Művészek és pszichopatológia
Paraméterek
| Szerző | Németh Attila |
| Cím | Művészek és pszichopatológia |
| Kiadó | Medicina Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2023 |
| Terjedelem | 284 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 226 570 4 |
Eredeti ár:
8.200 Ft
7.380 Ft
Online kedvezmény:
10%
|
A könyv huszonhárom híres emberről szól, akik pszichés tüneteik ellenére vagy éppen ezek hatására alkottak maradandót. A szerző ismert alkotószemélyiségek életvezetésén keresztül mutatja be, hogyan gondolkodik egy pszichiáter, hogyan diagnosztizál, hogyan értelmez egy-egy életeseményt vagy tünetet. |
|
|
|
Leírás
A könyv huszonhárom híres emberről szól, akik pszichés tüneteik ellenére vagy éppen ezek hatására alkottak maradandót.
„Nem elég, ha ismerjük egy művész munkáit. Azt is tudni kell, mikor csinálta, miért, hogyan, milyen körülmények között. Egyszer majd biztosan kialakul egy új tudomány, talán „embertudománynak” fogják hívni, amely arra törekszik, hogy az alkotó emberen keresztül mélyebben behatoljon az emberbe.”
Pablo Picasso
„Az igazgyöngyöt mindig a gyöngykagylónak egy betegsége hozza létre, és a gyöngykagyló leírásához, keletkezésének ismeretéhez szükséges ennek a betegségi folyamatnak a leírása is, de vajon kevésbé szép, ragyogó és értékes-e a gyöngysor egy szép női nyakon, ha ezt tudjuk róla?”
Karl Jaspers
Szeretném a művelt laikusokkal megértetni és megszerettetni a pszichiátriai gondolkodást, és meggyőzni őket arról, hogy a pszichiátria az orvostudomány ugyan olyan része, mint a belgyógyászat, a sebészet vagy a neurológia. A pszichiátriai betegségek során is az agy bizonyos területeinek a működése változik meg, ahogy a stroke-nál vagy az epilepsziánál, csak még nem tudjuk ugyanolyan pontosan lokalizálni a zavart, mint a neurológiában, mert a lelki működések szabályozása sokkal bonyolultabb, mint a mozgásé vagy az érzékelésé. Ugyanakkor rendelkezésre állnak korszerű gyógyszerek és pszichoterápiás módszerek, amelyek segítségével számos pszichiátriai tünetegyüttest meg tudunk szüntetni, és számos súlyos kórképet tar tósan egyensúlyban lehet tartani. Először arra gondoltam, hogy azok ne olvassák írásaimat, akik a pszichológia ellen „be vannak oltva”, akik úgy gondolják, hogy a műveket csak önmagukban kell nézni és élvezni, és nem szabad foglalkozni az alkotó személyiségével, emberi gyengeségeivel, különösen nem a pszichés zavaraival. Később megváltoztattam a véleményemet. Igenis, elsősorban azoknak ajánlom a könyvemet, akiknek előítéleteik vannak a pszichiátriával szemben, akik nem szeretik a pszichés belemagyarázásokat, nem hisznek a pszichológiában. Azt szeretném, ha elolvasnák ezt a könyvet, és utána alkotnák meg a pszichiátriai szemléletről a véleményüket. Ismert alkotószemélyiségek életvezetésén keresztül mutatom be, hogyan gondolkodik egy pszichiáter, hogyan diagnosztizál, hogyan értelmez egy-egy életeseményt vagy tünetet. Minden életrajzot egy anamnézisnek (kórtörténetnek) tekintek. Az életrajzban – természetesen – a pszichológiailag fontos elemekre koncentrálok; a családi körülményekre, a jelentős életeseményekre, a pszichotraumákra, a pszichiátriai betegségek kezdetére utaló jelekre, tünetekre és a külső körülményekre. Mintha képzeletben az alkotóművésszel készítenék egy interjút, és a kérdéseimre az életrajzi adatok alapján kapnám meg a választ. Ennek az ismeretében állítom össze a pszichés zavar diagnózisát, lefolyását tartalmazó szakvéleményt. Szeretném eloszlatni a szakmát körüllengő misztikus ködöt. A pszichiátriai