Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Népi játékok

Paraméterek

Sorozat Hagyomány és vidék
Szerző Lázár Katalin
Cím Népi játékok
Alcím Harmadik kiadás
Kiadó Planétás Kiadó
Kiadás éve 2005
Terjedelem 234 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 963 286 231 7
Ár:
3.200 Ft
3.040 Ft
Kedvezmény: 5%

A szerző az eszközös, a mozgásos, a szellemi, a párválasztó játékok, a mondókák, kisorsolók, kiolvasók sokaságát – összesen több mint háromszáz féle játékot – mutatja be.

Leírás

„Vajon indokolt-e a népi játékok továbbélése, megőrzése, van-e helyük mai társadalmunkban a sakk, a vetélkedők, a számítógépes programok mellett? Gyermekeinket természetesen a mai, megváltozott világba való illeszkedésre kell nevelnünk. Igenis, tanuljanak meg sakkozni, játsszanak társasjátékot és számítógépes játékokat – de ne maradjon ki életükből az sem, amit a hagyományos népi játék tud nyújtani.”
Ezt kapja útravalóul az Olvasó, mielőtt végigvezeti a Szerző az eszközös, a mozgásos, a szellemi, a párválasztó játékok, a mondókák, kisorsolók, kiolvasók sokaságán, összesen több mint háromszáz féle játékon, a felnőtteknek – szülőknek, pedagógusoknak is felkeltve játékos kedvét.
 
Tudományos kutatóként játékkal foglalkozni bizonyos szempontból nem mondható hálásnak, hiszen a játék olykor a szakemberek szemében sem számít komoly dolognak; van, aki a játékkutatást is játszadozásnak tekinti. Valójában ennek éppen az ellenkezője igaz: aki a játékokkal foglalkozik, annak a folklór szinte minden területéhez konyítania kell valamicskét, nem beszélve a pedagógiáról és a pszichológiáról.
Ez a könyv csaknem húszéves kutatási és több mint egy évtizedes tanítási tapasztalatok alapján íródott. Kutatási eredmény a játékok típusrendje, a tanítási tapasztalatoké pedig a játéktanításról szóló rész és a játékválogatás. Eredeti elképzelésem az volt, hogy hét füzetben (észak-dunántúli, dél-dunántúli, felföldi, galgamenti, alföldi, Felső-Tisza-vidéki és erdélyi) dialektusok szerint szétválogatva adjuk közre a játékokat. Ez meg könnyítette volna a pedagógusok munkáját, hiszen a megfelelő füzetet megvásárolva a tájegységre jellemző játékváltozatokat tudtak volna tanítani a gyerekeknek. A füzetek kiadására azonban pénzhiány miatt nem volt mód. Ezért készült el ez a rövidített változat, melyben a teljes elméleti anyag és 301 játék szerepel: a játékközléseket tartalmazó részben igyekeztem minél több változatot feltüntetni, és remélem, hogy a könyvet használó pedagógusok kihasználják a lehetőséget, hogy szükség esetén a jegyzetekben feltüntetett változatokat tanítsák.
A könyv gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak készült. Nem titkolt célja, hogy a játékokat megszerettesse mindenkivel, aki kézbe veszi, s hogy a játszást megkönnyítse a játékot szeretőknek. Első része elméleti tudnivalókat tartalmaz a játékok kultúrtörténetéről, típusrendjéről, a tanítás lehetséges módszeréről, a terjeszthető és értékes változatok felismerésének módjáról, játékfüzérek összeállításáról. Ez a rész főként azoknak hasznos,
akik hivatásszerűen foglalkoznak a játékokkal: a pedagógusok vagy akik azok lesznek.
A második részben játékleírásokat közlünk: ezt haszonnal forgathatják azok is, akik „csak” játszani szeretnének. Mivel a pedagógusoknak és a szülőknek egyaránt gondot okoz, hogy honnan tanulhatnának játékokat, célszerűnek tűnt, hogy az elméletet tartalmazó könyv mellett eredeti játékanyag is megjelenjen. Fontos, hogy a gyerekek a saját lakhelyüknek megfelelő dialektushoz tartozó játékokat is tanulhassanak. Ezért a közölt játékok valamennyi tájegység játéktípusait képviselik, az elméleti kötetben ismertetett típusrendnek megfelelően csoportosítva.
A játékok túlnyomó többsége az MTA Zenetudományi Intézet archívumából származik. Néhányuk különböző kiadványokban már megjelent. Ismételt közlésüket az indokolja, hogy egy-egy játékcsoportnak vagy -típusnak jellemző, szép példái. A kiadványok többsége, amelyekben megjelentek, a nagyközönség számára egyébként is nehezen férhetők hozzá.
A játékleírások megfogalmazása alapján az is meg tudja belőlük tanulni a játékot, aki azelőtt nem ismert hasonlót. Egyik-másik túlságosan részletezőnek és szőrszálhasogatónak tűnhet, ám az eddigi tanítási tapasztalatok szerint szükség van arra, hogy a közismert játékok is részletes leírással jelenjenek meg.
A könyvben található játékelnevezések (címek) lehetőség szerint azonosak a népi gyakorlatban használt nevekkel, olykor viszont attól eltérőek. Az utóbbi esetben többnyi re a szakirodalom és a kutatás által kialakított elnevezésekről van szó, melyeket a gyakorlatban a játszó gyerekek és felnőttek soha nem használnak. Mégis célszerűnek tűnik, hogy ezekkel jelöljünk egyes játéktípusokat, csoportokat, olyankor pl., ha egy-egy játéktípusba sokféle szövegű játék tartozik. A játszók ugyanis többnyire szövegük szerint emlegetik a szöveges-dallamos játékokat (Hátulsó pár, előrefuss, Kinn a bárány, Fehér liliomszál stb.), ez azonban kavarodást is okozhat. A páros forgó például szövegkezdete szerint egyaránt lehet sikálás, pórumozás, kocsizás vagy cibrizés, ezért nem haszontalan összefoglaló névvel is jelölni. A Kis kacsa fürdik szövegkezdetű játék viszont egyaránt lehet kifordulós vagy párválasztó körjáték.
Kötetünkben 301 játékleírás található, valamennyi terjesztésre, tanításra alkalmas, értékes játékváltozat. Vannak kisebbek és nagyobbak által játszhatók, sport jellegű játékok, kisbabáknak valók és énekes körjátékok. A megjelent 301 játék közül 44 eszközös, 133 mozgásos, 40 szellemi, 30 párválasztó, 39 mondóka és 15 kisorsoló, illetve kiolvasó. A játékoknak valamivel több, mint a fele dallamos, illetve ritmikus: van köztük kétütemnyi dallam és hosszú játékfüzér egyaránt.
Végezetül hangsúlyozom, hogy az itt közölt játékok nem jelentik a kizárólagosan terjesztendő változatokat: ahol helyben más formát ismernek, ott annak megőrzése a cél, nem pedig mással való helyettesítése.
Remélem, hogy a közreadott játékok megismerése, játszása sokaknak fog örömet szerezni. Végül, de nem utolsósorban ezúton is szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik e játékokat megőrizték és elmondták, eljátszották a gyűjtőknek, kutatóknak, s azoknak, akik továbbadják.
 
