Színház- és filmművészet
Az esszé-tanulmány a clown-művészönarckép felbukkanásáról, előfordulásairól, jelentésváltozatairól szól az irodalom, a képzőművészet, a film, továbbá a zene kiemelkedő és jellemző alkotásainak vizsgálatával. A kiindulási pont Watteu Gilles-je, ám az előképeket még régebbi korszakokban, Shakespeare bohócai és a commedia dell arte világában kereste a szerző. A modern bohócok a 19. század harmincas éveiben kezdtek megjelenni, az udvari bolond helyét ekkortól vette át lassanként a clown.
Kovalik Balázs úgy fogalmazza meg gondolatait az elemzett operákkal kapcsolatban és azok megvalósításán keresztül, hogy miközben a rendezői és színházi lehetőségek széles skáláját használja, egységes előadást alkot. Rendezései, bár szellemesek, humorosak, sosem nélkülözik a keserű kritikát és iróniát a saját világunkra nézve.
Többféle iskolai végzettséggel, diplomával rendelkező zenész, zeneszerző, zenei vezető, színész, rendező, színházalapító, színigazgató. Az ország egyetlen hivatásos, izgalmas repertoárú gyermek- és ifjúsági színházának, a Kolibrinek alapítója és igazgatója. Ezt mindenki tudhatja. De magáról, Novák Jánosról a fentieken kívül alig lehet tudni valamit...
Ebben a kötetben a különböző drámás/színházi műfajok és eljárások mint kutatási tevékenységek kapnak új értelmet...
Martin Esslin összegző munkájával hiánypótló kötethez jut a magyar olvasó. A könyv arra vállalkozik, hogy sorra vegye azokat a maradandónak bizonyult meglátásokat, amelyek immár kiállták az idő próbáját, s a színházi jelenség értelmezésének elengedhetetlen szempontjaivá váltak.
Czank Lívia egy évadot élt a Magyar Nemzeti Balett együttesével az Operaházban. Könyve bepillantást enged a táncosok mindennapjaiba, sikereikbe és kudarcaikba, valamint őszintén mesélnek szerepálmokról, karrierről és magánéletről is. A művészekkel, a balettmesterekkel és az alkotókkal folytatott beszélgetései azelőtt ismeretlen mélységeiben mutatja be a balett zárt világát.
Gulyás Gyula és Gulyás János a magyar dokumentumfilm meghatározó alakjai. Könyvünk áttekinti az alkotópáros pályafutásának legfontosabb csomópontjait, megidézi a kort, amelyben ezek a művek megszülettek, és kísérletet tesz annak a kérdésnek egyáltalán nem magától értetődő megválaszolására, hogy mi is a dokumentumfilm voltaképpen. (DVD-melléklettel)
E könyv az elmúlt évtizedek során legendás hírre tett szert: címe a nyomtatott betű, tágabb értelemben pedig az írásbeliség metaforájává vált. A Gutenberg-galaxis 1962-es megjelenése óta viták kereszttüzében áll: a róla alkotott vélemények a rajongó elfogadástól a teljes elutasításig ívelnek.
Jordán-sztorik, kitárulkozó vallomások egy kötetben. Több mint egy tucat interjúban Jordán Tamásról, a botrányos szombathelyi színházigazgató-választás főszereplőjéről pályatársak, kollégák, barátok, családtagok vallanak. Megszólal többek között Alföldi Róbert, Molnár Piroska, Pogány Judit, Koltai Róbert és Bálint András. A kötet kuriózuma, hogy Tamás életének három legfontosabb nőalakja is interjút adott a szerzőnek.
Homoki-Nagy István (1914–1979) mostanáig kéziratban őrzött, utolsó írásainak gyűjteménye A kamera leáll. A Kossuth-díjas filmrendező, operatőr – amellett, hogy bepillantást enged műhelytitkaiba, máig etalont jelentő természetfilmjeinek és végtelen türelemmel, precizitással készült fotóinak alkotási folyamatába – igazi irodalmi élménnyel ajándékozza meg olvasóját.
Varga Zoltán új könyvével nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hiánytalanul áttekinteni a kecskeméti animációs film majdnem öt évtizedes történetét, különös tekintettel a stúdió gazdag filmtermésének elemzésére és rendszerezésére. A kötet színes illusztrációkkal varázsolja elénk a műhely és az animációs filmek történetét.