diagnózisokat nem stigmának kell tekinteni, hanem olyan fogódzónak, amely alapján a megfelelő kezelést el lehet kezdeni. És itt kapcsolódik össze az ismeretterjesztés a tanítással, ami az örök vesszőparipám. Hogyan lehet minél könnyebben, színe sebben megtanulni a pszichiátriát? Ezekből az esettanulmányokból elsajátíthatják a fiatal kollégák a pszichiátriai szemléletet, hogy megfelelő súllyal – sem eltúlzottan, sem bagatellizálva – értékeljék az egyes tüneteket. Az „egy tünet – nem tünet” alapján induljanak el, vegyék figyelembe az öröklődési hajlamot, a biológiai tényezőket, a koragyermekkori és az aktuális pszichotraumákat. Elemezzék a precipitáló és a protektív tényezőket. Összességében lássák és értsék meg a beteget. Az autoanamnézis alapjául a lexikonokban megtalálható életrajzok vagy jobb esetben önéletrajzok, naplók szolgáltak. Heteroanamnézisnek tekintettem a kortársak beszámolóit, leveleit. Korábbi pszichológiai elemzéseket szándékosan nem vettem figyelembe – bár sokat közülük természetesen jól ismertem – mivel nem az volt a célom, hogy mások diagnózisával, értelmezésével vitatkozzam, vagy éppen egyetértésemről biztosítsam őket. Szándékom mindössze annyi, hogy érthetővé tegyem a pszichiátriai gondolkodásmódot a más szakterületen dolgozó orvosok és a művelt laikusok számára. Minél kevesebben tekintsék misztikus, elvont szakmának a pszichiátriát, és minél többen válasszák ezt a pályát.
Meggyőződésem, hogy senkit nem riasztok el az általam elemzett zseniális személyek alkotásainak élvezetétől, sőt, kedvet ébresztek további olvasásra, műélvezetre.
Medicina Könyvkiadó, 2023.
Írta: Németh Attila
Lektor: Janka Zoltán, Moretti Magdolna
Kapcsolódó témakörök:
Tartalom
Bevezető
1. fejezet
Szkizofrénia és más pszichotikus zavarok
Költő, ki ecsetjével verseket festett
Gulácsy Lajos paranoid szkizofréniája
A tübingeni toronyszoba, mint a közösségi pszichiátria bölcsője
Hölderlin kataton szkizofréniája
A diagnosztikus puzzle
Van Gogh szkizoaffektív pszichózisa
A festészet Don Quijotéja
Csontváry szkizotíp személyisége
A szorongásos zavartól a paranoiáig
Rousseau pszichiátriai zavarai
2. fejezet
Hangulatzavarok – Unipoláris és bipoláris affektív betegségek
„Önmagamba falazva”
Reményik Sándor unipoláris depressziója
„Magad emésztő, szikár alak”
Babits Mihály dupla depressziója
„A semmi ágán ül a szívem”
József Attila depressziója és öngyilkossága
„Lánc, lánc, örök tánc a gyönyör és a gyász”
Juhász Gyula bipoláris affektív betegsége
3. fejezet
Szorongásos zavarok
A szorongástól az alkoholfüggőségig
Edvard Munch alkoholizmusának hatása művészi teljesítményére
Egy hipochonder rákos megbetegedése
Kosztolányi szorongásos tünetei
Fájdalomherceg
Karinthy Gábor súlyos kényszeres betegsége
Black or white?
Michael Jackson testdiszmorfofóbiája
4. fejezet
Addikciók – szenvedélybetegségek
Pokoljáró ködlovagok
A Cholnoky testvérek addikciói
Ahová az apró ópiumpipa elvezet
Csáth Géza drogfüggősége és droginduktált pszichózisa
Az analitikus realista
Dosztojevszkij epilepsziája és játékszenvedélye
5. fejezet
Neurokognitív zavarok
A Boleró, mint az organikus agykárosodás szüleménye?
Ravel neurokognitív zavara
6. fejezet
Személyiségtípusok, személyiségfejlődési zavarok
„Merj élni, meghalni bárki tud!”
Frida Kahlo borderline személyisége
„A művészet én vagyok!”
Salvador Dali narcisztikus személyisége
A muzot-i vártorony remetéje
Rilke kényszeres személyisége
Az organikus eredetű személyiségtorzulás és a társfüggőség (kodependencia) jelensége
Modigliani személyiségzavara
Felhasznált irodalom
