Tanulmánykötetek
A kötet szerzője másfél évtizede kutatja a Bodrogköz történeti néprajzát. Vizsgálatai során elsősorban arra keresett választ: a Bodrogköz, illetve annak népe valóban olyan elzárt, hagyományos műveltségében archaikus vonásokat konzerváló táj, illetve népcsoport volt-e a 19-20. században, amilyennek a néprajzi kutatások megrajzolják?
A boszorkányok alakja évezredek óta kísérti az emberiség képzeletvilágát. Titkos, mágikus rontásuk árt az emberek, állatok, földek termékenységének, balszerencsét, betegséget, halált okoz, természeti katasztrófát idéz elő. A kereszténység történetében ők Isten és az emberiség legfőbb ellenségének, az ördögnek a szolgálói.
Csíksomlyó közismert katolikus Mária-kegyhely a Székelyföldön, ahová nemzedékek óta kitartóan és nagy számban zarándokolnak az emberek. Mi és hogyan maradt élő örökség a régmúlt tárgyi-szellemi emlékeiből? Hogyan élte át a ferences közösség a romániai diktatúra négy évtizedét? Mi élt tovább búvópatakként a pünkösdi búcsújárás évszázados hagyományaiból?
Zentai Tünde könyvét kézbe véve ritka élményben lesz része az olvasónak, hiszen a népművészet egyik legfontosabb ágával ismerkedhet, amely mindmáig nem került a kutatás előterébe. A magyar és az európai kultúra páratlan értékű faragott, festett díszbútorai jelennek meg benne, gazdag műelemzéssel, a népi lakáskultúra és az asztalos kézműipar történetébe ágyazva.
2007-ben Kolozsváron rendezték meg az Eurethno hálózat révén Az európai fiatalok vasárnapi rítusai című tudományos konferenciát. Itt számos európai kutató mondta el tudományos vizsgálatai eredményét a témakörben. Az előadások az európai fiatalok szabadidős programját, a sajátos vasárnapi foglalatosságot, a vasárnapi idő tagolódását, az identitáskeresés és -kinyilvánítás rítusait, eszközeit tekintették át.
A kötet tanulmányaiban a klasszikus epikus szájhagyományra vonatkozó elemzések mellett a kortárs folklór jelenségei is sorra kerülnek: az angyalok óvó-elhárító tevékenységét alátámasztó, az interneten és a könyvesboltok polcain egyaránt nagy népszerűségnek örvendő elbeszélések variálódásáról és előképeiről éppen úgy képet kaphatunk, mint az eltűnő stopposról, a szőnyegbe tekert és elveszített halott nagymamáról...
A szerző a gyimesi román és magyar lakodalmak néprajzi, kulturális antropológiai vizsgálatára vállalkozik. Bemutatja az egyes csoportok konkrét lakodalmait és a gyerek- vagy felnőtt szereplőkkel előadott gyermeklakodalmakat és „felnőtt”-lakodalmasokat.
A könyv a hazai folklórkutatás legendás alakja, Istvánovits Márton hagyatékából előkerült, a kaukázusi népek körében gyűjtött mesék fordításaiból nyújt válogatást.
A könyv segítségül szolgál mindazoknak a pedagógusoknak és/vagy népművelőknek, honismereti szakkörvezetőknek, akik a helyi – vagy tágabb kistérségi – azonosságtudatot szándékoznak a fiatalokban elültetni, az idősebbekben tudatosítani, esetleg megerősíteni.
A szerző a magyar folklorisztika, a szemiotika, az esztétika, a néprajz és a vallástudomány kutatója. Ezek összekapcsolása révén a társadalom jelhasználatát mutatja be, annak sokrétűségében. Arra törekszik, hogy sokféle téma kerüljön bemutatásra, oly módon, hogy a kutatás módszere más területekre is kiterjeszthető legyen.
A könyv egyszerre napló és riport, izgalmas olvasmány és zenetudományi forrásmunka, rendkívül értékes adatokkal szolgál a XX. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzője és népzenekutatója, Lajtha László életének, műveinek és gondolkodásmódjának megismeréséhez és mélyebb megértéséhez.
A magyar népzene és világzene történetét feldolgozó, átfogó első olyan könyv, amely egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos sztori.
A könyvet hiánypótlónak véljük, hiszen jórészt a mesemondás hagyományos gyakorlatára és ma is hasznosítható technikájára koncentrál, nem kizárólag elméleti összefoglalás.
A kötet a világon elsőként kísérli meg a Kínától Kelet-Európáig terjedő hatalmas területen élő török nyelvű népek és zenéik összehasonlító bemutatását. A magyar olvasó számára különösen fontos, hogy pontosabb képet kaphat népzenénk keleti kapcsolatairól. Számos magyar népzenei rétegről derül ki, hogy melyik török népnél található meg elszórtan vagy éppen alapvető zenei stílus formájában.
A kiadvány kilenc tanulmányt foglal magában, melyek a 2017-ben megrendezett, e kötet címével azonos elnevezésű, a Kecskeméti Népzenei Találkozó keretein belül megrendezett konferencián elhangzott előadások írott változatai.
A szerző érdeklődésének fókuszában egy délkelet-ázsiai hegyi törzs, a vietnámi brúk állnak. Az írások három téma köré csoportosulnak. Egy részükben etnohistóriai/történeti etnográfiai témákat tárgyal, a brúk és az őket körülvevő geopolitikai térség történelmét, az államalkotó népek és a perifériájukon élő törzsi kultúrák kapcsolatát, a brúk identitásának, történelmi emlékezetének kérdéseit, és a globalizált világba való beilleszkedésének problémáit vizsgálja.
A reprezentatív könyv – többek között – vizsgálja a liturgia és a művészet kapcsolatát, a szimbólumok jelentőségét a szent művészetben, a szakrális építészetet, a templomépítészet rövid áttekintését is adja, szól a reneszánsz és a barokk templomépítészetről, a klasszicizmus koráról, a romantikus építészetről, a historizmus építészetéről, a 20. század építészeti törekvéseiről.
Ijesztően, hátborzongatóan szép Panek Kati Nagyapa-könyve. Vagy szépségesen hátborzongató? Nehéz jelzőt találni ide, és nem is igazán kell. Nehéz jelzőt találni a szeretetre, a hűségre, az emberségre. A méltóságra. Panek Kati színésznő, népdalénekesnő gyermekként nagyapját kísérte a magyarózdi népdalgyűjtő útjain...
Ez a tankönyv a népi kézműves vállalkozásismeret és marketing alapjait ismerteti. A vállalkozásismereti részben olyan gyakorlati vállalkozási tudnivalókat szeretnénk átadni, ami segít abban, hogy alkotásait mindenki megfelelő módon legyen képes értékesíteni. Aki csak évi néhány alkalommal vásározna, ő is kapjon ehhez útmutatót. Aki pedig saját kis üzletében szeretne tartós megélhetést a maga, sőt, esetleg alkotótársai számára, ő se kényszerüljön a tudáshiány miatt céljait feladni.