Ez a könyv az elmúlt évek meghatározó hazai előadásaival foglalkozik. Olyan befogadói magatartás körvonalazására vállalkozik, amely tényleges élményként tudja megszólaltatni a közvélemény szerint botrányosnak, undorítónak, illetve unalmasnak tartott, ám a mindmáig meghatározó realista hagyománnyal érdemben és következetesen vitatkozó rendezéseket.
A kötet olyan írásokat tartalmaz, amelyek abból a meggyőződésből jöttek létre, hogy a kép, a filmkép, általában a vizualitás jelenségei a kimeríthetetlen meglepetéstér, a mindig nagyobb valóság értelmezői tartalékaira hívják fel figyelmünket.
A kétkötetes munka akár kézikönyvként, filmes enciklopédiaként is szolgálhat, ám sajátos „filmregényként” is olvasható, melyből kirajzolódik az ezredforduló filmművészetének gazdag körképe, irányzatai, stílusváltozatai, fontos rendezőinek munkássága. A szerző figyelme a magyar és az európai, valamint az amerikai film mellett kiterjed a kevésbé közismert iráni és távol-keleti alkotásokra is.
A magyar animáció a 60-as évek eleje óta közel 30 éven át a magyar kultúra egyik első számú exportcikke volt. Az 1989-es rendszerváltozásig, amíg a szocialista blokk országaiból származó rendszerkritika Nyugaton politikai kuriózumnak számított, a kelet-európai animációs alkotók, köztük a magyarok, sorban nyerték el a fontosabb díjakat a világ fesztiváljain. Ez a gyűjteményes kiadvány az „aranykor”, a 60-70-80-as évek nemzetközi fesztiváldíjakat nyert filmjeiből szemezget.
A kötet a 25 éves a színházi képzés a Pécsi Tudományegyetemen: A magyar színháztudomány kortárs irányai címmel 2012. március 23–24-én Pécsett megrendezett konferencián elhangzott előadások válogatott, szerkesztett változatait tartalmazzák. A konferencián a kortárs színháztudomány magyar képviselői tekintették át a szakterület időszerű kérdéseit.
Ez a kötet a magyar színjátszás történetét meséli el, ahogyan közös emlékezetünk őrzi, s egy kicsit tudományosan is, ahogyan a történészek emlékeznek.
Görcsi Péter kötete az első magyar nyelvű monográfia Martin McDonagh drámáiról és filmjeiről. Első két fejezete azt vizsgálja, hogy McDonagh művei hogyan kapcsolódnak a huszadik századi ír, illetve angol drámatörténeti hagyományokhoz, valamint hogy művészete miért számít kivétel(es)nek a vele együtt induló brit kortársak között, harmadik fejezete pedig árnyalt és tüzetes értelmezését adja a McDonagh-drámák és filmek tér- és időkezelésének, a nyelvhasználatnak, az erőszak szerepének, a művek enigmatikusságának és főbb dramaturgiai sajátosságainak.
Brecht ezen a művén 1939-ben kezdett el dolgozni, és haláláig kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan írt hozzá, de végül befejezetlenül maradt. Hagyatékában négy A sárgarézvásár feliratú borítékot találtak, benne kis cetlikre írt szövegekkel. A négy boríték négy megírási fázisra tagolja a kéziratot: keletkezésük ideje 1939–1941, 1942–1943, 1945 körül, majd 1948–1955. Jelen kiadás a legelső kronológiai egység (1939–1941) szövegeit tartalmazza, melyek A sárgarézvásár-szövegek közel felét teszik ki.
A spanyol történelem és filmtörténet meghatározó periódusáról, a Franco-korszak mozijáról írt aprólékosan kidolgozott, informatív könyvet dr. Lénárt András, az SZTE Hispanisztikai Tanszékének munkatársa.
Sándor János, kétszeres Jászai Mari-díjas színházi rendező, érdemes művész, színháztörténeti szakíró, egyetemi oktató több monográfiát is írt Szeged színháztörténetéről. E vaskos kötetben a kezdetektől 1883-ig, az állandó színház felépüléséig terjedő időszakot mutatja be.