Népzene, néptánc
A kötet megjelentetésével iskolák, énekkarok és az érdeklődők népdal iránti igényét kívánjuk kielégíteni. A 150 népdal összeválogatásánál gyakorlati és pedagógiai szempontokat egyaránt érvényre juttattunk.
A kötet Bartók Béla 1936-os kis-ázsiai népzenei gyűjtőútjának eredményeit mutatja be. Magyar nyelven a mű most jelenik meg először, és elsőként tartalmazza a török versszövegek magyar fordítását, valamint a gyűjtés hanganyaga is először jelenik meg az interneten, a monográfiával egy időben. Hosszú szünet után ez volt Bartók első és egyben utolsó terepmunkája. A török népzene később is annyira foglalkoztatta, hogy Amerikába való emigrálása előtt komolyan gondolkozott a törökországi letelepedésen.
A dallamgyűjtemény a Kárpát-medence magyar népzenéjének legszebb furulyadallamaiból ad válogatást, emellett betekintést nyújt a román furulyazenébe is.
A Hagyományok Háza kiadásában DVD-n megjelent összeállítás több mint 20 falu, zömmel az Erdélyben élő magyar, kisebb számban a román és cigány népesség adatközlőinek táncait tartalmazza. A lemezen és kísérőfüzetében magyarul és angolul is olvasható a megjelenített filmrészletekhez kapcsolódó, Varga Sándor néptánckutató, Galát Péter táncművész és Sztanó Hédi néprajzkutató által írt tanulmány.
Varga Sándor könyve az 1993 óta, a közép-erdélyi Mezőségen, főleg az egykori Kolozs megyéhez tartozó Visában végzett kutatásai eredményeit mutatja be. A szerző a Visában végzett mélyfúrásszerű vizsgálatok alapján társadalmi, politikai és gazdasági kontextusba helyezve mutatja be és értelmezi azokat a kulturális folyamatokat, amelyek a falu 20. századi tánckultúráját jellemezték és jellemzik.
A Végtelen motívum a Magyar Állami Népi Együttes fennállásának hetvenedik évfordulója alkalmából készített fotóalbum. Váradi Levente fényképei egy olyan világba kalauzolnak el, amely rejtve marad a kívülálló szemek elől, a próbák izmokat nem kímélő pillanataitól a színpad lelket felemelő csillogásáig.
Kötetünkben válogatást adunk közre Bencze Lászlóné dr. Mező Judit 1970-es évek közepétől végzett bihari népdalgyűjtésének több mint 500 dallamából. Jelen gyűjtemény a harmincöt évvel ezelőtt megjelent Szivárványos az ég alja című bihari daloskönyv egyfajta folytatása, korszerű bővítése.
Kiadványunk szenzációja, hogy néhány grammos adathordozóján egyesülnek az időközben számtalan helyre szétszóródott, s jó esetben múzeumi raktárak mélyén lapuló adatok. Vikár eredeti célja, hogy gyűjteménye minden érdeklődő számára hozzáférhető legyen, csak napjainkban, a számítástechnika segítségével válik igazán teljesíthetővé.
A kiadvány az erdélyi Kis-Küküllő mente magyar népzenéjét mutatja be, az ádámosi zenekar játékán keresztül. A kötettel az 1935-ös születésű Kozák József prímás játéka és repertoárja, valamint annak kontra–bőgő kísérete válik könnyen elérhetővé, megtanulhatóvá, melyhez segítséget nyújtanak a hegedűszólam és a kísérő harmóniák pontos lejegyzései. (DVD-melléklettel)
A magyar nyelvterület északnyugati szélén található Zoboralja „hegyalatti” falvaiban, parasztházak konyháiban, udvarain vagy éppen a domboldalakon, a kaszálás szüneteiben gyűjtötte össze 1988 és 1999 között Agócs Gergely a most megjelent, részletes magyar és angol ismertető füzettel kiegészített dupla CD anyagát.
Nagyon fontos a táncpedagógusi munka során a táncosok öltöztetésre való nevelése, a jelmezek, viseletek kezelésének megtanítása is. A könyv a népviselet színpadra alkalmazásának és a néptánccsoportok színpadi öltöztetésének elméleti és módszertani kérdéseit tárgyalja.
A könyvben felsorakoztatott ötletekkel és ajánlásokkal szeretnénk felhívni a figyelmet a készíthető gyermekhangszerek létrehozására és a használatukban rejlő kifogyhatatlan lehetőségekre, kedvet ébreszteni minden kreatív pedagógusban a gyermekekkel való közös munkálkodáshoz, akár tanórai, akár tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek során.
A Sárköz, ez a gyönyörű földrajzi vidék és annak speciális tánchagyománya mindig is nagy divatnak örvendett a magyarországi táncosok körében, és természetesen a táncpedagógiában is helyet kapott a megfelelő életkori sajátosságok figyelembe vételével.
Lányi György népzenész, a Téka együttes egyik alapítója, az együttessel eltöltött negyven év időszakából összegyűlt nem mindennapi élményeit meséli el 123 rövid történetben. A kötethez 10 órányi hanganyagot tartalmazó hangoskönyv is tartozik.
Lévai Péter, a Magyar Táncművészeti Főiskola adjunktusa, a művészetoktatás Országos Szakmai Minősítő Testületének elnöke dolgozta ki a „Szökkenjünk-ugráljunk” elnevezésű ugrós-tánc modulrendszerű oktatás-módszertant. Ez az óravezetés a készség- és képességfejlesztés új lehetőségeit tárja fel a művészetoktatás területén.
A könyv arra kíván választ adni, hogy milyen – a magyar népzenével összefüggő – forrásokkal rendelkezünk a 18. századból, és ezeknek mi a jelentősége a zenetörténet, illetőleg a zenefolklorisztika szempontjából. Az internetes hangzó melléklet műzenei és eredeti népzenei példái illusztrációként szolgálnak a kottás közlésekhez.