Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Néprajz és muzeológia

Paraméterek

Szerző Fejős Zoltán
Cím Néprajz és muzeológia
Alcím Tudománytörténeti megközelítés
Kiadó L'Harmattan Kiadó
Kiadás éve 2020
Terjedelem 376 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 414 577 6
Ár:
3.990 Ft
3.591 Ft
Kedvezmény: 10%

Ez a kötet a magyar néprajz történetét a múzeum és a múzeumi gyűjtés szemszögéből tárgyalja. Szemléletét a tudománytörténet újabb, konstruktivista felfogásmódja határozza meg. Bemutatja azokat a törekvéseket, amelyek folyamatában és eredményeként létrejött Magyarországon a „néprajzi múzeum” mint intézménytípus a maga sajátos helyi változatában.

Leírás

A tudománytörténet ma már nem csupán járulékos mellékterméke az egyes szaktudományoknak, noha általában még nem olyan bevett önálló kutatási irányzat, mint egy-egy diszciplína saját speciális szakágainak a művelése. A magyar néprajzban mindig is volt érdeklődés az előzmények iránt, így bőséggel születtek a tudományszak gyökereit, alakulását, eszmetörténeti összefüggéseit vizsgáló tanulmányok, összefoglalások. A néprajzi tudománytörténet azonban mégsem vált még önálló, saját módszertant követő irányzattá, mint például az építkezéskutatás, a szokáskutatás, vagy a vallási néprajz. Ez a kötet a magyar néprajz történetét a múzeum és a múzeumi gyűjtés szemszögéből tárgyalja. Szemléletét a tudománytörténet újabb, konstruktivista felfogásmódja határozza meg. Bemutatja azokat a törekvéseket, amelyek folyamatában és eredményeként létrejött Magyarországon a „néprajzi múzeum” mint intézménytípus a maga sajátos helyi változatában. Ez az intézményesülés szakszerűsödést jelentett, különböző pólusok kölcsönös egymásra hatásában öltött testet, hiszen a 19. század második felében nem volt sem kész néprajz, még kevésbé világosan körülhatárolt feladatkörrel meghatározott vagy elképzelt „néprajzi múzeum”. Akik ezt „kitalálták”, külföldi példák alapján meghonosították és módszeres művelésébe kezdtek, különböző tudományok felől érkező szakemberek voltak, akik bonyolult társadalmi, politikai, közérdeklődésbeli körülmények közepette – s egymás között vitázva, egyéni ambíciókat beteljesítve – alkották meg a tudományt és a köz épülését szolgáló művüket.

Fejős Zoltán (1954) etnográfus, történész, múzeumi szakember. Pályáját folkloristaként kezdte, illetve az Amerikába irányuló kivándorolás történeti, néprajzi tanulmányozásával. Az 1980–1990-es években többször folytatott társadalomtörténeti vizsgálatot és néprajzi terepmunkát az Egyesült Államokban élő magyarok között. Kutatásai idővel kibővültek az etnicitás, a turizmus, a vizualitás, a nemzeti kultúra és a kulturális örökség irányába, majd a múzeumelmélet, a jelenkorkutatás múzeumi kérdései kezdték foglalkoztatni, valamint a fotótörténet és a néprajz tudománytörténete. Főbb munkái: A chicagói magyarok két nemzedéke 1890–1940. Az etnikai örökség megőrzése és változása (1993); A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (főszerk., 2000); Tárgyfordítások. Néprajzi múzeumi tanulmányok (2003); Boldog / képek (2005); „Mert abban az időben lehetett vándorolni”. A cigándi amerikások emlékezete (2017); Amerikai magyar műtermi fényképészek az 1880-as évektől a második világháborúig (2020).

Specimina Ethnographica–sorozat

A TIT Kossuth Klub Egyesület, a L’Harmattan Kiadó és a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék közös kiadása

Írta: Fejős Zoltán

Tartalom

Bevezető

I. rész

Eszmetörténet

Nemzeti diskurzus és néprajz

Indiai pantheon – etnográfiai múzeum alapítása Magyarországon 1840-ben?

A hazai néprajzi múzeum alapítása – Herman Ottó és Xántus János vitája 1885-ben

A néprajzi műgyűjtés kezdetei

A „népművészet” a 19–20. század fordulóján – kutatás- és fogalomtörténeti jegyzetek

Matyók és Mezőkövesd – a helyi kultúra múzeumi reprezentációjának néhány kérdése

II. rész

Módszertan

Huszka József, a rajzoló gyűjtő

Huszka József és a néprajz, az alakuló néprajzi gyűjtemények

Herman Ottó és az ősfoglalkozások képi illusztrációja

Szalay Imre és a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya

Teljességigény, avagy felületesség? Semayer Vilibáld szolnok-dobokai kérdőíve

Tárgyközpontú terepmunka – Bátky Zsigmond Kalotaszegen

Múzeumi értékek és árnyak – Jankó János a terepen

Rövidítések

Irodalom

Névmutató

Tárgy- és helynévmutató

Képjegyzék

A tanulmányok eredeti megjelenési helye