Írta: Lázár Katalin
Lektor: Pávai István

Tartalom

Bevezetés
A népi játékokról
A hagyományos játék
A játék fogalma
A népi játék szerepe a gyerekek fejlődésében
A népi játék szerepe ma
Röviden a magyar játékkutatásról
A játékok rendszerezése
Különféle kísérletek
A típus fogalma
Típuscsoportok, tömbök
A típusrend
Eszközös játékok
Mozgásos játékok
Szellemi játékok
Párválasztó játékok
Mondókák
Kiolvasók, kisorsolók
A játékok előadásmódja, dallama, szövege
Előadásmód
Dallamok
Nyelvi kifejezések, a szövegek alakulása
A szövegekben rejlő néprajzi adatok
A játékok tanítása
A tanítás célja
Tanítási módszerek
A hagyományos népi játékok tanításának jelentősége
A játékok kiválasztása
Az életkor
Játékfűzések
Játékközlések
Eszközös játékok
Tárgykészítő játékok
Eszközös ügyességi játékok
Labdajátékok
Sport jellegű népi játékok
Mozgásos játékok
Ölbeli gyermekek játékai
Különféle ügyességi és erőjátékok
Fogócskák
Vonulások
Szellemi játékok
Szellemi ügyességi játékok
Beugratások
Kitalálós játékok
Rejtő-kereső játékok
Tiltó játékok
Párválasztó játékok
Párválasztó körjátékok
Leánykérő játékok
Párválasztó társasjátékok
Mondókák
Természetmondókák
Növénymondókák
Állatmondókák
Bölcsődalok
Egyéb mondókák
Kisorsolók, kiolvasók
Kisorsolók
Kiolvasók
Irodalom és rövidítések
Helységnévmutató települések szerint
Helységnévmutató dialektusok és megyék szerint
A játékok betűrendes mutatója