Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Németország a középkorban

Paraméterek

Szerző Pósán László
Cím Németország a középkorban
Kiadó Debreceni Egyetemi Kiadó
Kiadás éve 2003
Terjedelem 416 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 963 210 299 1
Eredeti ár:
4.990 Ft

A Német-római Császárság évszázadokon keresztül nagyhatalomnak számított, és ebből következően a latin keresztény világ egészére hatást gyakorolt. Önmagában már ez a körülmény is indokolná, hogy foglalkozzunk a német történelemmel, de Magyarország szempontjából a német szomszédság különösen fontosnak bizonyult.

Leírás

Ha belelapozzuk valamelyik történelmi atlaszba, és szemügyre vesszük a középkori Európát ábrázoló oldalakat, azonnal szembetűnő, hogy területe és népessége alapján a Német-római Császárság évszázadokon keresztül nagyhatalomnak számított, és ebből következően – kisebb vagy nagyobb mértékben – a latin keresztény világ egészére hatást gyakorolt. Önmagában már ez a körülmény is indokolná, hogy foglalkozzunk a német történelemmel, de Magyarország szempontjából a német szomszédság különösen fontosnak bizonyult. A magyar államiság létrejöttében és első évszázadában meghatározó szerepe volt a birodalomnak, és a német hatások a magyar történelem későbbi alakulását is befolyásolták. A hazánkba érkező német paraszti telepesek révén jelent meg ugyanis a fejlettebb agrártechnika és művelési rendszer, a nyomásos gazdálkodás, és az ehhez kapcsolódó határhasználati rend, a személyi függőségek helyett a földhöz kötött s rögzített paraszti járadékforma, a census és ezzel összefüggésben a jobbágyok szabad költözködési joga. De nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a középkori magyar városok lakói többnyire német ajkúak voltak, s a hazai városjog kiformálódásában milyen nagy szerepe volt a délnémet városi jogoknak. A magyar nemesség soraiban ugyancsak szép számmal fordultak elő német eredetű családok, illetve a magyar történelem bizonyos időszakaiban egyes német főúri nemzetségek meghatározó politikai szerepet is játszottak, mint például a merániai őrgrófi rokonság II. András első felesége, Gertrúd idején vagy a Zsigmond- és Hunyadi-korban a Cilleiek. Magyarország a középkorban, különösen a 14-15. században már gazdasági szempontból is sok szállal kapcsolódott Németországhoz és a politikatörténet szintjén ugyancsak számos érintkezési pont volt. Luxemburgi Zsigmond például magyar király és német-római császár is volt, míg Hunyadi Mátyás III. Frigyes császárral vívott évtizedeken át tartó háborút. Kulturális és művelődési szempontból ugyancsak komoly hatások érték Magyarországot a birodalomból vagy a birodalom közvetítésével.

A magyar történelemre gyakorolt széleskörű német hatások ellenére azonban a hazai történetírás alig-alig foglalkozott a középkori német történelem összefoglaló elemzésével, illetve bemutatásával. Tagadhatatlan, hogy kézikönyv terjedelemben megírni Németország középkori történetét, amely az eseménytörténet amúgy is szerteágazó, széles palettáján túl a társadalom, a gazdaság, a kultúra, művelődés, egyház és népesség történetének kérdéseivel is foglalkozik, és időben több mint félezer esztendőt ölel fel, nem egyszerű feladat. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy Németország története – középkori nagyhatalmi státusából és földrajzi helyzetéből következően – lényegében Európa története. Akármelyik égtáj irányába tekintünk, a birodalom határain kívüli területek – Magyarországhoz hasonlóan – igen sok szállal kötődtek Németországhoz. Délen, mivel a birodalomhoz Itália északi területei is hozzátartoztak, sőt voltak olyan időszakok, amikor még a középső részei is, a német történelem összefonódott Itália és a pápaság történetével, sőt a 10-11. században még a félsziget déli részein jelenlévő bizánci birodaloméval, majd a 11. század végétől a normann, illetve később nápolyi királyságéval. Már ez utóbbi apropóján érintkezik mind a francia, mind pedig a spanyol történelemmel. Nyugaton, ahol a francia királysággal volt határos, a franciaországi események és politikai változások, s gyakran ezzel összefüggésben az angliai történések is, szükségszerűen hatással voltak a német történésekre. A közvetlen nyugati irányú kötődéseket magyarázza az is, hogy Burgundia hosszú ideig a birodalom részét alkotta, s állandó ütközési pontot jelentett a franciákkal. Hasonló helyzetű volt Németalföld is, amely a birodalomhoz tartozott ugyan, de sok esetben a francia vagy angol politika érdekkörébe kerülve konfliktusforrássá vált. Északon a skandináv országok története, különösen a birodalommal közvetlenül határos Dániáé, számtalan szállal kötődött Németországhoz, hiszen több alkalommal is a német hűbéri fennhatóság elismerésére kényszerült. Svédország, Norvégia, de még a távoli Izland is elsősorban a Hanza révén került kapcsolatba Németországgal. A birodalom keleti határai mentén az ezredforduló táján létrejött új keresztény államok, mint például Magyarország vagy Lengyelország hosszú évtizedekig ugyancsak a német politika közvetlen behatásának voltak kitéve, annál is inkább, mert az államiság létrejöttében közvetlenül is nagy szerepe volt a császárságnak. De a „Drang nach Osten” következtében még az olyan távoli területek is, mint például a porosz földek vagy a Baltikum, szorosan összekapcsolódtak a német történelemmel. A 12-13. században a keresztes háborúkkal összefüggésben a német-római császárok figyelme és hatalmi ambíciója még a Közel-Keletre, a Levante térségére is kiterjedt, mint például VI. Henrik vagy II. Frigyes idején. A késő középkorban, a 14. század utolsó harmadától a latin kereszténységet immár egyre jobban fenyegető török veszély ugyancsak a birodalmi politika látókörébe került, különösen Luxemburgi Zsigmond uralkodásától, akinek császári hatalmához a magyar királyság jelentette a stabil hátteret. Utódai, II. Albert, III. Frigyes és I. Miksa számára a török kérdés, ha nem is mindig közvetlenül, de már állandóan jelenlévő problémává vált, s ebből a szempontból politikájuk a korabeli Magyarország számára sem volt közömbös…

Multiplex Media – Debrecen University Press, 2003.

Írta: Pósán László