Ipar- és tervezőművészek–sorozat
Ipar- és tervezőművészek címmel új könyvsorozat indult az MMA Kiadó gondozásában. A sorozat bemutatja az MMA Iparművészeti Tagozatának tagjait és munkásságát. Megismerhető a művészek pályaképe, művészi hitvallása, továbbá a velük készült interjúk során bepillantást nyerhetünk az alkotók életébe, műveik keletkezésének történetébe. A kismonográfiák egyben albumok is, hiszen a köteteket a legfontosabb művekről készült fotók illusztrálják. A könyvek végén lévő Függelékek pedig segítik az életutak fontos állomásainak megismerését.
Forintos Kálmán formatervező 1940-ben született Szombathelyen. 1954–1958 között a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban bútorműves szakon tanult, Basilides Sándor osztályában. Az érettségi mellé intarziakészítő szakmunkás bizonyítványt szerzett. 1958–1963 között a Magyar Iparművészeti Főiskola ipari formatervező szakos hallgatója, mestere Dózsa Farkas András volt.
Kótai József Ferenczy Noémi-díjas ötvösművész és szakíró 1940. február 13-án született Sopronban, 1963-ban szerzett diplomát az Iparművészeti Főiskolán, ahol Borsos Miklós, Litkei József és Kopcsányi Ottó voltak a mesterei.
Mészáros Éva textilművész, divattervező iparművész pályaképét a művészettörténész F. Dózsa Katalin tanulmánya és Simonovics Ildikó divattörténésznek a művésznővel készült interjúja mutatja be.
Mezei Gábor Makovecz Imre belső tereinek társalkotója, a magyar organikus belsőépítészet, bútortervezés különös, szürrealizmusba hajló, egyéni hangú mestere. Bútorlényeivel nem berendezi, hanem benépesíti, dramatizálja a belső tereket. Az ő ülőbútorai díszítik többek között Makovecz Imre templomait, a budapesti Farkasréti temető ravatalozóját, a magyar zenei oktatás egyik fellegvárát: a kecskeméti Kodály Intézetet, a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem épületeit.
A Németh Jánosról szóló kismonográfiában Feledy Balázs bemutatja a művész indulását, kiteljesedését és helyét a mai magyar művészettörténetben. Péntek Imre egy beszélgetés keretében mutatja be a művész személyes indíttatásait, ars poeticáját. A képmellékletben legfontosabb, emblematikus munkáit gyűjtöttük össze.
P. Benkő Ilona technikai téren a magas tűzön kiégő agyagok alkalmazása, kemencén belüli és külső redukálási módozataik terén ért el különleges eredményeket. Egyedi és egyéni jellegű műtárgyainak formai, esztétikai megoldásai is a tradíció és az újítás szerves kapcsolatáról tanúskodnak. A fazekasság örökségét nem tagadta meg, a mindig egyedileg, kézműves eszközökkel formált edények, szobrok és képek sorozatokká rendeződnek, szimbolikus üzeneteket hordozó művekké váltak.