogy nem pszichoterapeutákat, nem rehabilitációs szakembereket akarunk képezni, hanem olyan egészségügyi szakdolgozókat, akik az orvosi rehabilitációban a maguk munkaterületén – de túllátva az intézetek hagyományos keretein – a szocioterápiák szakszerű alkalmazásával működnek közre.
Tankönyvünkben a problémák megközelítése egyébként – tudatosan – erősen ápolás-lélektani jellegű. Nem orvosoknak, hanem olyan személyeknek készült, akik teljes munkaidejüket a betegek között töltik, akik ezalatt „rájuk vannak bízva”. Másrészt az oktatás célja nemcsak a „fogyatékosság” gyógyítása, hanem az is, hogy a „fogyatékos” mint személyiség, mint „egész ember” megtalálja helyét és beilleszkedhessen a társadalomba. Márpedig minél korlátoltabb egy állapot, és minél súlyosabb egy fogyatékosság, annál inkább a pszichés problémák és eszközök válnak fontossá, sőt talán meghatározóvá a rehabilitációban (lásd dr. Fejes András: „A gerincsérültek rehabilitációjának pszichológiája” egész mondanivalóját,). Így sikerülhet ott is örömökben gazdag „humán” életet biztosítani, ahol a legtökéletesebb „ergoterápia” is lehetetlenné válik (pl. a vastüdőben élő gyermekbénulásos eseteknél).
A korszerűbb tanulnivaló összeállításánál arra is tekintettel kellett lenni, hogy a zömében pszichiátriai szakterületről jelentkező tanulók mellett a pszichiátriai fogalmak körében járatlan egyéb egészségügyi szakemberek, pedagógusok is részt vesznek a képzésben, akiknek a munkájához a betegségek valamivel részletesebb ismerete is szükséges volna. Főképpen azért, hogy a kezelt betegek állapotának változásait – a konkrét tünetek javulását, a rosszabbodás figyelmeztető jeleit – a „tünettan” alapos ismeretében észlelni tudják. Ez a nehézség főleg a pszichiátriai kórképek esetében kerül előtérbe. A megoldást abban láttuk, hogy – tekintettel az oktatás viszonylagos szűkösségére – ún. „állapotképek” formájában ismertetjük a szükséges klinikai tudnivalókat. Hiszen a gyógyfoglalkoztatóknak többnyire nem kórképeket, hanem meghatározott rendellenes állapotokat (pl. demencia, epilepszia, bénulások és fogyatékosságok meghatározott típusai stb.) kell terápiásan befolyásolniuk, függetlenül attól, hagy azok milyen kórfolyamat eredményei.
A jegyzet terjedelmének behatároltsága miatt a tudnivalókat sok helyütt röviden és sűrítve fogalmaztuk meg, elsősorban arra törekedve, hogy a tanuló a fogalmakat, meghatározásokat és a fő összefüggéseket pontosan sajátíthassa el. Az egyes szakaszok végén irodalmi utalásokat adunk, ami lehetővé teszi, hogy a téma iránt behatóbban érdeklődők mélyebb és részletesebb ismereteket is szerezhessenek.
 
Lektor: Hárdi István

Tartalom

Előszó
A munkaterápia fogalma
A munkaterápia célja
Termelés és munkaterápia
A munkaterápia hatásrendszere
Munkafajták a terápiában
A munkaterápia folyamata
A munkatevékenység adagolása
Pedagógia a munkaterápiában
A munkaterápiás csoport
A munkaterápia gazdasági működése
A beteg munkamotivációja
A munkaterápia módszertana
A munkaterápia szervezése
A munka
A munkahelyek
A betegek
A személyzet
A betegek útja a munkaterápia
A munkába állítás
A beteg a munkafolyamatban
A munkaterápiás csoport szervezése
A munkaterápiás jutalom
A munkaterápia velejárói
Munkaterápia és munkába állás
Irodalom
Ellenőrző kérdések
Kiegészítő gyakorlati útmutató a munkaterápiák című fejezethez
Munkafolyamatok és minősítés
A munkafolyamat cselekvéskategóriái
A munkatevékenység mint a terápia forrása
A minősítőskála
A minősítőlap alkalmazása
A munkaképesség megállapítása
A cselekvéskategóriák és a terápiás pénz elosztása
Irodalom