Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Műszeres analitikai kémiai gyakorlatok

Paraméterek

Szerző Galbács Gábor – Galbács Zoltán – Sipos Pál
Cím Műszeres analitikai kémiai gyakorlatok
Alcím 3. kiadás
Kiadó JATEPress
Kiadás éve 2015
Terjedelem 200 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 315 243 0
Ár:
2.835 Ft
2.693 Ft
Kedvezmény: 5%

A műszeres analitikai gyakorlatok önálló tárgyként történő oktatása több mint harminc éve indult el a Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén...

Leírás

A műszeres analitikai gyakorlatok önálló tárgyként történő oktatása több mint harminc éve indult el a Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén. Kezdetben ez kizárólagosan a kutató vegyészképzés számára szerveződött. Később, az analitikai kémia térhódításával, ezen belül a műszeres eljárások előtérbe kerülésével ez a gyakorlati képzés beépült a kémia, biológia, környezettan, környezetvédő tanár szakos, a gyógyszerész, klinikai kémikus hallgatók, majd a levelező, a kiegészítő- és esti képzésű, végül az akkreditált felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatók tanrendjébe is. Az évtizedek során számos, a Tanszéken íródott (több kiadást is megért) jegyzet is segítette a műszeres analitikai kémia oktatását.
A jelen jegyzet megírását azok az időközben végbement változások kényszerítették ki, amiket természetesen képzésünknek is követni kell. Számos műszer és módszer (pl. polarográfia, oszcillometria) mára már túlhaladottá vált, ugyanakkor egy sor új metódus (pl. kromatográfiás módszer) jelent meg és terjedt el. Emellett mára mér általánossá vált a mérési adatok számítógéppel való gyűjtése és kiértékelése. Az egyetemi képzésben is végbement bizonyos egységesítés, ami azt jelenti, hogy szakoktól függetlenül a leadott tananyag nagyobb része azonos, ugyanakkor a gyakorlati követelmény és a hallgatói előképzettség jelentősen különbözik. Előfordul az is, hogy a hallgatónak úgy kell gyakorlatot végezni, hogy még nem vizsgázott a gyakorlatot megalapozó elméleti tárgyból. A szűkösebbé váló anyagi lehetőségek, a laboratóriumi helyiség korlátozottsága és a személyzet létszámcsökkentése miatt ugyanakkor a gyakorlatféleségek számát csökkenteni, a vegyszereket és segédeszközöket minimalizálni, optimalizálni kényszerülünk. Az idők folyamán a gyakorlatok számára biztosított órakeret is jelentősen csökkent.
Ezen változások eredményeként egy koncepciójában is új gyakorlati jegyzetet igyekeztünk elkészíteni. Ebben az egyes gyakorlati leírások önállóan, a többi gyakorlattól teljesen függetlenül használhatók. Ez azzal a következménnyel jár, hogy néhány szövegrész (pl. egyes műszerek használati útmutatója) többször is előfordulnak. E terjedelmi bővülést, mint hátrányt, a szerzők véleménye szerint azonban bőségesen kompenzálja az az előny, hogy a hallgatók önálló felkészülése az adott gyakorlatra gyorsabb és könnyebb. A gyakorlatok leírása minden esetben tartalmaz egy rövid elméleti áttekintést is. Ez ugyancsak segítheti a gyakorlatra való felkészülést ás különösen akkor szükséges, amikor a hallgató a műszeres analitikai gyakorlatokat a kapcsolódó elméleti kurzussal párhuzamosan vagy akár azt megelőzően veszi fel. A gyakorlatok végén felsorolt kérdések és számítási feladatok az adott metodika lényegének megértését ellenőrzik; ezek képezik a laboratóriumi dolgozatok alapját is. A jegyzethez több új számítógépes célprogramot is írtunk, amelyek egyes itt szereplő műszerek vezérlését és mérésadatgyűjtését segítik. A közölt gyakorlatok mindegyike többszörösen kipróbált, jól bevált és megbízható analitikai eljárás.
A jegyzetben külön fejezetekben foglaljuk össze azokat az alapfogalmakat, definíciókat, amelyek a mindennapos laboratóriumi gyakorlatban nélkülözhetetlenek. Ezek ismerete és helyes használata minimális követelmény hallgatóinkkal szemben. A mérési eredmények grafikus megjelenítésével és kiértékelésével szintén részletesen foglalkozunk. Az igen elterjedt és a műszeres analitikai kémiai adatkiértékelésben is jól használható Microsoft Excel táblázatkezelő program rövid leírását is mellékeltük. Fontosnak tartottuk a laboratóriumi munkarenddel, balesetvédelemmel kapcsolatos ismeretek felelevenítését is, így ezekkel a kérdésekkel is egy külön fejezetben foglalkozunk. A gondos mintaelőkészítés jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A modern nyomanalitikai eljárások még komolyabb követelményeket támasztanak a mintaelőkészítéssel szemben, ezért egy fejezetet ennek a területnek is szenteltünk.
Reményeink szerint jegyzetünk meg fog felelni a bevezetőben felsorolt elvárásoknak és hasznos segédanyag lesz a műszeres analitikai kémiával foglalkozó hallgatóink számára.
 
Lektor: Posta József 

Tartalom

Bevezetés
Műveletek és fogalmak
DEF – Néhány fontos alapfogalom a műszeres analitikai kémiában
GRA – Mérési adatok grafikus ábrázolása és kiértékelése
MIN – A nyomanalitikai célú mintavétel, mintaelőkészítés alapelvei
Gyakorlati feladatok
Elektroanalitikai feladatok
PHM – pH-mérés üvegelektróddal, sav-bázis titrálás pH-metriás végpontjelzéssel
RED – Redoxi titrálás potenciometrikus végpontjelzéssel
DPM – A direkt potenciometria alkalmazása
KON – Konduktometriás mérések
AMP – Biamperometriás (dead-stop) titrálás
ICM - Indirekt coulombmetria
GRT – Erős sav – erős bázis titrálások kiértékelése a Gran-módszerrel
Spektroszkópiai feladatok
SPF – UV-látható abszorpciós spektrofotometria
FES – Lángfotometriás mérések
AAS – Lángatomabszorpciós mérések
FLS – Fluoreszcencia spektroszkópia
Kromatográfiás feladatok
ALC – Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia
AGC – Gázkromatográfia
ION – Ionkromatográfia
ELF – Gél-elektroforézis
Egyéb feladatok
KTS – Komplexometriás titrálás spektrofotometriás végpontjelzéssel
MUA – Műanyagok azonosítása
FIA – Áramlásos rendszerű automatikus analizátor
Mellékletek
ALA – Alapismeretek
LAB – Laborrend és balesetvédelem
XLS – Az Excel program használata mérési eredmények kiértékelésére
Irodalom