Nagyenyed vidéki magyar és román népzene (CD)
Paraméterek
| Szerző | Kulcsár Ferenc Bandája |
| Cím | Nagyenyed vidéki magyar és román népzene (CD) |
| Alcím | A magyarbecei Kulcsár Ferenc bandája |
| Kiadó | Hagyományok Háza |
| Kiadás éve | 2006 |
| Formátum | Dupla CD |
| ISBN | HH CD 011-012 |
Eredeti ár:
2.500 Ft
2.375 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
Nagyenyed vidékén a hagyományos zenekar leggyakoribb összetétele hegedű-kontra-bőgő volt. Kulcsár Ferenc is legtöbbször ilyen összeállításban muzsikált Becében hosszú ideig a két Szánthó testvérrel, a kontrás Jánossal és a gordonos Józseffel. Az 1960-as években Nagyenyedre költözött, s évtizedekig felenyedi cigányzenészekkel játszott. Közülük többnyire Bojin Florean kontrással (szül. 1923) és Kardos Gheorghe bőgőssel (sz. 1932), akik az itt hallható felvételeken is kísérik. |
|
|
|
Leírás
Kulcsár Ferenc 1920-ban született Gyulafehérváron, de nem volt városi ember. Magyarbecei magyar családból származott, sokáig ott lakott, ott tanult meg muzsikálni helybeli cigányzenészektől.
Kulcsár Ferenc rendszerint tudatosan magasabbra hangolta hegedűjét a normál hangolásnál, akár több hanggal is. Ezt esetenként olyan módon érte el, hogy a fogólapon a húrokat egy adott ponton átkötötte, s így az alapfekvés magasabbra helyeződött át. Máskor a hangzás erősítése céljából az e-húrt megkettőzte. Azt itt hallható felvételek esetében leggyakrabban az e” a’ d’ g’ hangolást használja, ahol a legvastagabb húr van egy oktávval magasabbra hangolva. Első látásra úgy tűnhet, hogy ezek a hangolásmódok teljesen egyéni ötletek, pedig az 1960-as években még zengőhúros vonós hangszert is használtak Becében, amely alakja szerint sem tartozott a modern hegedű-félék családjába.
Nagyenyed vidékén a hagyományos zenekar leggyakoribb összetétele hegedű-kontra-bőgő volt. Kulcsár Ferenc is legtöbbször ilyen összeállításban muzsikált Becében hosszú ideig a két Szánthó testvérrel, a kontrás Jánossal és a gordonos Józseffel. Az 1960-as években Nagyenyedre költözött, s évtizedekig felenyedi cigányzenészekkel játszott. Közülük többnyire Bojin Florean kontrással (szül. 1923) és Kardos Gheorghe bőgőssel (sz. 1932), akik az itt hallható felvételeken is kísérik.
Kulcsár Ferenc – hegedű
Kulcsár Ferenc rendszerint tudatosan magasabbra hangolta hegedűjét a normál hangolásnál, akár több hanggal is. Ezt esetenként olyan módon érte el, hogy a fogólapon a húrokat egy adott ponton átkötötte, s így az alapfekvés magasabbra helyeződött át. Máskor a hangzás erősítése céljából az e-húrt megkettőzte. Azt itt hallható felvételek esetében leggyakrabban az e” a’ d’ g’ hangolást használja, ahol a legvastagabb húr van egy oktávval magasabbra hangolva. Első látásra úgy tűnhet, hogy ezek a hangolásmódok teljesen egyéni ötletek, pedig az 1960-as években még zengőhúros vonós hangszert is használtak Becében, amely alakja szerint sem tartozott a modern hegedű-félék családjába.
Nagyenyed vidékén a hagyományos zenekar leggyakoribb összetétele hegedű-kontra-bőgő volt. Kulcsár Ferenc is legtöbbször ilyen összeállításban muzsikált Becében hosszú ideig a két Szánthó testvérrel, a kontrás Jánossal és a gordonos Józseffel. Az 1960-as években Nagyenyedre költözött, s évtizedekig felenyedi cigányzenészekkel játszott. Közülük többnyire Bojin Florean kontrással (szül. 1923) és Kardos Gheorghe bőgőssel (sz. 1932), akik az itt hallható felvételeken is kísérik.
Kulcsár Ferenc – hegedű
Bojin Florean – kontra
Kardos Gheorghe – bőgő
Hagyományok Háza, 2006.
Szerkesztette: Pávai István
Játékidő: 146 perc
Tartalom
I. CD
1. Pontozó, öreges, szapora
2-4. Öreges dallamok
5. Pontozó, öreges, szapora
6. Keserves
7. Csilimán Gyuri nótája
8-9. Csárdás dallamok
10-11. Pontozó dallamok
12. Lassú pontozó (öreges)
13-15. Katonanóták
16. Menyasszonykísérő
17. Szapora
II. CD
1. Pontozó, öreges, szapora
2-6. Öreges dallamok
7-9. Pontozó dallamok
10. Lassú pontozó (öreges)
11. Száraz-Vám völgyi szegényes
12. Székely nóta
13. Haidau
14. De purtat, invartita, zdrancanita
15. De jale
16. De strigat la nunta
17. Haidau, de purtat, invartita, zdrancanita